Nedešćina
| Nedešćina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Sveta Nedelja |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Srećko Mohorović |
| Irányítószám | 52231 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 537 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 24″, k. h. 14° 06′ 50″45.140000°N 14.114000°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 24″, k. h. 14° 06′ 50″45.140000°N 14.114000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nedešćina (olaszul: Santa Domenica (d’Albona)) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Sveta Nedeljához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztriai-félsziget keleti felén, Labintól 5 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]Nedešćina területe a bronzkorban népesült be először amikor ezen a vidéken illír-kelta törzsek telepedtek le és a magaslatokra várakat, erődített településeket építettek. Az i. e. 4. században a kelták megalapították Labint (Alvona vagy Albona) és a közeli Plomint (Flanona). Néhány évszázaddal később i. e. 177-ben a rómaiak vették át az uralmat Isztria felett és a Raša-folyó lett az új határ az illírek liburn törzse és a rómaiak között. Albona a vidék legjelentősebb központjává vált, majd a 8. század végén Nagy Károly frank uralkodó Labint elválasztva Liburniától létrehozta a Friuli őrgrófságot.
A térség fejlődése a kora középkorban kezdődött, amikor területe az aquileiai pátriárka birtoka volt. A 9. – 10. században a birtok különböző német nemesi családoké lett, majd 1207-től 1420-ig újra a pátriárka volt a hűbérura. Ebben az időszakban építették a šumberi várat, mely a horvát kulturális örökség része lett. A 13. század végéig a bencések Szentháromság apátsága állt ezen a helyen, alapfalai a mai futballpálya alatt rejtőznek.
A fennmaradt isztriai határleírásból (1325) tudható, hogy a Szentháromság egyháza három jelentős közösséggel, Šumberrel, Labinnal és Plominnal volt határos. Labin és környéke a félsziget nagyobb részével együtt 1420-ban a Velencei Köztársaság uralma alá került. A város környéke ebben az időben gazdag labini nemes családok birtoka volt, akik a 16. és 17. században a városban reprezentatív palotákat, a körülötte fekvő birtokokon pedig gazdasági épületeket emeltek. Ebben az időszakban 1632-ben keletkezett a Labintól különálló Sveta Nedelja plébánia. A mai Sveta Nedelja község területén akkoriban a Sveta Nedelja és a Sveti Martin plébánia osztozott. Velence bukása után az Isztriával együtt francia megszállás alá került, majd az I. világháború végéig a Habsburg birodalom része volt.
Fejlődésére nagy hatással volt a bányászat megindulása a 19. század végén. A településnek 1857-ben 470, 1910-ben 631 lakosa volt. Nedešćina lakói kézművességgel, kereskedelemmel, vállalkozásokkal foglalkoztak, de sokan jártak be dolgozni Labinba is. Az első világháború után Olaszország része lett, majd a második világháborút követően Jugoszláviához csatolták. A mai Sveta Nedelját benne Nedešćinával a háború után szervezték önálló községgé, ez volt annak a hét községnek az egyike, mely az egykori Labini járás területén alakult. 1955-ben a Labini járást újjászervezték és magában foglalta az egész Labinštinát, beleértve Nedešćinát is. Jelentősége az 1950-es évek közepe, az adriai főút megépítése után csökkent, mivel távol esett a forgalmas utaktól. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban a Labini járásból Kršan, Raša és Pićan mellett újra megalakult Sveta Nedelja község, melynek Nedešćina lett a központja. A falunak 2011-ben 599 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 470 | 599 | 413 | 468 | 583 | 631 | 1402 | 1339 | 558 | 573 | 563 | 570 | 578 | 569 | 580 | 599 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemploma 1897-ben épült a régi plébániatemplom helyén. A templom különlegessége a nagyméretű, Mária mennybevételét ábrázoló festett mennyezetkép.
További információk
[szerkesztés]- Sveta Nedelja község hivatalos oldala (horvátul)
- Nedešćina története Archiválva 2013. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Sveta Nedelja az Istrapédián (horvátul)
- Sveta Nedelja az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
- Az alapiskola honlapja (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
