Šterna
| Šterna | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Grožnjan |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Rino Duniš |
| Irányítószám | 52428 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 70 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 295 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′ 40″, k. h. 13° 47′ 35″45.411000°N 13.793000°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 40″, k. h. 13° 47′ 35″45.411000°N 13.793000°E | |
| Šterna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Šterna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Šterna (olaszul: Sterna) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Grožnjanhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztria középnyugati részén, Bujétől 11 km-re keletre, községközpontjától 7 km-re északkeletre a Mirna völgyétől északra, a szlovén határ közelében egy folyóvizektől átszeldelt termékeny völgy feletti szelíden emelkedő magaslaton fekszik.
Története
[szerkesztés]Šterna területe egykor nagyon nagy volt, felölelte Kuberton, Topolovec, Kućibreg, Čepić és Gradinja területét is. Régen Grožnjanska Cisterna néven volt ismert, mert Grožnjanhoz tartozott. A Šterna név a cisterna szó rövidítése, melyet a település arról a soha ki nem apadó forrásról kapott amelynek vize itt, a templomtól északra fekvő völgyben hat árokban folyik tova. Első írásos említése 1067-ből származik „Steina” alakban, melynek birtokát IV. Henrik német-római császár Freisinga püspöknek engedi át. 1102-ben II. Ulrik isztriai őrgróf Šternát az aquileiai pátriárkának adta, aki a birtokot a novigradi püspök hűbérbirtokává tette, majd 1260-ban a sveti juraj nad mirnai uradalom része lett. Ezutána goricai grófoké, később a momjani uradalom része volt. Amikor 1358-ban a Velencei Köztársaság az egész Grožnjanštinával együtt megszerezte Grožnjant Šterna is a köztársaság birtoka lett. Miután 1420-ban Velence a félszigetnek a pátriárka által birtokolt többi részét is megszerezte Šterna a pietrapelosai (Kostel) uradalom része lett. 1564-ben a Gravisi és részben a Del Bello család birtoka lett. Sokat szenvedett a Velence és a Cambriai liga közötti 1508 és 1516 közötti háborúk során, amikor többször is fosztogató katonák támadták meg. Lakossága a harcok és járványok következtében szinte teljesen kipusztult. Helyükre a 16. században Friuliból és Carniából kereskedő családokat, Dalmáciából a török elől menekülő földműves családokat telepítettek. A falunak 1857-ben 399, 1910-ben 264 lakosa volt.
Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után Jugoszlávia része lett, de 1947-től 1954-ig ENSZ védnökségi területként a Trieszti "B" zónához tartozott. Olasz lakossága nagyrészt kivándorolt Olaszországba, csak néhány család maradt itt. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része, 1993-ban az újonnan létrehozott Grožnjan községhez csatolták. 2011-ben 75 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoznak.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma 1746-ban épült a régebbi templom helyén. 1753-ban szentelte fel Leoni novigradi püspök. Ebből a korábbi templomból származik a kő keresztelőmedence, melyen glagolita írással az 1541-es felirat látható. Különálló 30 méter magas harangtornyát a rajta elhelyezett feliratos kőtábla szerint 1791-ben építették.
- Szent Kancián tiszteletére szentelt temetőkápolnája a falu feletti 383 méter magas dombon áll, 1885-ben épült. Legértékesebb berendezési tárgya a 16. század végén fából faragott retablóval díszített oltár.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 399 | 423 | 256 | 235 | 237 | 264 | 489 | 478 | 290 | 263 | 118 | 75 | 59 | 52 | 79 | 75 |
További információk
[szerkesztés]- Grožnjan község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- Grožnjan turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2014. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Grožnjan község információs portálja (horvátul)
- Šterna az Istrapédián (horvátul)
- Šterna az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
