Tavaszi kankalin

Tavaszi kankalin
	Tavaszi kankalin (Primula veris)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Rend:	Hangavirágúak (Ericales);
Család:	Kankalinfélék (Primulaceae);
Nemzetség:	Kankalin (Primula);
Faj:	P. veris;
Tudományos név
	Primula veris; L.
Alfajok
	P. veris subsp. veris; P. veris subsp. inflata syn. canescens; Illatos kankalin (P. veris subsp. suaveolens, vagy P. veris subsp. columnae, vagy P. columnae);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tavaszi kankalin témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi kankalin témájú médiaállományokat és Tavaszi kankalin témájú kategóriát.

A tavaszi kankalin (Primula veris) a kankalinfélék (Primulaceae) család Primula nemzetségének Magyarországon őshonos, évelő, lágy szárú faja. Nevének latin jelentése "tavasszal az első".^[1]

Európában, a Kaukázusban, Ny-Európában is honos. Magyarországon a Középhegységben elég gyakori, máshol szórványos, lomberdők tisztásain, szegélyein fordul elő. Gyógynövényként is ismert, gyökértörzsét, levelét és virágját is gyűjtik. A leveleket és a virágokat kinyílásukkor száraz időben szedik, és szellős helyen vékony rétegben kiterítve, gyorsan megszárítják, hogy színüket megőrizzék. A gyökereket kiásás után megtisztítják és egészben, szellős helyen megszárítják.

Jellemzése

Levelei ráncosak,^[2] a tőnél, vagy ahhoz közel a legszélesebbek, majd hirtelen elkeskenyedve lefutnak a levélnyélre, a szélük csipkés, fonákjukon enyhén szőrözöttek.^[2] Ez a jellegzetes "ásó" formájú levéllemez jól megkülönbözteti a rokon fajoktól.

Virágai kissé egyoldalúak, illatosak, aranysárgák, harangformájúak, sokvirágú ernyőt alkotva. A virágok torkában narancsszínű foltok vannak.^[2]

Alfajai

Illatos kankalin

10–30 cm magas. Nagyon hasonlít az alapfajhoz; levelének fonáka azonban sűrűn molyhos, csaknem hófehér; kocsánya, csészéje is fehérebb és tágabb, mint amazé. Pártája halványsárga. Hazánk keleti részének mészkőhegyein találkozhatunk vele.

Hatóanyaguk

Hatóanyag-összetételük a különböző fajokban más, de lényegében megegyező: triterpén-szaponinok (primulasav komplex), fenolglikozidok, virágban flavonoidok. Leveleiben jelentős a C-vitamin szint. Kiváló expektoráns; görcsös, asztmás köhögés esetén is jó, különösen kombinációban használják.

Tavaszi kankalin Odvas keltikék között
Virágai
Tőlevélrózsája és virágzata
Termése
Primula veris - Museum specimen

Felhasználás

Elsősorban felső légúti hurutokban, a népi gyógyászatban még asztmatikus, köszvényes és neuralgikus panaszok, idegi eredetű fejfájás esetében és szívgyengeség ellen használják. Ha nehezen múló köhögést kell kezelni, ha a váladék nem akar felszakadozni, mindig beválik ez a magas szaponintartalmú gyógynövény. Különösen teaként oldja jól a nyúlós garatváladékot és könnyíti meg kiköhögését. A kankalin gyökere szaponinban nagyon gazdag; 5-10%-ot is tartalmazhat. Ezért a kankalin szinte valamennyi köhögéscsillapító tea fő alkatrésze.

Jegyzetek

↑ Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 83. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
↑ ^a ^b ^c Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 82. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 83. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8

[teák-2] Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 82. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8

[1]

[2]