Vilanija
| Vilanija | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Umag |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vili Bassanese |
| Irányítószám | 52470 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 284 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 46 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 25′ 59″, k. h. 13° 34′ 52″45.433000°N 13.581000°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 59″, k. h. 13° 34′ 52″45.433000°N 13.581000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vilanija (olaszul: Villania) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Umaghoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 5 km-re keletre a Petrovija–Plovanija út mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már az ókorban éltek emberek, melyről több itt talált lelet, sírkőlapok, pénzek, üveg- és cserépmaradványok tanúskodnak. A falutól északra fekvő Klija nevű településrészen villagazdaság épületegyütteséből fennmaradt egy egyszerű, négyszög alaprajzú kápolna, melyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek. Ennek a történelem előtti időktől a középkorig lakott területnek a régészeti kutatása még nem történt meg. A 10. században ez a vidék adományozás révén az aquileiai pátriárka birtoka lett. 1269-ben Umaggal együtt a Velencei Köztársaság foglalta el és egészen 1797-ig meg is tartotta. A 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1880-ban 127, 1910-ben 178 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 266 lakosa volt. Lakói a termékeny talajnak és a kedvező klímának köszönhetően főként mezőgazdasággal foglalkoznak.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Miklós tiszteletére szentelt kápolnája egyszerű, négyszög alaprajzú épület. Berendezésének legértékesebb darabjai az oltár 17. századi fából faragott színes retablója, Szent Miklós, Szent Pelegrin és Szent Márk szobrai. A helyi hagyomány szerint a kápolna építése a velencei uralom kezdetével (1269) van kapcsolatban és a titulusa eredetileg Szent Márk volt.
- A faluban a 19. századi népi építészet több szép példája maradt fenn.
- Vilanija és Vardica között az Antenal d. d. Vilanija kőbányája működik.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 127 | 135 | 145 | 178 | 0 | 0 | 180 | 126 | 148 | 100 | 108 | 145 | 178 | 266 |
További információk
[szerkesztés]- Umag város hivatalos oldala (horvátul)
- Umag turisztikai irodájának honlapja[halott link] (horvátul)
- Vilanija az Istrapédián (horvátul)
- Vilanija az Istarska enciklopédián (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
