Dobrnja (Banja Luka)
| Dobrnja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 74 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 1,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 53,37 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 39′ 19″, k. h. 17° 02′ 19″44.655278°N 17.038611°EKoordináták: é. sz. 44° 39′ 19″, k. h. 17° 02′ 19″44.655278°N 17.038611°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dobrnja (szerbül: Добрња), település Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban 18, közúton 24 km-re délnyugatra, a Manjača-fennsíkon és a Dobrnjsko polje nagy részén, 490-1080 méteres tengerszint feletti magasságban található. Beosztott falvak: Vranješi, Grabovica, Dobrnja, Đakovići, Kadina voda, Milakovići, Savići és Šipke. Határán átfolyik a Grabovička folyó. A legfontosabb források a Bojanića vrelo, a Mlinište, a Marina voda, a Ljeskovica és a Tučenac.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 130 | 74 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 130 | 74 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint Dobrnja területe már az őskorban is lakott volt. A Crkvena nevű lelőhelyen egy alacsony dombtetőn falak és kerámia maradványok találhatók, valószínűleg vaskorból. A római korban falun áthaladt a Salona (Solin) - Servicium (Gradiška) római út egyik ága. A Hrast lelőhelyen salakot és egy római korból származó falmaradványt találtak, a Debela međa lelőhelyen pedig egy római erőd és egy középkori nekropolisz maradványait találták, 18 stećakkal. A település középkori életéről tanúskodnak az ebből az időszakból származó nekropoliszok Mramorje (nyolc stećak) és Pobrđani (hat stećak) középkori temetőinek maradványai a fennmaradt sírkövekkel.[4][5]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 87 háztartása és 873 ortodox lakosa volt.[6] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 141 háztartást, 1255 ortodox, 12 muszlim és 1 katolikus lakost találtak.[7] A hagyomány szerint Kadina Voda faluban volt egy fogadó. Az osztrák-magyar uralom idején ott állomásozott az osztrák-magyar hadsereg és a csendőrség. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 182 háztartása és 1386 lakosa volt.[8] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Debela Međa – római erőd és középkori temető maradványai. A lelőhely egy magaslaton található, melynek központi részén falmaradványok találhatók, mészhabarcs és római téglák darabjaival. A magaslat lábánál késő középkori temető található, 18 stećak sírkővel.[4]
- Dorbnja Podbrđani – középkori temető maradványai 6 darab, nyugat-keleti tájolású stećakkal.[4]
- Gradina Crkvena – őskori erődítmény maradványai egy alacsony dombtetőn, kötőanyag nélkül rakott falak maradványaival.[4]
- Mramorje – középkori temető maradványai 8 darab, nyugat-keleti tájolású stećakkal.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ a b c d e Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2025. január 4.)
- ↑ Енциклопедија Републике Српске. 3, Д-Ж. Бања Лука: Академија наука и умјетности Републике Српске, 430. o. (2020.). ISBN 978-99976-42-37-0
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 150. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Добрња (Бања Лука) című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
