Dunántúl

Ez a szócikk a földrajzi elnevezésről szól. Hasonló címmel lásd még: Dunántúl (egyértelműsítő lap).

A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (németül: Transdanubien, latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése. Északon, nyugaton és délen az országhatár, míg keleten a Duna folyó jelöli ki határait. Északon szintén a Duna jelöli ki a határát, amellyel itt egybeesik az országhatár. A Dunántúl Horvátországgal, Szlovéniával, Ausztriával és Szlovákiával határos.

A statisztikai célú NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három nagyrégióra oszlik, ezek egyike a Dunántúl. Ebben az értelemben magába foglalja a három dunántúli régiót és összesen kilenc vármegyét (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Somogy, Tolna). Földrajzilag Pest vármegye és Budapest Duna jobb partjára eső részei is a Dunántúlhoz tartoznak, bár köznapi felfogás és a NUTS besorolás nem tekinti a részének. Legnépesebb települése Pécs. A második legnagyobb Győr, míg a harmadik legnépesebb Székesfehérvár. Fontosabb települése még: Szombathely, Esztergom, Veszprém, Kaposvár, Zalaegerszeg, Tatabánya, Dunaújváros, Szekszárd és Sopron. Földrajzilag Budapest budai része is a Dunántúlhoz tartozik.

Történelem

A Dunántúl vármegyei történelmileg Moson, Győr, Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Fejér, Komárom, Esztergom, Somogy, Tolna és Baranya vármegye voltak. A 18. század elejétől az úgynevezett Districtus Trans-Danubianust alkották. Ezeknek a megyéknek a határát, amelyet Szent István király állapított meg, 1920-ig, a trianoni békeszerződésig csaknem 900 évig változatlanok maradtak.

Ókor

A Dunántúl a kőkorszak óta lakott. Kr.e 9-től, 434-ig a Római Birodalom része volt, Pannonia provinciaként. Pannonia tartomány a Dunántúlon kívül rendelkezett néhány mai osztrák és horvát területtel is, amely egy romanizált, latin nyelvű határvidék volt, fontos római városokkal. Ilyen volt például Scarbantia (mai Sopron), Aquincum (a mai Budapest, azon belül Óbuda), Sopianae (a mai Pécs), Gorsium (a mai Tác) és Savaria (a mai Szombathely).

Kr.e 9-ben hódította meg a környéket Augustus császár, amely limes-t biztosított a Római Birodalomnak. Pannonia területén haladt el a borostyánút és a tömjénút is, tehát a terület fontos kereskedelmi térség lett. A provinciát két kisebb egységre bontották (ez volt Pannonia Superior, és Pannonia Inferior)

A betelepült római állampolgárok által, nőtt a romanizáció folyamata. Ennek hatására amfiteátrumokat és vízvezetékeket építettek. Ekkor kezdték meg kiépíteni, Tricciana (mai Ságvár) közelében, a Sió csatornát is ezzel pedig szabályozva a Balaton vízállását.

A provincia hanyatlását a központi hatalom meggyengülése okozta. Továbbá germán és gót támadások érték a határvárosokat is, ezáltal pedig azok elnéptelenedtek. Az 5. században letelepedtek a hunok a Tiszánál, majd pedig elfoglalták a provincia nagy részét.

Középkor

A népvándorlás korában a hunok, az osztrogótok, a langobárdok, a gepidák, az avarok, a frankok és a szláv népek foglalták el a területet. 900-ban Pannoniát a magyarok foglalták el, majd 1000 után a Magyar Királyság része lett.

