Keresztény (település)
| Keresztény | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Egyházasfalu |
| Irányítószám | 9473 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Keresztény
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 27′ 20″, k. h. 16° 46′ 29″47.455690°N 16.774642°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 20″, k. h. 16° 46′ 29″47.455690°N 16.774642°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztény témájú médiaállományokat. | |
Keresztény egykor önálló község, 1950-től Egyházasfalu része Győr-Moson-Sopron vármegyében. Vasúti megállója Újkér (eredetileg Keresztény) megállóhely a Sopron–Szombathely-vasútvonalon.
Története
[szerkesztés]Keresztény első írásos említése 1264-ben történt, amikor mint a keresztes lovagrend birtokában levő falut említik. Egy 1280-ban kelt oklevélből kitűnik, hogy a templomos lovagoknak Keresztényben rendházuk és templomuk is volt. 1483-ban Mátyás király adó- és vámmentességet adott. A falu a 15. század végén elpusztult. 1500-ban a soproni keresztes lovagok tiltakoztak az ellen, hogy a szomszéd községek szabadon garázdálkodnak az időközben pusztává lett birtokon. A rend a mohácsi vész idején elhagyta Sopront, és a falu a Nádasdyaké lett. Az úrbéri állomány elkülönzése és tagosítása ügyében 1836-ban megindultak a tárgyalások, de csak 1848-ban vezettek eredményre. Az utolsó nagy kolerajárvány 1872-1874 között pusztított. A túlélő keresztényi hívek a falu mellett hálából „Mária neve napja” kápolnát építettek. Azóta minden évben nagy ünnepséggel tartják meg a kápolna búcsúját, amelyre a faluból elszármazottak is nagy számban hazalátogatnak.
Vályi András szerint "KERESZTÉNY, Magyar falu Sopron Várm. földes Ura Koller Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Új Kérhez közel, és annak filiája, Sopronhoz 3 4/8 mértföldnyire, határja két fordúlóban, közép termékenységű, réttye nints, legelője meg lehetős, szőlleje nints, vagyonnyai középszerűek."[1]
Fényes Elek szerint "Keresztény, magyar falu, Sopron vmegyében, Kőszeghez keletre 3 mfd., 200 k. lak. Határa róna és termékeny; van 1170 hold szántóföldje, 26 h. rétje, 304 h. erdeje és legelője. E helységet Maria Therezia ama hires jogtudós Kollár Ádámnak, a bécsi cs. kir. könyvtár felvigyázójának ajándékozá; s most is egy rokona Kollár Ferencz ur birja."[2]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Keresztényalmás (rom. Almaşu Mic), Románia, Hunyad megye
- Keresztényfalva (rom. Cristian, ném. Neustadt-Burzenland), Románia, Brassó megye
- Kereszténysziget (rom. Cristian, németül Grossau), Románia, Szeben megye
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.