Ugrás a tartalomhoz

Orvosi kálmos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orvosi kálmos (Acorus calamus)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Kálmosvirágúak (Acorales)
Család: Kálmosfélék (Acoraceae)
Nemzetség: Acorus
Faj: A. calamus
Tudományos név
Acorus calamus
L., 1753
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Orvosi kálmos (Acorus calamus) témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi kálmos (Acorus calamus) témájú médiaállományokat és Orvosi kálmos (Acorus calamus) témájú kategóriát.

Az orvosi kálmos (Acorus calamus L.), a kálmosvirágúak rendjének egyetlen családjába és egyetlen nemzetségébe tartozó évelő vízinövény. Régebben a kontyvirágfélék (Araceae) családjába sorolták. Más nevei: bécsi sás, kígyófű, büdössás. DK-Ázsiából származik. 1574-ben hozták Konstantinápolyból Bécsbe, majd innen terjedt el hazánkban is, főként szerzetesek és barátok közvetítésével, akik gyógyhatása miatt termesztették. A növények később kivadultak, mára pedig a magyar flóra szerves részévé váltak. A kiszáradó termőhelyek miatt állománya veszélyeztetetté vált. Magyarországon védett növény.

Elterjedés, élőhely

[szerkesztés]

Az egész északi féltekén megtalálható tavakban, mocsaras helyeken, állóvizek partjain. Hazája Kelet- és Délkelet-Ázsia. Magyarországon többek közt a Jászság területén él.[2]

Leírás

[szerkesztés]

Gyöktörzse (calami rhizoma) kúszó, elágazó, kellemes illatú, kesernyésen fűszeres izű. Levelei a gyöktörzs felső részéből erednek, alakjuk hosszú szálas kard alakú. Virágzata sok apró virág alkotta 5–9 cm-es torzsavirágzat, május-júniusban virágzik. Termése sokmagvú három rekeszes tok. Hazánkban nem hoz termést.

Létezik dísznövénynek nemesített tarka levelű változata, az Acoras calamus 'Variegatus'.

Felhasználása

[szerkesztés]

A növény fogyasztása nem javasolt, ugyanis azaront tartalmaz, amelynek májkárosító, sőt génkárosító hatásai vannak. Emiatt szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.[3]

Hatóanyagai

[szerkesztés]

Trimethylamint, acorint, cholint, kálmus csersavat, keserű és nyálkaanyagot, illóolajat, keményítőt tartalmaz.[4]

Drogja gyöktörzse, hámozva, hámozatlanul, porítva kerül forgalomba. Gyöktörzséből illóolajat (Aetheroleum calami) is előállítanak. Szeszes kivonat is készül belőle.

Egyes gyümölcsleveseknél, gyümölcs-salátáknál, de legfőként borok, likőrök és pálinkák fűszerezésére használják. Különböző teakeverékekben gyomorsav-termelést szabályozó, étvágyjavító, emésztést serkentő, nyugtató hatását hasznosítják.

Gyógyhatásai

[szerkesztés]

Kitűnő étvágygerjesztő, idegerősítő, vértisztító, gyomorerősítő. Kenőcsök alkotórészeként és gyógyfürdőkben reuma kezelésére használják, gyógyfürdőben idegerősítőnek is hatásos.

Tüdőbaj, fagydaganatok és fagyások, gyerekek lisztérzékenységének gyógyítására is használják. Segít a dohányzás leszokásában, naponta 1-2 szem gyökeret kell lassan elrágni.[4]

A kínai és indiai gyógyászat szélesebb körben régóta használja.

Tea készítése

[szerkesztés]

Teája hidegáztatással készül. Egy csapott kávéskanál darabolt gyökeret 2,5 dl hideg vízbe éjszakára beáztatunk, reggel meglangyosítjuk és leszűrjük. Fogyasztása étkezés előtt és után 1-1 korty. Naponta maximum 6 korty. Ennél nagyobb mennyiség fogyasztása tilos! [5]

Fürdő készítésénél 100 gramm gyökeret be kell áztatni éjszakára hideg vízbe, másnap felforralni, majd langyosra hűteni és húsz percig áztatni benne a beteg testrészt. Többször is felmelegíthetjük és használhatjuk.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]