Jagare
| Jagare | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1330 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 116,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 313 m |
| Terület | 11,46 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 42′ 19″, k. h. 17° 11′ 24″44.705300°N 17.190000°EKoordináták: é. sz. 44° 42′ 19″, k. h. 17° 11′ 24″44.705300°N 17.190000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jagare (szerbül: Јагаре), település Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban 7, közúton 11 km-re délre, a Száva jobb oldali mellékfolyójának, az Orbásznak a völgyében és tőle keletre, 200-550 méteres magasságban, a Ponirnak is nevezett Bjeljavina-hegység nyugati lejtőin fekszik, melynek a Banja Luka felől is jól látható oldalán hatalmas erdők találhatók, amelyeket patakok és szurdokok kereszteznek. Az utóbbi időben Ponirt a lakók kitelepülése miatt meglehetősen elhanyagolták. A Ponir területén a múltban számos rét és legelő volt. Manapság ezeken a területeken erdei növényzet nőtt.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 1172 | 1291 |
| Bosnyák | 54 | 23 |
| Horvát | 3 | 8 |
| Jugoszláv | 33 | 1 |
| Egyéb | 7 | 7 |
| Összesen | 1269 | 1330 |
Története
[szerkesztés]A Ponir-hegység, a város melletti hegyvonulatként különleges szerepet tölt be Banja Luka történetében, mert megközelíthetetlensége miatt a hadak gyakran megkerülték, ezért átmeneti menedékül szolgált a városi és a környező lakosságnak. A hegység jelentős szerepet játszott 1737 augusztusában is az oszmán erők hátterében az osztrák támadás elleni harcban.[3]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 38 háztartása, 239 ortodox és 6 muszlim lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 87 háztartást, 574 ortodox és 15 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 102 háztartása és 668 lakosa volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, ahol Jagare a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború idején jelentős partizánmozgalom volt a Ponirban. Jagarében van egy emlékmű, amelyen az van írva, hogy valamikor Đuro Pucar - Stari főhadiszállása volt. Poniron partizánrádió is működött.[3] A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Legszentebb Istenanya lepele tiszteletére szentelt ortodox temploma
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ a b c Bjeljavina (Ponir). dinarskogorje.com . (Hozzáférés: 2025. január 11.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 33. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 152. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
További információk
[szerkesztés]
