Röjtökmuzsaj
| Röjtökmuzsaj | |||
 | |||
| A Felsőbüki Nagy-Ürményi-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Soproni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kincses Balázs (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9451 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 475 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 28,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,86 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Ikva-sík[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 33′ 23″, k. h. 16° 50′ 07″47.556319°N 16.835169°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 23″, k. h. 16° 50′ 07″47.556319°N 16.835169°E | |||
 Röjtökmuzsaj
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Röjtökmuzsaj weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Röjtökmuzsaj témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Röjtökmuzsaj község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Soprontól mintegy 30 kilométerre délkeletre fekszik.
A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Hegykő, északkelet felől Fertőszentmiklós, dél felől Pusztacsalád, délnyugat felől Sopronkövesd, nyugat felől Ebergőc, északnyugat felől pedig Nagylózs.
Éghajlata mérsékelt égövi, kedvező, csapadékos, jó adottságú a mezőgazdasági termeléshez. Állatok élőhelyéül kiválóan alkalmas erdőterülete miatt gazdag a vadállománya. Levegője tisztaságának gyógyítóerőt tulajdonítanak.
Megközelítése
[szerkesztés]A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala – átadása óta – az M85-ös autóút, ennek fertőszentmiklósi csomópontjától a község minden lakott része legfeljebb 4-5 kilométeres úttal elérhető. Az autóúttal, illetve Fertőszentmiklós városával az északkelet-délnyugati irányban húzódó 8627-es út kapcsolja össze; ez az út szeli ketté a röjtöki községrész gerincének tekinthető, hosszú, egyenes Röjtöki utcát. A 8627-es útra merőlegesen, délkelet-északnyugati irányban fut a 8612-es út, amelyen a különálló másik községrész, Muzsaj érhető el.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Győr–Sopron-vasútvonal fertőszentmiklósi és petőházi állomásai kínálják, körülbelül egyformán 7-7 kilométerre.
Története és mai élete
[szerkesztés]Röjtök és Muzsaj egyesítéséből keletkezett 1928-ban.
Muzsajt 1232-ben, Röjtököt 1265-ben említi az első ismert középkori írásos forrás, akkori birtokosaik a Muzsay és Vághy családok.
Muzsajt valószínűleg a török 1529. évi (Bécs ostroma (1529)) átvonulásakor teljesen elpusztította. Új birtokosa, Dóczy Simon 1549-ben négy jobbágykaput kitevő néppel újjátelepítette. A 16. század közepén a Dóczy család az egyetlen birtokos, mellette 1564-ben megjelennek a Chernelek, a század végére pedig a környékbeli birtokos családok legtöbbje megveti a lábát egy-két vásárolt vagy házassági kapcsolat útján szerzett muzsaji jobbágytelken. A birtokok széttördelése olyan gyors ütemben haladt, hogy 1600-ban már hat család volt jobbágytalan egytelkes nemes. 1635-ben a Muzsajon lakó nemesség és jobbágyok közös megegyezéssel írásban fektették le a község igazgatására, az igazság kiszolgáltatására vonatkozó rendszabásukat.
A községbe menetrendszerű autóbuszjárat közlekedik. A faluban a vezetékes ivóvíz, elektromos hálózat, gázvezeték, szennyvízcsatorna, telefonhálózat kiépült. A szociális alapellátások biztosítottak. Könyvtárral rendelkezik, óvoda is működik a faluban.
A község lakossága szinte teljes egészében római katolikus vallású, hagyományai is ehhez kötődnek. A röljtökmuzsaji Mária-kegyhely ismert katolikus búcsújáróhely. A Mária-kegyszobor búcsúnapja – Kisboldogasszony – előestéjén énekkel és imádsággal a község és környéke lakói késő éjszakába nyúló körmenetet rendeznek. Ezt a hagyományt Röjtökmuzsajon „Mária-keresésnek” nevezik.
