Ugrás a tartalomhoz

Orvosi zilíz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orvosi zilíz
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Alcsalád: Mályvaformák (Malvoideae)
Nemzetség: Zilíz (Althaea)
Faj: A. officinalis
Tudományos név
Althaea officinalis
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Orvosi zilíz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi zilíz témájú médiaállományokat és Orvosi zilíz témájú kategóriát.

Az orvosi zilíz vagy fehérmályva (Althaea officinalis) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj, eurázsiai flóraelem, de Észak-Afrikában és Észak-Amerikában is él. Magyarországon honos, nedves területeken illetve szikeseken is megtalálható.

Már Nagy Károly is érdemesnek tartotta a termesztésre, a 9. századtól pedig minden kolostor kertjében helyet kapott.[1]

Leírása

[szerkesztés]

Évelő növény. Gyökértörzséből fejlődnek az egyszerű vagy elágazó, 10–30 cm hosszú, kívül szürkés, belül fehér, 2–3 cm vastag gyökerek. Szára 80–120 cm magas, tövénél fásodó. A levelek szórt állásúak, 3-5 karéjosak, bársonyosan szőrösek, szabálytalanul, durván fogazottak, szürkészöld színűek.[2] A virágok júliustól szeptemberig nyílnak, színük fehér vagy halvány rózsaszín. Termése 15-20 cikkekre tagozódó szőrözött korong résztermésből áll (ún. papsajt termés).[3][4]

Hatóanyagai

[szerkesztés]

Számos ország gyógyszerkönyvében szereplő drogjai a gyökér (Althaeae radix) és a levél (Althaeae folium). Termesztési technológiájának kidolgozásával a szabad állományokból való gyűjtés jelentősége csökkent. A gyökér savanyú nyálkája poliszacharidokat, főleg galakturonramnánt tartalmaz. (A nyálkaanyag pentózokból, hexózokból és uronsavakból felépülő heteropoliszacharid.[5]) Ezen kívül 30% keményítőt, flavonoid glikozidokat, tannin vegyületeket, és zsírosolajat tartalmaz. A levelek és a virágok fő hatóanyaga szintén a nyálka és kis mennyiségű illóolaj.[4]

Felhasználása

[szerkesztés]

A gyógyászatban leveleit, virágait és gyökerét használják. A nyákoldó, vízhajtó, és bőrnyugtató tulajdonságú leveleket nyáron gyűjtik. Főzetüket húgycsőgyulladás (urethritis) és vesekövek kezelésére használják.

A késő ősszel gyűjtött gyökér bélbevonó (demulcens), vízhajtó (diuretikus), bőrnyugtató (emolliens) és sebgyógyító hatású. Főzetét általában emésztési és bőrproblémákra használják, főként a száj gyulladásai, gyomorhurut (gastritis), gyomorfekély, bélhurut, bélgyulladás (enteritis) és a vastagbél krónikus gyulladásos betegsége (colitis) kezelésére. Növeli a tejelválasztást és nyugtatja a hörgőket (bronchus)okat.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben két hivatalos drogja szerepel:

Orvosi zilíz levél Althaeae folium 1210
Orvosi zilíz gyökér Althaeae radix

Gyökerének gyógyszer szabadneve althea root, ATC-kódja R05CA05.

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 165. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
  2. Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 164. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
  3. http://www.agr.unideb.hu/ktvbsc/dl2.php?dl=82/9_eloadas.ppt
  4. a b Bernáth J. (szerk.): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 176., 2000.
  5. Dános, B.: Farmakobotanika. A gyógynövénytan alapjai. Argumentum, Budapest, 231., 2006.

További információk

[szerkesztés]