Szarvkő
Szarvkő (Hornstein) | |||
Szarvkő várának romjai. | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Burgenland | ||
Rang | mezőváros | ||
Járás | Kismartoni járás | ||
Alapítás éve | 1271 | ||
Polgármester | Christoph Wolf (ÖVP) | ||
Irányítószám | 7053 | ||
Körzethívószám | +43 2689 | ||
Forgalmi rendszám | EU | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3217 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 79 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 273 m | ||
Terület | 37,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 52′ 51″, k. h. 16° 26′ 44″47.880833°N 16.445556°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 51″, k. h. 16° 26′ 44″47.880833°N 16.445556°E | |||
Szarvkő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvkő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szarvkő (németül Hornstein, horvátul Vorištan) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Kismartontól 10 km-re a Lajta-hegység oldalában fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a régi magyar szarm (= vízmeder völgy elágazó része) főnévből ered. A név utótagja középkori várára utal.
Története
[szerkesztés]A település őstörténete az idő homályába vész. A honfoglalás után királyaink a nyugati gyepűk őrzésére csatlakozott népeket telepítettek. A későbbi vár helyén is feltételezhetően határőrző erősség állt. A települést 1271-ben "Zorm" néven említik először, egykori vaslelőhely volt. Várát 1328 és 1336 között Lackffy István Vas vármegye főispánja, későbbi erdélyi vajda építtette. A vár első írásos említése 1347-ben "Zorwkw" alakban történt. 1364-ben „Castrum Zarwku” néven említik. A szarvaskői uradalom nemcsak Kismartont és vidékét foglalta magába, de északi irányba is kiterjedt. Német neve 1415-ben bukkan fel "Harrenstein" alakban. 1425-ben 5 napig Zsigmond király is időzött a várban. 1426-ban egy oklevélben a település is "suburbium castri Zarkw" megjelöléssel szerepel. 1439-ben Albert király özvegye Erzsébet elzálogosította az osztrák hercegnek. III. Frigyes 1447-ben és 1463-ban is megostromolta, mely után már nem épült fel, csekély nyomai maradtak.
A falu az uradalommal együtt 1364-ben a Kanizsaiaké lett, bortermelői 1382-ben Nagy Lajostól kiváltságokat kaptak. 1401-ben egy Blaskó nevű vezér vezetésével cseh rablók dúlták fel. A 15. század második felében Kanizsai László a szarvkői uradalmat Pottendorf Györgynek adta zálogba, majd 1486-ban Hunyadi Mátyás Graffenek bárónak adta, így osztrák tulajdonba ment át. Temploma, melyet Szent Anna tiszteletére szenteltek 1500-ban már bizonyosan állt. 1529-ben és 1532-ben feldúlta a török, a lakosság pótlására horvátokkal telepítették be. 1590-ben az uradalom Ruprecht von Stotzingen báró birtoka lett és a család 1650-ig volt a birtokosa. A települést csak 1649-ben csatolták vissza Magyarországhoz. 1650-ben Nádasdy Ferenc, mint a Kanizsai birtokok örököse 160 ezer forintért visszaváltotta. 1671-ben Nádasdyt összeesküvés miatt lefejezték, birtokait pedig elkobozták. A császár ezután a birtokot Windischgrätz Gottlieb grófnak adta, majd Széchenyi György érsek és Althan Mihály gróf voltak az urai. 1683-ban a török dúlta fel. Katolikus plébániáját 1684-ben alapították újra, anyakönyveit is innét vezetik. 1702-ben Esterházy Pál herceg 265 ezer forintért vásárolta meg és az Esterházy család birtoka lett. 1713-ban pestisjárvány pusztított. 1752-ben mezővárosi rangot kapott. A 19. század végén postahivatala és postatakarékpénztára volt.
Vályi András szerint " SZARVKŐ. Hornstein. Német Mezőváros Sopron Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Martonhoz 3 fert. mértföldnyire; határja középszerű, borai jelesek."[2]
Fényes Elek szerint " Szarvkő, németül Hornstein, horvát m. v., Sopron vmegyében, Kismartonhoz 1, Sopronhoz 3 1/2 mfd., a bécsi postautban, 1750 kath. lak., s paroch. templommal. Határa erdős, hegyes és róna; van 56 6/8 urbéri telke, 1563 h. szántófölde, 185 4/8 hold réte, 76 h. kertje, 328 kapa szőlője, 175 39/64 h. közös legelője, 172 hold uradalmi réte, és 5291 hold szinte uradalmi erdeje, melly tölgy, bikk és hársfákból áll, s tele vadakkal. Bora savanyu; gyümölcse kevés. Régi várának romjai közel a városhoz egy hegytetőn szemlélhetők. Birja h. Eszterházy."[3]
1910-ben 2549 lakosából 2163 horvát, 261 német és 112 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szarvkő várának romjai a település melletti alacsony hegy tetején találhatók.
- Római katolikus temploma 1782-ben épült.
- A Pieta-oszlopot 1715-ben a pestisjárvány emlékére emelték.
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született:
- 1828-ban Bizonffy Ferenc nyelvész.
- 1896-ban Hans Sedlmayr művészettörténész.
- 1900-ban Kurt Sedlmayr növénynemesítő.
Képgaléria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Osztrák Statisztikai Hivatal: Bevölkerung am 1.1.2021 nach Ortschaften (Gebietsstand 1.1.2021)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Szarvkő az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
- Bokor József (szerk.). Szarvkő, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. május 30.
- Magyar katolikus lexikon
- Szarvkő a magyar várak honlapján[halott link]