Boróka (növénynemzetség)

Boróka
	Juniperus x pfitzeriana hibrid
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Toboztermők (Pinophyta);
Osztály:	Tűlevelűek (Pinopsida);
Rend:	Fenyőalakúak (Pinales);
Család:	Ciprusfélék (Cupressaceae);
Alcsalád:	Ciprusformák (Cupressoideae);
Nemzetség:	Boróka (Juniperus); L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Boróka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Boróka témájú médiaállományokat és Boróka témájú kategóriát.

Ez a szócikk a növényről szól. Hasonló címmel lásd még: Boróka (egyértelműsítő lap).

A boróka (Juniperus) a ciprusfélék családjának egyik nemzetsége.

Származása, elterjedése

A nemzetség alapvetően holarktikus, de képviselői az egész északi féltekén: az Egyenlítő körüli hegyvidékektől az Arktiszig előfordulnak. Egy faja: a közönséges boróka (Juniperus communis) a Kárpát-medencében is gyakori. A mérgező nehézszagú boróka (Juniperus sabina) főleg templomkertekben nő, további négy faj jóval ritkább.

Megjelenése, felépítése

Örökzöld; az egyes fajok fák vagy cserjék; leveles ágacskáik szögletesek vagy hengeresek. Többnyire kétlaki; a hím- és nőivarú egyedeknek gyakran még az alakja is különbözik. Egyes fajok egyértelműen elfekvőek, de a legtöbbnek elfekvő és oszlopos növésű típusa is van: utóbbiból gyakran kertészeti változatokat nemesítenek ki.

Kétféle levele van:

a fiatal tűlevelek
és a kifejlett pikkelylevelek.

A két levélfajta aránya fajonként más és más.

Virágai nem feltűnőek. Termésszerű képződménye az elhúsosodott falú tobozbogyó.

Életmódja, termesztése

A különféle tájakról származó borókák hazánkban nagyon különböző módon viselkedhetnek, az egyes növények igényei fölöttébb különbözőek lehetnek. A szennyezett levegőt általában rosszul tűrik, emellett gyakran tetvesednek, atkásodnak. Fényigényesek.

A kis-ázsiai fajok jól tűrik a szárazságot. Ivartalanul a megújított anyatövekről hajtásdugványokkal jól szaporítható. Termése egy–két év alatt érik be.

Felhasználása

Fája kemény, de könnyen munkálható. Mivel sok benne az olaj és a gyanta, a rovarkártevőknek ellenáll.

A nemzetség több faja fűszer- és gyógynövény, mások viszont mérgezőek. Legtöbbet használt faja a közönséges boróka, amiből borókapárlatok (például borovicska), illetve borókával ízesített szeszek (jenever és gin) készülnek.

Rendszertani felosztása

A nemzetség mintegy ötven faját két fajcsoportba osztják:

Juniperus fajcsoport avagy igazi borókák (J. sect. Juniperus):
- közönséges boróka (Juniperus communis),
- havasi boróka ~ alhavasi boróka, ~ törpe boróka, (Juniperus sibirica)
- fövenyboróka (Juniperus conferta Parl.) avagy (Juniperus litoralis Maxim),
- szír boróka^[1] (szíriai boróka, (Juniperus drupacea Labill.),
- mandzsu boróka^[1] (Juniperus rigida Sieb. et Zucc.),
- Juniperus brevifolia,
- Juniperus cedrus,
- Juniperus deltoides,
- Juniperus formosana,
- Juniperus lutchuensis,
- Juniperus macrocarpa,
- Juniperus navicularis,
- vörös boróka ~ vörös termésű boróka, (Juniperus oxycedrus (Sibth. et Sm.) Ball).
Sabina fajcsoport avagy lóciprusok (J. sect. Sabina)
- nehézszagú boróka (Juniperus sabina)
- Juniperus angosturana,
- Juniperus ashei,
- Juniperus barbadensis,
- Juniperus bermudiana,
- Juniperus blancoi,
- Juniperus californica,
- kínai boróka (Juniperus chinensis),
- Juniperus coahuilensis,
- Juniperus comitana,
- Juniperus convallium,
- Juniperus coxii,
- Juniperus davurica,
- Juniperus deppeana,
- Juniperus durangensis,
- görög boróka^[1] ~ görög pikkelyboróka, (Juniperus excelsa M. Bieb.)
- Juniperus flaccida,
- Juniperus foetidissima,^[1]
- Juniperus gamboana,
- Juniperus gaussenii,
- henye boróka (Juniperus horizontalis),
- Juniperus indica,
- Juniperus jaliscana,
- Juniperus komarovii,
- Juniperus monosperma,
- Juniperus monticola,
- Juniperus morrisonicola,
- Juniperus occidentalis,
- utahi boróka (Juniperus osteosperma, Juniperus utahensis),
- kínai terülőboróka^[2] (Juniperus × pfitzeriana syn. J. x media; J. chinensis x J. sabina hibrid),
- föníciai boróka ~ föníciai pikkelyboróka, (Juniperus phoenicea L.)
- texasi vörösboróka (Juniperus pinchotii),
- Juniperus polycarpos,
- Juniperus procera,
- kúszó boróka ~ japán törpeboróka^[2] (Juniperus procumbens Sieb.)
- Juniperus pseudosabina,
- csüngőágú boróka^[1] (Juniperus recurva),
- Juniperus saltillensis,
- Juniperus saltuaria,
- oregoni boróka ~ sziklás-hegységi boróka^[1] (Juniperus scopulorum),
- Juniperus semiglobosa,
- törpe boróka (himalájai törpe boróka, Juniperus squamata)
- Juniperus standleyi,
- spanyol boróka^[1] (Juniperus thurifera),
- Juniperus tibetica,
- virginiai boróka^[1] ~ (Juniperus virginiana),
- Juniperus wallichiana.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h Owen Johnson: Európa fái. Ill. David More, ford. Illés Beatrix. [Budapest]: Kossuth. 2011. 54. o. ISBN 978-963-09-6602-3
↑ ^a ^b Kiss M.-Illyés Cs.. Nagy fenyő és örökzöld lexikon. Pannon-Literatúra Kft., 67–75. o. (2006). ISBN 963 9677 39 6

Források

Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 342. o. ISBN 963-05-6928-0
Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. p. 160–161. ISBN 963-05-7847-6
A Pallas nagy lexikona
Borókák
Nyugat-Magyarországi Egyetem

További információk

Boróka - gyogynovenyek.info

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[John-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h Owen Johnson: Európa fái. Ill. David More, ford. Illés Beatrix. [Budapest]: Kossuth. 2011. 54. o. ISBN 978-963-09-6602-3

[NF-2] Kiss M.-Illyés Cs.. Nagy fenyő és örökzöld lexikon. Pannon-Literatúra Kft., 67–75. o. (2006). ISBN 963 9677 39 6

[1]

[2]