Orvosi kálmos
Orvosi kálmos (Acorus calamus) | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5 000 Ft[1] | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Acorus calamus L., 1753 | ||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Orvosi kálmos (Acorus calamus) témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi kálmos (Acorus calamus) témájú médiaállományokat és Orvosi kálmos (Acorus calamus) témájú kategóriát. |
Az orvosi kálmos (Acorus calamus L.), a kálmosvirágúak rendjének egyetlen családjába és egyetlen nemzetségébe tartozó évelő vízinövény. Régebben a kontyvirágfélék (Araceae) családjába sorolták. Más nevei: bécsi sás, kígyófű, büdössás. DK-Ázsiából származik. 1574-ben hozták Konstantinápolyból Bécsbe, majd innen terjedt el hazánkban is, főként szerzetesek és barátok közvetítésével, akik gyógyhatása miatt termesztették. A növények később kivadultak, mára pedig a magyar flóra szerves részévé váltak. A kiszáradó termőhelyek miatt állománya veszélyeztetetté vált. Magyarországon védett növény.
Elterjedés, élőhely
[szerkesztés]Az egész északi féltekén megtalálható tavakban, mocsaras helyeken, állóvizek partjain. Hazája Kelet- és Délkelet-Ázsia. Magyarországon többek közt a Jászság területén él.[2]
Leírás
[szerkesztés]Gyöktörzse (calami rhizoma) kúszó, elágazó, kellemes illatú, kesernyésen fűszeres izű. Levelei a gyöktörzs felső részéből erednek, alakjuk hosszú szálas kard alakú. Virágzata sok apró virág alkotta 5–9 cm-es torzsavirágzat, május-júniusban virágzik. Termése sokmagvú három rekeszes tok. Hazánkban nem hoz termést.
Létezik dísznövénynek nemesített tarka levelű változata, az Acoras calamus 'Variegatus'.
Felhasználása
[szerkesztés]A növény fogyasztása nem javasolt, ugyanis azaront tartalmaz, amelynek májkárosító, sőt génkárosító hatásai vannak. Emiatt szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.[3]
Hatóanyagai
[szerkesztés]Trimethylamint, acorint, cholint, kálmus csersavat, keserű és nyálkaanyagot, illóolajat, keményítőt tartalmaz.[4]
Drogja gyöktörzse, hámozva, hámozatlanul, porítva kerül forgalomba. Gyöktörzséből illóolajat (Aetheroleum calami) is előállítanak. Szeszes kivonat is készül belőle.
Egyes gyümölcsleveseknél, gyümölcs-salátáknál, de legfőként borok, likőrök és pálinkák fűszerezésére használják. Különböző teakeverékekben gyomorsav-termelést szabályozó, étvágyjavító, emésztést serkentő, nyugtató hatását hasznosítják.
Gyógyhatásai
[szerkesztés]Kitűnő étvágygerjesztő, idegerősítő, vértisztító, gyomorerősítő. Kenőcsök alkotórészeként és gyógyfürdőkben reuma kezelésére használják, gyógyfürdőben idegerősítőnek is hatásos.
Tüdőbaj, fagydaganatok és fagyások, gyerekek lisztérzékenységének gyógyítására is használják. Segít a dohányzás leszokásában, naponta 1-2 szem gyökeret kell lassan elrágni.[4]
A kínai és indiai gyógyászat szélesebb körben régóta használja.
Tea készítése
[szerkesztés]Teája hidegáztatással készül. Egy csapott kávéskanál darabolt gyökeret 2,5 dl hideg vízbe éjszakára beáztatunk, reggel meglangyosítjuk és leszűrjük. Fogyasztása étkezés előtt és után 1-1 korty. Naponta maximum 6 korty. Ennél nagyobb mennyiség fogyasztása tilos! [5]
Fürdő készítésénél 100 gramm gyökeret be kell áztatni éjszakára hideg vízbe, másnap felforralni, majd langyosra hűteni és húsz percig áztatni benne a beteg testrészt. Többször is felmelegíthetjük és használhatjuk.[4]
-
Természetes élőhelyén
-
Orvosi kálmos torzsavirágzata
-
Orvosi kálmos
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Védett, kivéve gyógyászati célra feldolgozott származéka. A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ A Jászság flórája. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Az OGYÉI Tudományos Tanácsadó Testülete által élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények
- ↑ a b c Egy különleges gyógynövény: a kálmosgyökér!. kertvarazsmagazin.hu. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
- ↑ Kálmos (Acorus calamus) (magyar nyelven). Maria Treben patikája, 2020. március 22. (Hozzáférés: 2023. május 24.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2013. november 2.)
- Acorus calamus L.. Plants For A Future. (Hozzáférés: 2013. november 2.)