Félszerfalva
| Félszerfalva (Hirm) | |||
 | |||
| Félszerfalva | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | község | ||
| Járás | Nagymartoni járás | ||
| Alapítás éve | 1265 | ||
| Polgármester | Inge Posch (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7024 | ||
| Körzethívószám | 02687 | ||
| Forgalmi rendszám | MA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1009 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 309 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 183 m | ||
| Terület | 3,1 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 47′ 16″, k. h. 16° 27′ 20″47.787778°N 16.455556°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 16″, k. h. 16° 27′ 20″47.787778°N 16.455556°E | |||
| Félszerfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Félszerfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Félszerfalva (németül: Hirm, horvátul: Hirma) község Ausztriában Burgenland tartományban a Nagymartoni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Kismartontól 8 km-re délnyugatra, a Lajta és a Rozália-hegység között fekszik. ̺Félszerfalva Völgyfalva, Vulkapordány, Selegszántó és Zemenye-Selegd községekkel határos.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is éltek emberek. A badeni kultúra népének eszközeit és hamvasztásos sírjait tárták itt fel. A falutól nyugatra emelkedő „Hexenhügel” a hallstatt-korból származó halomsírt takar. A római korból a Kirchäckerntől keletre nagyméretű villa alapfalait ásták ki.
A mai település eredeti neve Herény volt, 1265-ben "Heren" alakban említik először, de valószínűleg azonos vele a már 1256-ban említett "villa Erlen" is. 1324-ben "Poss. Heryn", 1361-ben "Poss. Hurub", 1412-ben "Hurben", 1426-ban "Hwrem", 1429-ben "Hwrym", 1433-ban "Hurubh", 1435-ben "Hereen" alakban említik a korabeli források.[2]
A 16. és 17. században Fraknó várának tartozéka volt. 1605-ben Bocskai István, 1620-ban Bethlen Gábor hadai dúlták fel. 1627-ben a fraknói uradalommal együtt Esterházy Miklós birtoka lett. Az 1675-es urbáriumból kitűnik, hogy a falu a 16. századhoz képest jelentően növekedett. 1683-ban elpusztította a török, és a Rákóczi-szabadságharc idején is feldúlták a kuruc hadak. 1644-ben, 1650-ben és 1713-ban pestis pusztította, de nem kerülték el az árvizek és a tűzvészek sem, melyek a 18. század során gazdasági visszaeséshez vezettek. Az 1767-es urbárium tanúsága szerint száz év alatt a település alig fejlődött. 1813-ban és 1831-ben újabb árvizek pusztítottak. Az 1848-49-es szabadságharc katonai eseményei is érintették mivel közel fekszik a sopron-bécsújhelyi úthoz. 1849-ben a kolerajárványnak több halálos áldozata is volt.
1850-ben nagy cukorgyár épült itt, mely nagy fordulópontot jelentett a község életében. 1881-ben megnyílt a helyi iskola, 1885-ben postahivatal épült, mely a szomszédos Tormafalut is szolgálta.
Fényes Elek szerint " Hirm, magyarul Félszerfalu, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz éjszakra 2 mfld, a Vulka mellett: 350 kath. lak. Van 376 h. szántóföldje, 55 hold rétje, 4 h. kertje. Földje középszerű. Birja h. Eszterházy."[3]
1910-ben 831, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott. 1914-ben tíz ágyas kis kórház létesült. Az első világháborúban 31 helyi lakos esett el. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett.
1944-ben az egykori cukorgyár helyén a bécsújhelyi repülőgépgyár raktára létesült, melyet a háború során amerikai gépek bombáztak. A gyár a háború után gazdátlan maradt és tönkrement. 1971. január 1-jén a szomszédos Selegszántóval egyesítették, de 1991-ben újra önálló község lett.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született 1916. június 9-én Somogyi József szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, majd rektora, a Magyar Képzőművészek Szövetsége elnöke, a Magyarországi Református Zsinat világi elnöke, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi topográfiája a Hunyadiak korában. Bp. 1890.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
