Triban (Buje)
| Triban | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Buje |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Edi Andreašić |
| Irányítószám | 52460 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 99 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′ 07″, k. h. 13° 41′ 28″45.402000°N 13.691000°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 07″, k. h. 13° 41′ 28″45.402000°N 13.691000°E | |
| Triban weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Triban témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Triban (olaszul: Tribano) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Bujéhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 15 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re délkeletre, a Bujština területén, a Bujéból Grožnjan felé menő út mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A közeli Krog várának falmaradványai arra utalnak, hogy itt már a történelem előtti időben is éltek emberek. A 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1857-ben 240, 1910-ben 327 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban újraalakították a történelmi Buje községet. 2011-ben 127 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főként szőlő, gabona és gyümölcstermesztéssel, állattartással és újabban egyre inkább turisták vendéglátásával foglalkoznak.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent György tiszteletére szentelt egyhajós plébániatemploma 1656-ban épült, 1758-ban bővítették. Különálló 22 méter magas harangtornya 1872-ben épült fehér kövekből. Impozáns gúla alakú toronysisakja van. Belseje stukkókkal és freskókkal gazdagon díszített. Barokk főoltárán a sárkánnyal küzdő Szent György és a gyermekét karján tartó Szent József szobra áll. Két mellékoltára az Irgalmasság anyja és Szent Rókus tiszteletére van szentelve. A bejárat egyik oldalán érdekes felirat van befalazva, mely szerint XXII. János pápa negyven napos bűnbocsánatot ad annak aki a templomot meglátogatja, IV. Kelemen pápa pedig 3800 évi bűnbocsánatot ad annak aki megcsókolja a keresztet és szentmisét hallgat.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 240 | 254 | 273 | 301 | 342 | 327 | 335 | 307 | 344 | 200 | 211 | 187 | 151 | 173 | 150 | 127 |
További információk
[szerkesztés]- Buje város hivatalos oldala (horvátul)
- Buje turisztikai irodájának honlapja[halott link]
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