A Dunántúl a 11. század óta Magyarország egyik legfontosabb régiója. Esztergom 1001-től napjainkig az ország egyházi fővárosa (a bíborosi város), Szent István pedig Székesfehérváron, később a királyok koronázóvárosában alapította királyi székhelyét. További fontos középkori városok voltak Veszprém, Pécs, Győr és Sopron. Bencés rend is megérkezett Magyarországra és Pannonhalmán, Pécsváradon és Zalaváron kolostorokat építettek. 1055-ben I. András király megalapította a Tihanyi apátságot, amelyhez fűződik az első magyar szórványemlékünk. II. András pedig 1222-ben Székesfehérváron adta ki az Aranybullát. A pusztító mongol invázió után új várak épültek, és IV. Béla magyar király új királyi fővárost alapított Budán, a Duna mellett. A régió gazdag középkori öröksége mindenütt látható a kis falusi templomoktól a régi kastélyokig, kolostorokig és a városi házakig.

Török időszak

Az oszmán korban (16-17. század) a Dunántúl keleti és déli része török fennhatóság alá került. Az állandóan változó határ a Dunántúli-hegység és a Balaton déli partja mentén húzódott. A veszélyes határt határvárak (végvárak) őrizték, amelyek közül a legfontosabbak Győr és Nagykanizsa voltak. Az ázsiai stílusú oszmán uralomnak és az állandó háborúnak pusztító hatásai voltak: falvak tucatjai pusztultak el, a lakosság tizedelt és a régió egyes részei szinte teljesen elnéptelenedtek. A Királyi Magyarországhoz tartozó területek (a határrégiók kivételével) szerencsésebbek voltak, mert az európai jellegű fejlesztések folyamatosak voltak. Itt volt a 17. század a katolikus ellenreformáció, a Habsburgoktól való nemzeti függetlenségért folytatott harcok és egy új, hatalmas katolikus arisztokrácia kialakulásának időszaka.

Hódoltság után

1686-ban a szövetséges Habsburg, a lengyel és a bajor hadsereg visszahódította Budát és megszüntette az oszmán uralmat. A 18. században a régió lassan újjáépült, és sok új telepes érkezett (magyarok, németek, lengyelek, szlovákok és horvátok). Híres barokk kastélyok épültek a nagybirtokos családok erejének bemutatására, például a fertődi Esterházyak és a keszthelyi Festeticsek. A városok barokk városképe a mai napig fennmaradt Győrben, Székesfehérváron, Pécsen és Szombathelyen.

A 19. században a Dunántúl kapitalista fejlődésen ment keresztül. Ausztria közelsége miatt ismét az ország leggazdagabb részévé vált, és – legalábbis a közvélemény után – "európaiasabb" és nyugatiasabb, mint Magyarország bármely más régiója vagy a posztkommunista Közép-Európa legtöbb régiója.

Újkor

A Magyar Népköztársaság (1949–1989) alatt új ipari városok épültek Tatabányán, Dunaújvárosban, Ajkán és Komlón, és új iparokat és gyárakat hoztak létre, mint például Magyarország egyetlen atomerőműve Pakson. Pécsen uránt bányásztak, és nagy ipari külvárosokat építettek. A szocialista Magyarország egyik leghíresebb üzeme, az Ikarus Székesfehérváron jött létre. A szocializmus bukása után Észak-Dunántúl sikeresebben alkalmazkodott az új gazdasági helyzethez, mint Magyarország más részein (Budapest kivételével), és a külföldi befektetések nagy része a radikális gazdasági megújulás segítésére jött ide. Az 1990-es években Székesfehérvárt valószínűleg a gazdaságilag legsikeresebb magyar városnak számították be. Esztergom, Győr és Szentgotthárd a Suzuki, az Audi és az Opel gyárak létrehozásával az autóipar központjaivá vált.

Tájegységek

Nem önálló tájegység. A Dunántúl tagoltsága miatt – Magyarország földrajzi kistájainak katasztere szerint – Magyarország hat földrajzi nagytájából négy teljes egészében annak területén fekszik, kettő pedig érinti azt.

A teljes egészében a Dunántúlon fekvő földrajzi nagytájak:

A Dunántúlt érintő földrajzi nagytájak és azok Dunántúlra átnyúló középtájai:

A Dunántúlon tehát alföldi, dombvidéki és hegyvidéki tájak egyaránt megtalálhatók.

