Dérföld
| Dérföld (Dörfl) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | Répcekőhalom-Dérföld településrésze | ||
| Járás | Dérföld | ||
| Alapítás éve | 1390 | ||
| Polgármester | Klaudia Friedl (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7453 | ||
| Körzethívószám | 02612 | ||
| Forgalmi rendszám | OP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 282 m | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 29′ 25″, k. h. 16° 28′ 28″47.490278°N 16.474444°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 25″, k. h. 16° 28′ 28″47.490278°N 16.474444°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dérföld témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Dérföld (1899-ig Dörfel, németül: Dörfl im Burgenland, horvátul: Drfelj) Répcekőhalom-Dérföld északi településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Felsőpulyától 3 km-re délnyugatra fekszik, az 50-es úton közelíthető meg.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a német dörfl (= kis falu) főnévből származik.
Története
[szerkesztés]A település területe egykori vaslelőhely, ahol már az i. e. 4. században folyt a barnavasérc termelése és feldolgozása. A falu közelében emelkedő „Burgstallon” egykor földvár állott, melynek sorsa nem ismert. Dérföldet 1390-ben "Derphul" néven említik először. 1397-ben "Poss. Derphel" volt a neve.[1] Léka várának tartozéka volt, 1411-től a Kanizsaiak birtoka. Egykori várkastélyát a Nádasdyak építtették 1592-ben, 1945 után a romos épületet lebontották. Dérföld egyházilag a szomszédos Répcekőhalom filiája volt, mai temploma csak a 18. században épült.
Vályi András szerint " DERFEL. Elegyes falu Sopron Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kőhalomhoz mellynek filiája nem meszsze, határja nem igen jó, ’s némelly szükséges fogyatkozásai miatt, harmadik Osztálybéli "[2]
Fényes Elek szerint "Dörfel, német falu, Sopron vármegyében, Sopronhoz 3 3/4 mfd., 650 kath. lak., malommal a Répcze vizén. Határa dombos és közép termékenységű; van 462 h. szántóföldje, 99 h. rétje, 224 1/4 kapa szőleje, 900 h. uradalmi erdeje, melly fenyő és tölgyfákból áll. Birja h. Eszterházy."[3]
1910-ben 770, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 18. századi.
- Dérföldtől nyugatra az erdőben van a Mária kútja búcsújáró kápolna, amelyet 1720-ban Esterházy Gábor építtetett, de a forrás feletti Mária-szobor már 1677-óta zarándokhely. A hagyomány szerint itt nyerte vissza látását Heydl báró szakácsa. Ezért Heydl Mátyás és felesége Szunyogh Borbála előbb egy Madonna-szobrot állított, majd kápolnát építtetett ide. A Segítő Szűzanya kegyképe 1750 körül készült. A búcsújáró-kápolna mellett van a 18. században épült barokk Oswald-kápolna, benne Mária-oltárképpel és Szent Sebestyén szobrával.
- A Dérföld melletti, a Répce által körülfolyt dombság legészakibb csúcsán a “Burgstall”-on 12. századi sáncvár maradványai látszanak.
További információk
[szerkesztés]- Geomix.at Archiválva 2011. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A dérföldi Burgstall a magyar várak honlapján[halott link]
- Magyar katolikus lexikon-Dérföld
- Dérföld mint búcsújáróhely
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
