Motike (Banja Luka)
| Motike | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2505 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 147,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 252 m |
| Terület | 17,04 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 49′ 20″, k. h. 17° 08′ 17″44.822222°N 17.138056°EKoordináták: é. sz. 44° 49′ 20″, k. h. 17° 08′ 17″44.822222°N 17.138056°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Motike témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Motike (szerbül: Мотике), falu Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban 6, közúton 9 km-re északnyugatra, a Miljevac és Rijeka folyók völgyében és a környező dombokon, 200-300 méteres magasságban fekszik. A helyiek többnyire Banja Lukában dolgoznak, vagy mezőgazdasággal foglalkoznak.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 941 | 2405 |
| Bosnyák | 10 | 3 |
| Horvát | 944 | 67 |
| Jugoszláv | 80 | 3 |
| Egyéb | 34 | 37 |
| Összesen | 2009 | 2505 |
Története
[szerkesztés]Bosznia apostoli adminisztrátora, Tomo Ivković atya 1630-ban írt jelentésében a Banja Luka-i régióban három plébániát említ: Banja Luka, Motike és „Dragochai” plébániáit.[4] A motikei plébánia a 17. század első felében jött létre, azelőtt Banja Lukától északra csak a dragočaji katolikus plébánia létezett. A két másik Banja Luka-i plébániához hasonlóan Motike is a fojnicai ferences kolostorhoz tartozott, amelynek tizenkét plébániája volt a 17. század közepén. Nikola Olovčić püspök, aki 1672. május 18-án járt a motikei plébánián, sem templomot, sem plébániaházat nem talált ott. A plébánosi teendőket egy fojnicai ferences szerzetes látta el, aki a temetőkben és erdőkben végezte Isten szolgálatát. Motikét egy kis egyházközségként írja le, 700 hívővel.[5] A motikei plébánia utolsó említése Ivan Krstitelj de Vietri atya Rómába küldött feljegyzésében található, aki 1708-ban látogatta meg boszniai plébániákat. Ezután Motikét már csak faluként emlegetik, mely az ivaštani illetve, a Banja Luka-i városi plébánia területéhez tartozott.[6]
A háborús időszak előtt az egyházközség enyhe fellendülésben volt. A jómódú kézművesek, a mezőgazdaság, az állattenyésztés és a szénkitermelés mind hozzájárult a plébánián a jóléthez. Lehetséges, hogy ekkor épült a Mato Delivić püspök 1737-es jelentésében említett Mindenszentek temploma. A motikei plébánia megszűnéséhez elsősorban a kor háborús eseményei és pusztító járványai vezettek. Az 1683 és 1699 között dúlt török háború és az 1737-es Banja Luka-i osztrák betörés következményeitől elsősorban a plébánia alsó részéből származó katolikus lakosság szenvedett és visszahúzódott a felső részbe. A másik csapás a fertőző betegségek (főként a pestis) terjedése volt, amely esetenként egész falvakat pusztított el. Az 1690-ben és 1732-ben dúlt pestisjárványok kíméletlenül pusztították a lakosságot, úgyhogy Motike megmaradt lakói az alsó részről elmenekültek és az erdőkben, az erdei tisztásokon kerestek menedéket.[7] A falu megmaradt katolikus lakosságának többsége ezután többé-kevésbé békésen élt.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 48 háztartása, 296 római katolikus és 159 ortodox lakosa volt.[8] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 109 háztartást, 640 római katolikus, 281 ortodox és 7 muszlim lakost találtak.[9] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 137 háztartása és 1013 lakosa volt.[10] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1942. február 7-én az usztasák Drakulić, Motike, Šargovac településekről és a rakovaci bányából összesen 2315 szerb civilt (köztük 679 motikeit) gyilkoltak meg (ebből 551 fő 14 év alatti gyermek volt). A szerb lakosság lemészárlását Viktor Gutić usztasa parancsnok szervezte meg, Josip Mišlov százados és a „sátán atyának” is nevezett Miroslav Filipović közreműködésével. A horvátokat a kifosztott házakba telepítették. 1983-ben újraalapították a motikei római katolikus plébániát, mely Petričevactól vált külön.
A boszniai háború végén a település horvát lakosságát elüldözték, egyházi épületeit súlyosan megrongálták. A plébániaházat a szerb hadsereg foglalta le, így a katolikus plébános a petrićevaci kolostorban élt 2005-ig, A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. Az egykori, többségben horvát lakosságú falut ma már döntően szerb lakosság lakja, akik túlnyomórészt Bihács, Glamoč, Bosanski Grahovo és Kupres környékéről származnak, és a háború végén menekültek el ezekről a területekről.
Oktatás
[szerkesztés]A település elemi iskoláját 1930-ban alapították. A 2003-2004-es tanévig a „Georgi Stojkov Rakovski” Általános Iskola része volt. Azóta az OŠ „Miloš Crnjanski” Általános Iskola területi iskolájaként működik. Az iskolaépületet 2012-ben felújították.[11]
Egészségügy
[szerkesztés]A településen háziorvosi rendelő működik, melyet 2012. május 21-én nyitottak meg.[12] Építését Banja Luka városa és a Szerb Köztársaság Egészségügyi és Szociális Minisztériuma finanszírozta.[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Illés próféta tiszteletére szentelt pravoszláv temploma
- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma. A templom felépítéséig a plébániaházban található kápolna, amely 1989-ben épült, szolgált istentiszteleti helyként. A katolikus plébánián több kisebb kápolna is található: a Szent Rókus Ćelanovacon 1950-ben épült, a Szent Kereszt kápolna 1971-ben épült. 1992-ben épült a Szent Illés kápolna a Durbića-hegyen, 1954-ben pedig a martinovići Szűz Mária látogatása kápolna. A Szent Leopold Mandić kápolna Čivčijában 1990-ben épült.[13]
- A szomszédos Drakulićban található az 1942. február 7-i usztasa terror áldozatainak emlékműve, amelyet 1965-ben építettek és 1991-ben restauráltak, azóta minden február 7-én megemlékezést tartanak itt.[14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ [1] Jurica Šalić, Sjeverozapadno od Banje Luke, Banja Luka, 1999. 8. o.
- ↑ [2] Jurica Šalić, Sjeverozapadno od Banje Luke, Banja Luka, 1999. 13. o.
- ↑ [3] Jurica Šalić, Sjeverozapadno od Banje Luke, Banja Luka, 1999. 14. o.
- ↑ [4] Jurica Šalić, Sjeverozapadno od Banje Luke, Banja Luka, 1999. 15. o.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 159. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
- ↑ О школи ЈУ ОШ "Милош Црњански", Бања Лука (szerb nyelven). (Hozzáférés: 2024. március 10.)
- ↑ a b Мотике: обновљена амбуланта (ср nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2012. május 21. (Hozzáférés: 2012. május 22.)
- ↑ Župa Motike. biskupija-banjaluka.org . (Hozzáférés: 2024. december 25.)
- ↑ Енциклопедија Републике Српске. 3, Д-Ж. Бања Лука: Академија наука и умјетности Републике Српске, 371. o. (2020.). ISBN 978-99976-42-37-0
További információk
[szerkesztés]
