Rakotule
| Rakotule | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Karojba |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Alen Rosić |
| Irányítószám | 52423 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 187 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 286 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 32″, k. h. 13° 48′ 18″45.309000°N 13.805000°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 32″, k. h. 13° 48′ 18″45.309000°N 13.805000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rakotule (olaszul: Raccotole di Montona) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Karojbához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztria középső részén, Pazintól 12 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re nyugatra fekszik. Településrészei Konobari, Kramari, Kuzmi, Martineli, Milići, Močitada, Nadalini, Pahovići, Pupičići, Rapki, Radoslavi és Špinovci az itt élt családok neveit őrzik.
Története
[szerkesztés]Területe már ősidők óta lakott volt. Močitada nevű településrészén egykor vár is állt, melyet a latin források „Mons Civitas” néven említenek. A vár még a történelem előtti időben épült, a rómaiak megerősítették és még a bizánci fennhatóság idején is őrtoronyként szolgált. Rakotule plébániáját 1580-ban alapították, plébániatemplomát is a 16. században építették. A településnek 1857-ben 261, 1910-ben 361 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 226 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal (szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztés) foglalkoznak.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Rókus tiszteletére szentelt plébániatemploma a 16. században épült. A sekrestyében őrzött szentségtartón az 1560-as évszám olvasható. 1861-ben és 1934-ben bővítették. Említésre méltó márványoltára fából faragott Madonna, Szent Rókus és Szent József szobraival. A templomban két 17. századi sírkőlap is található, az egyik a Kramar családé, a másik Pavol Starić plébánosé. A sekrestye új ajtajának beépítésekor a vakolat alatt a Szent Keresztet ábrázoló 16. századi freskóra bukkantak. Ezt a freskótöredéket ma Porečben őrzik. 22 méter magas harangtornya 1850-ben épült.
- A temetőben áll Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma,[2] melyet a 14. században a gazdag velencei Barbo család támogatásával építettek, a 15. században hosszirányban bővítettek. Belsejében jó állapotban maradtak fenn a középkori freskók és a glagolita feliratok jelentős részei. 14. századi itáliai művészek alkotásai. Az apszisban a Maiestas Domini, Szent Miklós és ismeretlen szentek ábrázolása, az oldalfalakon Szent Miklós legendájából láthatók jelenetek.
- Konobari nevű településrészén áll Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt 12. századi temploma. Története során többször is átépítették. Az utolsó nagyobb mérvű átépítése a 18. században történt a vižinadai nagybirtokos Raguzzi család költségén, melynek a templom környékén voltak a birtokai. A templomnak kőből épített oltára van, harangját 1607-ben öntötték.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 261 | 270 | 278 | 329 | 336 | 361 | 374 | 461 | 426 | 412 | 367 | 303 | 258 | 228 | 234 | 226 |
Források
[szerkesztés]- Karojba község hivatalos oldala (horvátul)
- Rakotule az Istrapédián (horvátul)
- Rakotule az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
- Blogbejegyzések Rakotuléről és vidékéről (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-592.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
