Szentmargitbánya
| Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland) | |||
 | |||
| A szentmargitbányai kőbánya egy operaelőadás díszleteivel | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | mezőváros | ||
| Járás | Kismartoni járás | ||
| Alapítás éve | 1232 | ||
| Polgármester | Eduard Scheuhammer (ÖVP) | ||
| Irányítószám | 7062 | ||
| Körzethívószám | 02680 | ||
| Forgalmi rendszám | EU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2691 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 103 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 151 m | ||
| Terület | 26,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 48′ 11″, k. h. 16° 36′ 23″47.803056°N 16.606389°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 11″, k. h. 16° 36′ 23″47.803056°N 16.606389°E | |||
| Szentmargitbánya weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmargitbánya témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szentmargitbánya (1899-ig Szent-Margit, németül Sankt Margarethen im Burgenland, horvátul Margareta) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Kismartontól 12 kilométerre délkeletre fekszik, az ausztriai L210-es út mentén, közvetlenül a magyar határ mellett. Magyarország felől Sopronkőhida és Fertőrákos-Piuszpuszta érintésével közelíthető meg a 8527-es, majd a határig vezető 8532-es úton.
Utóbbi út leginkább arról nevezetes, hogy határátkelőhelyének magyar oldalán került sor 1989. augusztus 19-én arra a páneurópai piknik nevű politikai rendezvényre, melynek során több száz keletnémet turista tört át az addig lezárt határon, és amely aktus a berlini fal lebontásáig vezető, illetve az európai kettéosztottság megszüntetését eredményező történéssorozat egyik kulcsfontosságú eseménye volt.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét Antiochiai Szent Margit védelmére szentelt templomáról kapta. Eredeti neve Majád volt, ez a szláv Moja személynévből alakult magyar -d helynévképzővel.
Története
[szerkesztés]A település története 7500 évre nyúlik vissza, ekkor már emberi település állt itt. A falutól keletre van híres kőbányája, melyet már a rómaiak is használtak. A XV. római légió kőbe vésett nyomai még mindig láthatók a sziklafalakon.
A települést 1232-ben "Mayad" néven említik először. Egykori vaslelőhely. Vára 1273-ban súlyosan megrongálódott, ma nyoma sincsen. 1276-ban „Sancta Margareta” néven említik. 1277-ben említik monostorát is. Plébániáját 1300 körül alapították, templomát 1359-ben Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelték. A török 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította. 1605-ben Bocskai hajdúi, 1705 és 1709 között a kurucok dúlták fel. A 17. századtól birtokosa az Esterházy család volt. A bányájában kitermelt kiváló minőségű mészkőből épült fel a 19. században a bécsi nagykörút a Ring számos meghatározó épülete, a városi operaház a Staatsoper, a Hofburg, a várszínház a Burgtheater és a Szent István dóm a Stephansdom épülete.
Vályi András szerint „SZENT MARGITA. Szent Margaréta, Margaretten. Német Mezőváros Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 1 6/8 mértföldnyire; nevezetesíti híres kőbányája, mellyből oszlopok, ’s egyebek készíttetnek, ’s Bétsbe, és más helyekre is elhordattatnak; 2 nyomásbéli határja nagy, és térséges; búzát, és egyebet is terem, borai jók, és egésségesek, réttyei a’ Városhoz képest kevesek, piatza Sopronban.”[2]
1910-ben 2141, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. 1921-ben Ausztriához csatolták. 1989. augusztus 19-én a páneurópai piknik keretében történt magyar határnyitást követően több mint 600 keletnémet menekült érkezett ide és egy ideig itt szállásolták el őket.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A település fő látványossága a római kőbánya, mely ma már nem működik. Az itt bányászott mészkőből (lajtamészkő) épült Bécs számos híres épülete. A kőbánya területén nyáron hangversenyeket, előadásokat tartanak.
- 1959-óta az Európai Szobrász Szimpózium keretében több mint 100 szobrászművész kiállítása látható itt.
- 1926 óta ötévente passiójátékot rendeznek a városban, 1961-óta az elhordott hegy helyén, melyet mintegy 450 népi színjátszó és 200 közreműködő ad elő. 2001-ben a 20. játékot mintegy 70 ezren látták.
- A kőbánya 1996 óta nyaranta operafesztiválnak is otthont ad.
- Plébániatemploma valószínűleg az egykori vár romjaiból épült a 15. században, csontháza 14. századi. A templomot 1960-ban bővítették. Szószéke a 17. század végén készült homokkőből.
- A Burghof nevű udvarház 13. századi eredetű.
- Egy 17. századi pellengér is látható itt.
- A Rusztra vezető út mentén található az 1968-óta működő Mesepark, Ausztria egyik legnagyobb vidámparkja.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Osztrák Statisztikai Hivatal: Bevölkerung am 1.1.2021 nach Ortschaften (Gebietsstand 1.1.2021)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (németül)
- Honlap Szentmargitbányáról (németül)
- Szentmargitbánya az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján (németül)
- A kőbánya honlapja (németül)
- A nemzetközi szobrász szimpózium honlapja (németül)
- A szentmargitbányai passiójáték (németül)
- A szentmargitbányai operafesztivál honlapja (németül)
- A helyi borbarátok honlapja Archiválva 2009. június 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (németül)
- A helyi zenekar honlapja (németül)
- Magyar katolikus lexikon (magyarul)
- A Magyar Hírlap cikke[halott link] (magyarul)
- Szentmargitbánya a Sulineten (magyarul)
