Portál:1848–49-es forradalom és szabadságharc
1848–49-es forradalom és szabadságharc portál
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amely ilyen nagy létszámú és harcértékű hadsereget korábban még sohasem küldött külföldi bevetésre.
Cikkek
| Résztvevők a magyar oldalon | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Résztvevők az osztrák oldalon | |||||||
| Események, csaták | |||||||
| Hadsereg létszáma |
| ||||||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
A hónap képe
A hónap katonája
Flór Ferenc Nagyváradon és Nagykárolyban végzett tanulmányok után, 1827-ben iratkozott be a pesti egyetem orvostudományi karára. 1833-ban orvosi, 1834-ben sebészi és szülészmesteri oklevelet szerzett. 1834-ben tanulmányutat tett német és osztrák egyetemeken, ahol elsajátította az újabb sebészeti és műtéttant. Hazatérése után a pesti egyetem állatgyógyászati tanszékének tanársegéde, majd 1835-től a az egyetem orvostudományi karán Stáhly Ignác sebészprofesszor tanársegéde lett. 1837-től a pesti Rókus Kórházban tiszteletbeli, majd 1840-től rendes osztályos főorvossá nevezték ki. 1847-től Pest város tiszti főorvosa, egyúttal a Rókus Kórház igazgatója lett. A világosi fegyverletétel után másfél év börtönre és állásvesztésre ítélték. Büntetésének letöltése után tápiószelei birtokán – rendőri felügyelet alatt – visszavonultan élt. 1861-ben ismét Pest város tiszti főorvosa és kórházigazgató lett, de tíz hónap múlva tiltakozásul a kormányzati rendszer megváltoztatása miatt lemondott állásairól és csak a kiegyezés után tért vissza. Közlekedési baleset áldozata lett.
1848 tavaszán jelentkezett a nemzetőrségbe. 1848 őszétől őrnagyi rangban a honvéd hadsereg törzsorvosaként szolgált. A főváros feladása után egységével Egerbe vonult vissza. 1849. január 22-én a Budán maradt Stáhly Ignác utódaként alezredesi rangban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának főnökévé nevezték ki, ezzel ő lett a honvédség katonai egészségügyének irányítója. Vezetése alatt fejeződött be a magyar honvédség egészségügyi szervezetének kiépítése. A katonai egészségügyben számos, nemzetközi viszonylatban is újnak számító módszert vezetett be. A magyar honvédség az elsők között volt Európában, ahol a hadisebészetben bevezették a kloroform alkalmazását. Többek között irányítása alatt szerveződött a tábori kórházak rendszere, a front- és hátországi betegellátás, az újoncozás orvosi ellenőrzése és a rokkantak utókezelése. A műszer és gyógyszerhiány enyhítésére – a külföldről való becsempészés mellett – kísérletet tett a magyarországi gyártás megszervezésére. 1849. április 16-án indítványára nevezték ki Kossuth Zsuzsannát országos főápolónőnek, ennek nyomán számos női önkéntes állhatott a katonai betegápolás szolgálatába. Flór Ferenc személyes érdeme, hogy a tavaszi hadjárat megindulásakor a honvédség korszerűen megszervezett katonai egészségügyi szolgálattal rendelkezett.
Görgei Artúr miniszteri kinevezése után átszervezték a minisztériumot, és az egészségügyi osztály élére Lumniczer Sándort nevezték ki. Flór Ferenc a fegyverletételig a tartalék hadtest főorvosa lett.
Már negyedéves orvosnövendékként, 1831-ben koleraorvosnak nevezték ki Kalocsára. Kisdedápolás című orvosi disszertációját – Magyarországon elsőként – magyar nyelven írta és védte meg, 1833-ban. A későbbiekben is erőfeszítéseket tett az egységes magyar orvosi szaknyelv megteremtéséért, 1833-tól 1848-ig Bugát Pál mellett társszerkesztője[2] lett az e területen űttörő munkát végző Orvosi Tár című folyóiratnak. E mellett 1840-től 1848-ig szerkesztette a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatok című kiadványát. 1838-ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjául fogadta. 1842-től tagja lett az első magyar orvosi társaságnak, a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek és a bécsi orvosi társulatnak. 1845-től lett tagja a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak. A gyakorlati sebészetben törekedett az új, a korban modernnek számító eljárások alkalmazására, 1847-ben az elsők között volt, aki a kloroformnak a sebészetben való használatával kísérletezett.
Néhány érdekes szócikk
- 12 pont
- Áprilisi törvények
- Aradi vértanúk
- Batthyány-örökmécses
- Békepárt
- Bécsi és német légió
- Centralisták
- A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben
- Erdélyi vérengzés (1848–49)
- Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)
- 1848–49-es honvédsereg
- Kossuth-címer
- Laszlovszky-major
- Lengyel légió
- Makk-féle összeesküvés
- Nemzeti dal
- Nemzetőrség
- New Buda
- Nép Barátja
- Olasz légió
- Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben
- Országos Honvédelmi Bizottmány
- Pozsonyi vértanúk
- Tavaszi hadjárat
- Téli hadjárat (1848–49)
- Tízek Társasága
- Világosi fegyverletétel
- Vörössipkások
A hónap csatája - A váci csata
A váci csata során a Görgei Artúr vezette magyar fősereg sikeresen verte vissza az orosz intervenciós hadsereg arra irányuló kísérletét, hogy a Szeged felé visszavonuló magyar csapatok útját elvágja, és ezzel a nyugati irányból támadó Haynau vezette osztrák sereggel a hátában bekerítsék. A győztes csata eredményeként a magyar hadsereg további egy hónapig folytathatta a kilátástalan harcot a kor két európai nagyhatalmával szemben.
A július 2-i és 11-i komáromi csaták után nyilvánvalóvá vált, hogy a feldunai hadsereg egyedül nem tudja a cs. kir. fősereget legyőzni. Ezért Görgei a minisztertanács által július 29-én elfogadott terv értelmében megkezdte csapatainak elindítását Szegedhez. Az elvonulásra azonban csak a Duna bal partján volt lehetőség. A július 2-i csatában súlyosan megsebesült Görgei három hadtesttel július 12-én indult el, Komáromban hagyva a várőrséget képező VIII. hadtesten kívül a II. hadtestet is. Az elvonuló sereg létszáma a kiegészítések után 29 000 fő volt. Ennek a seregnek állták útját Vácnál Paszkievics tábornagy csapatai.
Időközben ugyanis az orosz főerők elérték az Alföld északi szélét. Az orosz III.hadtest július 13-án elfoglalta Hatvant, a II. Hortot, míg a IV. hadtest Miskolcon állomásozott. A III.hadtesttől egy lovaskülönítményt Vácra irányítottak a Duna-part lezárására...
A szabadságharc személyei
„Uralkodók”
|
Magyarország Horvátország |
Habsburg Birodalom Orosz Birodalom |
.svg){kind=small}
Tábornokok
|
Magyarország
Lengyel légiók Bécsi és német légió Olasz légió |
Habsburg Birodalom
Orosz Birodalom
Horvátország felvidéki szlovákok erdélyi románok délvidéki szerbek |
.svg){kind=small}
Kiemelt szócikkek
A projekt
Miben vehetsz részt?
Több módon is a 1848–49-es forradalom és szabadságharc portál segítségére lehetsz:
- Bővítsd a csonkokat
- Készíts új cikkeket
- Kategorizáld megfelelően a szócikkeket
- Illusztráld a cikkeket
- Vitázz a projektről
- Műhely: Wikipédia:1848–1849-es műhely