Régiók és vármegyék

A Dunántúl, mint országrész 3 régiót, 9 vármegyét, 68 járást és 1 714 települést foglal magába. Területe 37 ezer km², lakóinak száma 2018-ban 2,9 millió. Az alábbi táblázatban a vastag betűkkel szedett városok régióközpontok.

Dunántúl^[1]
Címer	Vármegye	Terület (km²)	Lakó (2018) (fő)	Járás	Település				Székhely	Térkép
Címer	Vármegye	Terület (km²)	Lakó (2018) (fő)	Járás	össz.	város	10e+	MJV.	Székhely	Térkép

Közép-Dunántúl
	Fejér	4 358	416 691	8	108	17	6	2	Székesfehérvár
	Komárom-Esztergom	2 264	297 454	6	76	12	6	2	Tatabánya
	Veszprém	4 464	341 425	10	217	15	6	1	Veszprém
		11 086	1 055 570	24	401	44	18	5

Dél-Dunántúl
	Baranya	4 430	363 721	10	301	14	4	1	Pécs
	Somogy	6 065	303 802	8	246	16	5	1	Kaposvár
	Tolna	3 703	219 317	6	109	11	5	1	Szekszárd
		14 198	886 840	24	656	41	14	3

Nyugat-Dunántúl
	Győr-Moson-Sopron	4 208	461 518	7	183	12	5	2	Győr
	Vas	3 336	253 305	7	216	13	5	1	Szombathely
	Zala	3 784	270 634	6	258	10	3	2	Zalaegerszeg
		11 328	985 457	20	657	35	13	5

Dunántúl összesen		36 612	2 927 867	68	1 714	120	45	13

Legnépesebb települések

25 ezer fő fölötti városok (2018)^[1]
Település	Lakó	Vármegye
Pécs	144 188	Baranya
Győr	130 094	Győr-Moson-Sopron
Székesfehérvár	97 382	Fejér
Szombathely	77 984	Vas
Tatabánya	65 633	Komárom-Esztergom
Sopron	62 454	Győr-Moson-Sopron
Kaposvár	61 920	Somogy
Veszprém	59 754	Veszprém
Zalaegerszeg	57 780	Zala
Nagykanizsa	46 866	Zala
Dunaújváros	44 358	Fejér
Mosonmagyaróvár	33 318	Győr-Moson-Sopron
Szekszárd	32 156	Tolna
Pápa	30 382	Veszprém
Ajka	27 995	Veszprém
Esztergom	27 840	Komárom-Esztergom
Siófok	25 461	Somogy

A földrajzi értelemben vett Dunántúlhoz tartozik Érd, Budaörs valamint Budapest I., II., III., XI., XII. és XXII. kerülete is. Ezek mindegyikének népessége 25 ezer fő fölött van.

Vizei

Tavak

Folyók

A Dunántúlt északról és keletről a Duna határolja. A Dunántúl valamennyi folyója közvetlenül vagy közvetve a Dunába folyik. A Dunántúl vízrajzánál számolni kell a természeti és a civilizációs tényezők egymásra hatásával legalább a római kortól, de lehet, hogy már korábban.

Közvetlenül a Dunába torkolló folyók/csatorna

A Rába mellékfolyói

A Sió-csatornába torkolló folyók:

Zala (a Balatonba és azon keresztül a folyik a vize a Sióba)
Kapos

A Dráva mellékfolyója:

Mura

Víztározók

Abért-tó

Nemzeti Parkok

Natúrparkok

A 2004. évi, a környezet- és természetvédelmi törvényeket módosító LXXVI. tv.10. § p. pontja szerint: Natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi, és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely a jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre."

Irottkő Natúrpark Az Írottkő Natúrpark honlapja

Turizmus

A Dunántúl négy turisztikai régióra van osztva. A statisztikai régióktól eltérően a Balaton és környéke külön turisztikai régiót alkot, a másik három nagy turisztikai régió a balatoni területeket leszámítva megközelítőleg fedi a statisztikai régiók területét.

