Fjodor Vasziljevics Rüdiger
Fjodor Vasziljevics Rüdiger | |
Született | 1783. december Jelgava |
Elhunyt | 1856. június 11. (72 évesen)[1] Szentpétervár |
Állampolgársága | orosz |
Szülei | Jakob Wilhelm Rüdiger |
Foglalkozása | fegyveres erők tagja |
Tisztsége | member of the State Council of the Russian Empire |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Fjodor Vasziljevics Rüdiger témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fjodor Vasziljevics Rüdiger (oroszul: Фёдор Васильевич Ридигер) (Mitau ma Jelgava, 1783. december – Szentpétervár, 1856. június 2.) gróf, cári lovassági tábornok. Az 1848-49-es magyar szabadságharc ellen küldött cári intervenciós hadsereg egyik tábornoka.
Német eredetű családban született Kurlandban. A cári hadsereg tisztjeként részt vett a Napóleon elleni háborúkban, majd a novemberi felkelés leverésében. 1849-ben lovassági tábornoki rangban a cár főhadsegéde volt.
1849 nyárán a cári intervenciós hadsereg III. hadtestének parancsnokává nevezték ki. Hadtestével részt vett az 1849. július 15–17-ei váci csatában, majd az augusztus 2-ai debreceni ütközetben. A váci csata után felszólította Görgei Artúrt a béketárgyalásokra. Augusztus 10-én a magyar minisztertanács az ő közvetítésével ajánlotta fel a magyar koronát a cári család valamelyik tagjának. 1849. augusztus 13-án a Világos melletti szőlősi síkon csapatai előtt tette le a fegyvert Görgei Artúr magyar honvédtábornok hadserege.
A szabadságharc előtt részt vett az 1828–29 között zajló orosz–török háborúban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BBLD - Baltisches biografisches Lexikon digital (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források
[szerkesztés]- Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 963-327-367-6
- Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 963-326-337-9
- Révai nagy lexikona