Drakulić
| Drakulić | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1282 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 363,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,53 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 48′ 27″, k. h. 17° 11′ 19″44.807500°N 17.188600°EKoordináták: é. sz. 44° 48′ 27″, k. h. 17° 11′ 19″44.807500°N 17.188600°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drakulić témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Drakulić (szerbül: Дракулић), falu Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban és közúton 5 km-re északnyugatra, a Glavica-hegy lejtőin, valamint a Rudnička és Široka folyók völgyében, 160-280 méteres magasságban fekszik. Gornji és Donji Drakulićra oszlik. A település területén található a Kamberovo-forrás. A helyiek többnyire Banja Lukában dolgoznak, vagy mezőgazdasággal foglalkoznak.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 262 | 1268 |
| Bosnyák | 4 | 0 |
| Horvát | 36 | 12 |
| Jugoszláv | 15 | 1 |
| Egyéb | 2 | 1 |
| Összesen | 319 | 1282 |
Története
[szerkesztés]Augustin Miletić boszniai apostoli helynök 1818-as feljegyzése szerint Drakulić katolikus falu volt, amelyet az 1732-es pestisjárvány után Kotor Varoš és Javorani (a mai Kneževo község) ortodox lakossága népesített be.[4] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 25 háztartása, 8 római katolikus és 210 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 347 háztartást, 56 római katolikus és 289 ortodox lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 53 háztartása és 384 (közülük 318 ortodox és 59 katolikus) lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1942. február 7-én az usztasák Drakulić, Motike, Šargovac településekről és a rakovaci bányából összesen 2315 szerb civilt gyilkoltak meg (ebből 551 fő 14 év alatti gyermek volt). A szerb lakosság lemészárlását Viktor Gutić usztasa parancsnok szervezte meg, Josip Mišlov százados és a „sátán atyának” is nevezett Miroslav Filipović közreműködésével. A horvátokat a kifosztott házakba telepítették. Az 1948-as népszámlálás szerint Drakulićban 2161 lakos élt, akik közül 1788 horvát és 334 szerb volt.
A boszniai háborúban 14 helybeli VRS-katona vesztette életét. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. Az egykori, döntően horvát lakosságú falut ma már döntően szerb lakosság lakja, akik túlnyomórészt Bihács, Glamoč, Bosanski Grahovo és Kupres környékéről származnak, és a háború végén menekültek el ezekről a területekről. 1971-ben Drakulić egy részét Banja Luka város területéhez csatolták.
Drakulićnak van egy temploma, két kápolnája és két temetője. Az 1960-as években kapott áramot, a hetvenes évek végén pedig telefonkapcsolatot. 2000 körül kapcsolták be a város vízellátásába. Az utakat az 1992-1995-ös háború után aszfaltozták. 2016-ban Drakulićban szálloda, benzinkút és több kisebb vendéglátó- és bevásárló központ működött.[8]
Oktatás
[szerkesztés]A négyosztályos általános iskola 1950-ben nyílt meg, 1960-ban új iskolaépületet kapott. 2016-tól ötosztályos iskolaként a Banja Luka-i „Aleksa Šantić” Általános Iskola keretében működik.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Donji Drakulicban található a „Szent György Nagymártír Emléktemplom”, amelyet az 1942. február 7-i usztasai mészárlás szerb áldozatainak szenteltek.[9] A templom építését 1988-ban kezdték el, majd 1989-ben szentelték fel.[10]
- Ezen a településen található az 1942. február 7-i usztasa terror áldozatainak emlékműve, amelyet 1965-ben építettek és 1991-ben restauráltak, azóta minden február 7-én megemlékezést tartanak itt.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ [1] Jurica Šalić, Sjeverozapadno od Banje Luke, Banja Luka, 1999. 16. o.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 159. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
- ↑ a b Енциклопедија Републике Српске. 3, Д-Ж. Бања Лука: Академија наука и умјетности Републике Српске, 371. o. (2020.). ISBN 978-99976-42-37-0
- ↑ Спомен-храм на Шарговцу: Сјећање на жртве усташког покоља (ср nyelven). Радио телевизија Републике Српске, 2011. augusztus 29. (Hozzáférés: 2011. augusztus 31.)
- ↑ 20 година од стварања Републике Српске (документарна емисија посвећена покољу у Дракулићу која садржи док. филм "Дракулић" (2002) и док. филм "7. јануар" (фебруар 2004)) (ср nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2004. február 1. (Hozzáférés: 2012. február 13.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Дракулић (Бања Лука) című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
