Sopronbánfalva
| Sopronbánfalva | |
 | |
| A sopronbánfalvi pálos-karmelita kolostor (légi fotó) | |
| Közigazgatás | |
| Település | Sopron |
| Városhoz csatolás | 1950 |
| Korábbi rangja | nagyközség |
| Irányítószám | 9400 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Sopronbánfalva
Pozíció Sopron térképén
| |
 é. sz. 47° 40′ 38″, k. h. 16° 33′ 07″47.677358°N 16.551874°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 38″, k. h. 16° 33′ 07″47.677358°N 16.551874°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sopronbánfalva témájú médiaállományokat. | |
Sopronbánfalva (németül Wandorf) egykori önálló község, 1950 óta Sopronhoz tartozik. Kertvárosnak vagy Sopron-Kertvárosnak is nevezik.[1]
Elhelyezkedése
[szerkesztés]A belvárostól nyugatra, a Soproni-hegység északkeleti lábánál, a Sopront Brennbergbányával összekötő út mellett fekszik.
A helyi autóbuszvonalak közül a 3-as, a 3Y, a 10-es, és a 10Y jelzésű járatok érintik Bánfalvát.[2]
Története
[szerkesztés]A falu környékét a kelták majd a rómaiak is lakták. A 6. századtól bajor és frank törzsek telepedtek le a területen, ettől kezdve a németség a legmeghatározóbb népcsoport. Legrégebbi ismert említése 1277-ből való, Zovány vagy Zuány néven.[forrás?] A Mária Magdolna templom a 13. században épült. A pálos rend építtette a kolostort a falu mellett, ami a rend feloszlatása után a premontreieké lett. A reformáció idején a lakosok evangélikusok lettek, az ellenreformáció idején azonban sokan visszatértek a katolikus hitre. A trianoni békeszerződés a falut Sopronnal együtt Ausztriának ítélte, de a Nyugat-magyarországi felkelés során létrehozott Lajtabánság kikiáltásával válsághelyzet alakult ki. A határt kijelölő hatalmak meghátrálásra kényszerültek, ami határrevízióra adott lehetőséget. Az ekkor kiírt soproni népszavazás végeredménye nyomán a falu ismét Magyarországhoz került.
A második világháború után a településen élő németek jelentős részét is kitelepítették. Sopronbánfalva a 20. század folyamán fokozatosan egybeépült Sopronnal, és 1950-ben a városhoz csatolták, melynek azóta is része.[3]
Látnivalók
[szerkesztés]- Pálos-karmelita kolostor, régi Mária kegyhely, a Mária-út is érinti[4]
- Mária Magdolna-templom
- Evangélikus templom
Nevezetes bánfalviak
[szerkesztés]- Itt született Voit Pál, Bartók Béla zeneszerző egyik dédapja
- Itt született Légrádi Imre tanár, Sopron díszpolgára
- Itt gyilkolták meg Vándor Sándor zeneszerzőt a nyilasok
- Itt nevelkedett Borsos Árpád István, geográfus, társadalomkutató
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Sopron-Kertváros, Wondorf, Bondorf, Bánfalva, Sopronbánfalva – Lexikon.katolikus.hu
- ↑ Sopron autóbuszvonalai Archiválva 2015. március 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – Kisalfoldvolan.hu
- ↑ Sopron adatai a KSH online helységnévtárában
- ↑ Mária út – Mariaut.hu
Források
[szerkesztés]- Csermelyi József 2015: Német zsoldosvezérek, magyar remeték. In: Micae Mediaevales IV, 43-58. o.
