Nova Vas (Poreč)
| Nova Vas | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Poreč |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Edi Štifanić |
| Irányítószám | 52446 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 589 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 136 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 47″, k. h. 13° 39′ 32″45.263000°N 13.659000°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 47″, k. h. 13° 39′ 32″45.263000°N 13.659000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nova Vas témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nova Vas (olaszul: Villa Nova di Parenzo ) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Porečtől 8 km-re északkeletre, az Isztriai-félsziget nyugati részén a Porečről Višnjanra menő főút mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe már a történelem előtti időben is lakott volt (várnyomok). A római korban a közeli Parentium városának területéhez tartozott. Valószínűsíthetően már a középkorban is állt ezen a helyen település, a mai falu azonban csak 1535-ben jött létre, amikor a velencei hatóságok Dalmáciából a török hódítás elől menekülő földműveseket telepítettek ide. Ezután a 16. és a 17. század folyamán még több hullámban érkeztek betelepülők. A lakosság számánalk növekedése hosszan tartó feszültséghez vezetett az új birtokosok, valamint a környező falvak földbirtokosai és lakossága között. 1857-ben 458, 1910-ben 501 lakosa volt.
Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 470 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és újabban egyre inkább turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Rókus tiszteletére szentelt plébániatemploma 1853-ban épült a 16. századi templom helyén, melyet még Remete Szent Antalnak szenteltek. Harangtornya 22 méter magas. A főoltár Szent Euphrasius és Szent Eleuterius szobrai eredetileg a poreči bazilikában álltak.
- Szent Jeromos tiszteletére szentelt temetőkápolnája a 16. században épült. Egykor a falu plébániatemploma volt.
- A falu határában 1 km-re északra található a Baredine-cseppkőbarlang, mely az Isztria egyetlen ilyen természeti látványossága. A barlangnak öt terme van, a negyedikben egy 33 méter mély föld alatti tó található. A sztalagmitok és sztalaktitok változatos formáit alakította ki benne a természet, melyekből néhánynak neve is van. Feltárása 1973-ban történt, 1995-óta áll nyitva a látogatók számára. Egy vezetéses túra háromszáz méret hosszú és negyven percig tart. Ennek során a kiépített út leereszkedik a hatvan méteres mélységben található barlangi tóig. Ebben él az egyik legkülönlegesebb barlangi élőlény az emberhal (Proteus anguinus Laurenti), mely jellegzetes emberi embrióra hasonlító formájáról kapta a nevét. A barlang egyik terméből négy méter széles és hatvanhat méter mély függőleges akna nyílik. A barlang teljes mélysége százharminckettő méter.
- Nova Vas közelében találhatók a Szent György várkastély (Castel S. Giorgio, Santi Quaranta) romjai. A trapéz alaprajzú építmény erős, jó állapotban fennmaradt sáncokkal rendelkezett. A kastély belső fala a várkastélyt északi és déli részekre osztotta. Az északi, magasabb fennsík különösen azért jelentős, mert rajta formálódott a középkori város magja, amely a romos Szent György-kápolnával ma csak régészeti lelőhelyként látható. Tekintettel a magaslati elhelyezkedésére feltételezhető, hogy a helyén létezett egy őskori erődített település, a Mirna folyón kiépített kikötővel, valamint egy késő ókori és kora középkori menedékhely és vár. A várkastély a 10. és a 14. század közötti időben történelmi forrásokból is ismert.[2]
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 458 | 505 | 259 | 318 | 388 | 501 | 1124 | 1456 | 273 | 221 | 205 | 201 | 210 | 233 | 341 | 470 |
Források
[szerkesztés]- Poreč város hivatalos oldala (horvátul)
- Poreč turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Poreč város információs portálja (magyarul) (angolul) (németül) (horvátul)
- Nova Vas az Istrapédián (horvátul)
- Nova Vas az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
- A Baredine barlang hivatalos honlapja (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-608.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
