Gyirót
| Gyirót (Kroatisch Geresdorf) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Füles településrésze |
| Járás | Füles |
| Alapítás éve | 1166 |
| Polgármester | Johann Balogh (SPÖ) |
| Irányítószám | 7302 |
| Forgalmi rendszám | OP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 238 m |
| Terület | 10,591661 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 16° 36′ 32″47.492222°N 16.608889°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 16° 36′ 32″47.492222°N 16.608889°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyirót témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gyirót (németül Kroatisch Geresdorf, horvátul Geristoff) Füles településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Felsőpulyától 10 km-re keletre a magyar határ közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1166-ban „Terra ville udvarnicorum nomine Gerolth” alakban mint egy Gerolt nevű udvarnok faluját említik először, neve a német Gerolt (magyarul:Gellért) személynévből származik. 1206-ban „Gerolt”, 1335-ben „Gherolt”, 1351-ben „Gyrolth” néven szerepel a korabeli forrásokban.[1] Kezdetben a locsmándi grófság tartozéka volt, melynek urai Gősfalvi Gottfried és Albrecht lovagok voltak. 1329-ben a borsmonostori kolostor birtoka lett, majd a lánzséri váruradalomhoz tartozott. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török. A lakosság pótlására délről menekült horvátokkal telepítették be. Horvát többségét a falu később is megőrizte. A 17. század óta az Esterházy család birtoka.
Vályi András szerint „GYIRÓT. Gerisdorf. Horvát falu Sopron Vármegyében, földes Ura Hertz- Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz két, és 7/8 mértföldnyire, határja néhol középszerű, néhol motsáros, bora sovány, réttye, legelője jó, erdeje elég, második Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek szerint „Gyirót, németül Gerisdorf, horvát falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz délre 3 mfld.: 560 kath. lak., s paroch. egyházzal. Van 750 h. igen sovány szántóföldje, 47 h. rétje, 273 kapa szőleje, és 800 h. erdeje, melly fenyő, kevés tölgy- és cserfákkal keverve. Birja h. Eszterházy.”[3]
1910-ben 847, többségben horvát (773 fő) lakosa volt, jelentős magyar (70 fő) kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
