Sopronszentmárton
| Sopronszentmárton (Markt Sankt Martin) | |||
 | |||
| A Szent Márton katolikus plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | mezőváros | ||
| Járás | Felsőpulyai járás | ||
| Alapítás éve | 1222 | ||
| Polgármester | Rudolf Steiner (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7341 | ||
| Körzethívószám | 02618 | ||
| Forgalmi rendszám | OP | ||
| Testvérvárosok | Lista Csesznek | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1198 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 361 m | ||
| Terület | 32,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 33′ 44″, k. h. 16° 25′ 36″47.562222°N 16.426667°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 44″, k. h. 16° 25′ 36″47.562222°N 16.426667°E | |||
| Sopronszentmárton weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sopronszentmárton témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sopronszentmárton (németül Markt Sankt Martin, horvátul Sveti Martin) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
Közigazgatásilag még Lánzsér (Landsee), Lánzsérújfalu (Neudorf bei Landsee) és Virány (Blumau) tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]A falu a Soproni-hegységtől délre egy völgyben található.
A kataszteri közösségek Lánzsér, Lánzsérújfalu és Markt Sankt Martin.[2]
Népesség
[szerkesztés]1910-ben 898 német és magyar lakta. 2001-ben 1171 lakosából német 1126 fő (96,15%), horvát 19 (1,62%), magyar 6 (0,51%), egyéb 20 fő (1,7%) volt.
Története
[szerkesztés]A települést 1222-ben "Villa sancti Martini" néven említik először, 1359-ben "Poss. Zenthmarton" néven szerepel oklevélben. Valószínűleg már 1222-ben állt Szent Márton püspök tiszteletére szentelt temploma és a falu a templom védőszentjéről kapta a nevét. 1498-ban "Tricesima filialis Szent Márton" néven mint Lánzsér várához tartozó fiók-harmincadhelyet említik.[3]
1529-ben a Bécs elleni hadjárat során elpusztította a török, ezután 1530 körül a török elől menekülő horvátok telepedtek le a vidéken. 1532-ben Kőszeg ostromával egy időben újabb török pusztítás érte. 1580 körül lakói evangélikusok lettek. A lánzséri váruradalomhoz tartozó mezőváros a 17. századtól az Esterházy családé lett. Katolikus plébániáját 1636-ban alapították újra, anyakönyveit 1669-től vezetik. A horvát település később elnémetesedett.
Vályi András szerint " SZENT MÁRTON. Német Mezőváros Sopron Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 2 4/8 mértföldnyire; két nyomásbéli határja hegyes, és középszerű, szőleje nintsen, réttye bőven van, piatza Sopronban."[4]
Fényes Elek szerint " Szent-Márton, német mezőváros, Sopron vmegyében, Sopronhoz nyugotra 3 mfd., 744 kath. lak., par. szentegyházzal. Határa igen hegyes és sovány; van 744 h. urb. szántófölde, 160 h. rétje; a majorsági birtok nem tudatik. Két kis patakon kivül emlitést érdemel még az, hogy néhol láva maradványok szántatnak fel. Két országos vásárt tart, u. m. jun. 15., és nov. 12-kén. Birja herczeg Eszterházy és a Sibrik család."[5]
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott, majd 1921-ben Ausztriához került. 1971-ben Hozzácsatolták a szomszédos Lánzsér és Lánzsérújfalu településeket.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1500 körül már állt, valószínűleg 13. századi eredetű. Mai formáját az 1879-es átépítés után nyerte el.
- A településtől északra a Klosterbergen az Esterházyak által 1701-ben alapított kamalduli kolostor maradványai állnak. A kolostort 1782-ben a rend feloszlatásakor hagyták el a szerzetesek.
- A Heidriegelen egy a lakosság menedékére épített parasztvár maradványai találhatók.
- A Rehbreiten nevű mocsaras határrészén egy 16. vagy 17. században épített templom romjai láthatók.
Turizmus
[szerkesztés]A falu hegyikerékpáros útvonal mentén fekszik.
Testvértelepülése
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