A község a Fertőmenti Térségi Régió tagja. Partnerközségeikkel évente közös rendezvényeiken találkoznak. A fő megélhetési forrást a mezőgazdaság, erdőgazdaság ill. az állattartás jelenti. A termelőszövetkezet megalakulása előtt a kisparaszti gazdálkodás volt a jellemző. Az utóbbi években megnőtt a vállalkozások száma. Az erdőgazdaság részvénytársaság formájában működik, jelentős exporttevékenységet folytat. A Fajtakísérleti Állomás az országos fajtaminősítési programban jelentős helyet foglal el. A helyi munkalehetőségek az átlagosnál jobbak. Az Szidónia, négycsillagos kastélyszálloda egyben munkahelyteremtő vállalkozás is.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Horváth Rezső (párt-hovatartozása nem ismert)[4]
- 1994–1998: Bak Gyuláné (független)[5]
- 1998–2002: Bak Gyuláné (független)[6]
- 2002–2006: Bak Gyuláné (független)[7]
- 2006–2008: Bak Gyuláné (független)[8]
- 2008–2010: Kiss József (független)[9][10]
- 2010–2014: Kiss József (független)[11]
- 2014–2019: Kiss József (független)[12]
- 2019–2024: Kiss József (független)[13]
- 2024– : Kincses Balázs (független)[1]
A településen 2008. június 1-jén időközi polgármester-választást kellett tartani,[9] mert az előző polgármester februárban lemondott posztjáról.[14] A választást négy jelölt közül, aránylag nagy fölénnyel az addigi alpolgármester nyerte.[10]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 429 | 440 | 437 | 469 | 429 | 465 | 475 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,4% németnek mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,7%, református 0,5%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 9% (6,2% nem nyilatkozott).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus templom (búcsújáróhely) – Kívül-belül romantikus épület. 1524-ben említik először. 1651-ben a püspöki látogatás jegyzőkönyve szerint jó karban van, de 1683-ban a Bécs újabb ostromára vonuló török csapatok felgyújtják. 1760-ban a templomot újjáépítik, 1879-ben lebontják és a soproni Handler Nándor építész tervei alapján, neoromán stílusban mostani formájára építik. A templom fából faragott Mária-szobra a hagyomány szerint a burgenlandi Vimpác minorita templomából került ide. A ma is nagy tisztelettel körülvett kegyszobor története 1496-ban kezdődött. Vimpác (Wimpassing) község hívei templomot építettek, s amikor elkészült, és már csak az oltárkép hiányzott, a Lajta folyó partján dolgozó parasztok egy szép Szűz Mária-szobrot találtak, azt tették az oltárra. A szépen faragott szobor kezdettől fogva nagy tiszteletnek örvendett nemcsak a falu, hanem az egész környék lakói részéről. A legenda szerint 1529-ben a Bécs alól visszavonuló törökök egyik parancsnoka magával vitte. Útközben súlyosan megbetegedett, már-már halálán volt, amikor az egyik magyar fogoly, egy egyszerű kondás azt tanácsolta neki, hogy küldje vissza a szobrot, és akkor meggyógyul. A pasa az intésre hallgatva megbízta a foglyot, hogy vigye vissza a Szűzanya szobrát. Amint a szobor elkerült tőle, a tiszt azonnal meggyógyult. Vimpácon a szobor csodálatos visszatérése nagy örömet szerzett. Mind több és több zarándokcsoport jött ide. Ezzel egyidejűleg a templom alatt forrás fakadt, annak vizétől sokan meggyógyultak. 1587-ben kolostor épült a kegyhelyen, amely először a ferenceseké volt, majd 1628-tól a minoriták vették át. Amikor a kalapos király feloszlatta a szerzetesrendeket, és a minoritáknak is el kellett hagyniuk Vimpácot, a kedves kegyszobrot legnagyobb jótevőjüknek, Gévay Máriának a gondjára bízták. Évek múlva a szobor Végh Anna birtokába került, aki Röjtökre hozta és a templomnak ajándékozta a vimpáci Szűzanyát. Szely Imre plébános a szobrot Földessy Gyula (szobrász)művésszel megvizsgáltatta. Kiderült, hogy az valami ritka, nálunk ismeretlen, igen kemény fából készült. A gyakori imameghallgatások hatására a győri püspök 1811-ben megengedte, hogy a kegyszobor a templom főoltárára kerüljön, nyilvános tiszteletre. A kegytemplom főbúcsúja a Kisboldogaszony ünnepét követő vasárnapon van.
- A Felsőbüki Nagy-Ürményi-kastély (ma Szidónia kastélyszálló) – Eredetileg a Széchényiek egyszerű udvarháza volt, 1770 körül a felsőbüki Nagy család kastéllyá alakította. 1910-ben Hans Mayer bécsújhelyi építész átformálta. Versegi Nagy Elek 1925 táján az egész kastélyt korszerűsíttette és a parkot is újjáalakíttatta, annak dísze a kastély főbejárata előtt álló hatalmas feketedió-fa, amelynek átmérője egy méteresnél nagyobb.
- Muzsaj határában egy Szent István korabeli templom maradványai találhatók.
- Az Ikva holtágán vízimalom (jelenleg nem látogatható)
- Kiskocsma (vendéglátóhely)
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ a b Röjtökmuzsaj települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. június 1. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ a b P. Horváth László: Alpolgármesterből polgármester. Kisalfold.hu. 2008. június 2.
- ↑ Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Röjtökmuzsaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ Röjtökmuzsaj Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Kelemen Endréné írása, átdolgozva
- Röjtökmuzsaj az utazom.com honlapján
- Képek a Verseghy-kastélyról[halott link]