A négy turisztikai régió:

Látnivalók turisztikai régió szerint

Balaton turisztikai régió A Balaton és környéke Budapest mellett Magyarország legnépszerűbb turisztikai területe. Fő turisztikai látnivalója a Balaton partja, a fürdőzési és vitorlázási lehetőségek sokaságával. A Balaton körül egyaránt találhatóak műemlékekben gazdag történelmi települések (Tihany, Keszthely), különleges természeti értékek (a világörökség részét képező termálvizes Hévízi-tó és a tapolcai tavasbarlang), romantikus kastélyok és várromok (Nagyvázsony, sümegi vár, Szigliget), borvidékek (Balatonfelvidék, dél-balatoni borvidék), skanzenek (Szántódi uradalmi majorság), kisvasutak (Balatonfenyves). Sok turistát vonz ide az országos hírű művészeti fesztivál, a Művészetek Völgye.

Nyugat-Dunántúl turisztikai régió A nyugat-dunántúli turisztikai régió fő látnivalói a műemlékek sokasága (Győr, Sopron, Szombathely, Kőszeg és a világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátság), a kisvárosok és falvak középkori templomai (Ják, Lébény) és barokk kastélyai (Fertőd, Nagycenk), az arborétumok (Kám, Kőszeg, Kámon, Vép, Szeleste, Sárvár ) a nagy kiterjedésű, a védett erdőségek, a világörökséghez tartozó Fertő tó és a különleges természeti környezetben található egyéb kirándulóhelyek (fertőrákosi kőfejtő, nagycenki múzeumvasút). Különleges népművészeti látnivalót jelent az őrségi falvak máig megőrzött népi építészete, a pityerszeri skanzen Szalafőn és a romantikus göcseji települések. A régióra jellemző a nagy múltra visszatekintő borkultúra.

Közép-Dunántúl turisztikai régió A régió fő turisztikai látnivalóit a műemlékekben gazdag Székesfehérvár, Veszprém, Pápa és Várpalota, a Velencei-tó és kirándulóövezete, valamint a Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Gerecse) tájai jelentik. Sok turista keresi fel a tatai várat és Öreg-tavat, a zirci arborétumot és apátságot, a romantikus cseszneki várromot, a komáromi erődrendszert, a gorsiumi régészeti parkot, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest, a zsámbéki romtemplomot és a bábolnai állami ménest is.

Dél-Dunántúl turisztikai régió A turisztikai régió egyik legfőbb látnivalója a Dunántúl legnépesebb települése, Pécs városa, a mediterrán hangulatú utcáival, ókeresztény sírkamráival (világörökségi helyszín), középkori és török kori emlékeivel, különleges múzeumaival. Kaposvár városa szintén sok látnivalót tartogat, hiszen a belvárosa építészeti szempontból Európában egyedülálló, mert több mint 300 eklektikus és szecessziós épület áll itt, sehol máshol nincs ennyi ilyen kis területen. A régióban megtalálhatóak a látványos történelmi emlékek és várak (mohácsi történelmi emlékhely, szigetvári vár, siklósi vár, Pécsvárad, Magyaregregy), a nevezetes népművészeti értékek (a Sárköz falvai), a borvidékek (Szekszárd, Villány), a kisvasutak (Mesztegnyő, Kaszó) és a különleges kulturális központok is (kaposmérői ősmagyar harcászati bemutatóhely és a somogyvámosi Krisna-falu). A természetjárók kedvelt célpontjai az abaligeti cseppkőbarlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, valamint a régió nagy kiterjedésű erdői (Zselic, Gemenc, Gyulaj, Mecsek).

Jegyzetek

↑ ^a ^b Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1.. Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (Hozzáférés: 2019. március 20.)

Magyarország-portál
Földrajzportál

[ksh-helysegnevtar-1] Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1.. Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (Hozzáférés: 2019. március 20.)

[1]