Gyermekláncfű
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Taraxacum officinale F.H.Wigg 1780[1] | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gyermekláncfű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gyermekláncfű témájú kategóriát. |
A gyermekláncfű vagy pongyola pitypang vagy népiesen cserbóka, csorbóka, tejesgaz, kákics (Taraxacum officinale) az őszirózsafélék (Asteraceae) családján belül a pitypang (Taraxacum) nemzetségbe tartozó, Magyarországon is gyakori évelő növényfaj. Gyakran nevezik egyszerűen csak pitypangnak is.
Latin neve, a Taraxacum, a görög taraché (zavar) és az akémai (gyógyítani) szavakból származik.[2]
Elnevezése
[szerkesztés]
Sokféle elnevezése létezik. Vörös Éva művében[3] az alábbi 31 nevet találjuk: bárányfejűfű, barátfejűfű, barátfő, barátfű, békasaláta, békavirág, bimbófű, buglyosvirág, cikória, cikóriavirág, csattogógaz, disznókék, éjjelilámpa, gyermeklánc, gyermekláncfű, lámpavirág, láncfű, oroszlánfog, oroszlánfogfű, pimpó, pimpónya, pipevirág, pitypang, raponc, saláta, sárvirág, tejesfű, törpe sárgacikória, tyúkvirág, vadsaláta, vakulócsirke. Fráter Erzsébet könyvében[4] az alábbi 22-t közli: békavirág, buborékfű, cikóvirág, csürkevirág, disznósaláta, ebtej, eszterláncfű, gyermekláncfű, kácsavirág, kákics, kislibavirág, kotlóvirág, kutyavirág, lámpavirág, lánclapi, marcivirág, pampula, papatyi virág, pimpiparé, pipevirág, sárvirág, zsibavirág. Tejesfű virágnak, barátfejnek és kákicsnak is nevezik. Egyes vidékeken kikirics a neve (ami nem keverendő a kikericcsel).[5]
A kutyatej elnevezés több szempontból sem szerencsés: egyrészt a növény nem a kutyatej (Euphorbia) nemzetségbe tartozik, másrészt ezt a nevet használva könnyen összetéveszthető a farkas kutyatejjel (Euphorbia cyparissias), amely a gyermekláncfűvel ellentétben mérgező tejelő növény.
Élőhelye, megjelenése
[szerkesztés]A gyermekláncfű füves területeken, főleg a kertekben, szántókon jelenik meg. Karógyökere függőleges és hosszú, ezért kiirtani sem könnyű.
A földre fekvő levelei hasadtak, a hasábok fogazottak (kacúros levél). A belül üreges virágszár, tetején az aranysárga fészkes virágzattal a tőrózsából tör elő. Levele és virágszára elszakítva fehér, kesernyés ízű tejnedvet ereszt. Repülőszőrös magja a gyermekek kedvelt játéka. Neve is a gyermekjátékokból ered: száras virágait gyakran összefűzik, és nyakláncként vagy fejdíszként hordják.
Felhasználása
[szerkesztés]Virágzás előtti fiatal leveleiből salátát vagy főzeléket készítenek. Gyökerét nyersen vagy vajon párolva, avagy gyors szárítással (kb. 55 °C-on szárítva) és durvára őrölve kávépótlóként használták. Levelével és gyökerével több száz éve kezelik a máj, epehólyag, vese megbetegedéseit és az ízületi problémákat.
A belőle készített tea vízhajtó hatású és a tavaszi méregtelenítő kúrák fontos alkotóeleme.[6] Hatásos a bőrproblémák és a cellulitisz ellen, csökkenti a vér koleszterinszintjét, étvágyfokozó, epehajtó, hashajtó.[2]
A friss virágokból szirupot is készítenek, melyet "pitypangméz"-nek is hívnak.[2]
Hatóanyagai
[szerkesztés]Az emésztőrendszerre és a májra elsősorban a keserűanyagok hatnak. A korábban taraxacinként említett anyagok valójában az eudesmanolid és germacranolid típusú laktonok szeszkviterpénjei.
A gyermekláncfű levele a vitaminok és ásványi anyagok gazdag forrása: bennük az A-vitamin sok, a D-vitamin mérsékelt; ezek mellett tartalmaznak C-vitamint, különféle B-vitaminokat, vasat, szilíciumot, magnéziumot, cinket és mangánt.
Használatánál ügyelni kell arra, hogy a szeszkviterpén egyesekből allergiás bőrreakciót vált ki.
Kutatás
[szerkesztés]Egy 2012-ben publikált kutatás során azt figyelték meg, hogy üvegedényben a gyermekláncfű-kivonat képes volt programozott sejthalálra késztetni a rákos sejteket úgy, hogy közben az egészséges sejtek nem károsodtak.[7]
Galéria
[szerkesztés] |
 |
 |
 |
.jpg) |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2013. december 18.)
- ↑ a b c Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 218. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
- ↑ Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai, 85. sz. (2008) 472. o. Debrecen, ISBN 978-963-473-084-2, ISSN 1588-6433, (PDF) Hozzáférés: 2013. július 9
- ↑ Fráter Erzsébet – Csíkszentmihályi Berta: Erzsébet királyné esete a rozmaringgal és más növényes mesék. Illusztrálta: Csíkszentmihályi Berta. Budapest: Scolar Kiadó. 2012. 52. o. ISBN 978-963-244-400-0 arch Hozzáférés: 2013. december 18. (pdf) Hozzáférés: 2013. december 18
- ↑ Gyermekláncfű. [2016. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 14.)
- ↑ Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 67. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- ↑ Ovadje, Pamela, et al. "Selective induction of apoptosis and autophagy through treatment with dandelion root extract in human pancreatic cancer cells." Pancreas 41.7 (2012): 1039-1047.. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 4.)
