Paz (Cerovlje)
| Paz | |
.JPG) | |
| Paz látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Cerovlje |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Emil Daus |
| Irányítószám | 52434 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 62 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 346 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 24″, k. h. 14° 05′ 38″45.290000°N 14.094000°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 24″, k. h. 14° 05′ 38″45.290000°N 14.094000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Paz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Paz falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Cerovljéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztriai-félsziget közepén, Pazintól 14 km-re, községközpontjától 7 km-re északkeletre a Cerovlje–Boljun–Vranja út mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]Paz várát a 12. században említik először, amikor a boljuni uradalom részeként az aquileiai pátriárka birtoka volt. A korabeli dokumentumokban „Pas, Pass" később "Pasperc, Pasberg” alakban szerepel. A stratégiailag fontos magas dombon a Boljuni mező felett álló vár sasfészekként ellenőrizte a környező vidéket, melyre innen kitűnő kilátás nyílott. 1374-től a pazini grófsághoz tartozott, majd a 15. század végén a Habsburgok vazallusának a Waldersteineknek a birtoka lett. A 16. század elején a későbbi századok egyik legjelentősebb isztriai családjának a Barbóknak a tulajdona lett. A család isztriai hatalmának megalapozója Giovanni Bernardo Barbo az aquileiai pátriárka fivére és II. Pál pápa rokona volt. 1480-ban nőül vette Katarinát Martin Mojzević lányát és Pazban telepedett le. Leszármazottja Giorgio Barbo építtette 1529-ben a közeli Posrt tornyát, mely 1615 és 1618 között az uszkók háborúban semmisült meg. Paz várát 1570-ben Mesaldo Barbo újíttatta fel. Belac új nyári kastélyát pedig Daniele Barbo építtette. A településnek 1857-ben 415, 1910-ben 387 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak 2011-ben 74 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 415 | 429 | 421 | 412 | 386 | 387 | 376 | 363 | 292 | 255 | 182 | 153 | 127 | 99 | 79 | 74 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Paz várkastélyának romja[4] a falu felett egy kis lapos dombon, a Boljunt és Pazint összekötő út mentén található. A történeti források először a 12. századból említik Pas, Paas, Pasperc és Passberg néven. Paz hamarosan fontos vvár lett, amelyet először az aquilei pátriárkák, majd az Eberstein család birtokoltak. 1374-től a pazini grófság része volt, és a Walderstein család birtokolta egészen a 17. századig, majd a Barbo család birtoka lett. 1570-ben Messaldo Barbo alaposan megújította, amit a közeli Belaj vár kápolnájában őrzött kőlap felirata is bizonyít.
- Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt plébániatemploma 1579-ben épült a középkori templom helyén. 1893-ban és 1978-ban megújították. Legnagyobb értéke Baltazar Walderstein 1496-ból származó díszes gótikus szentségtartója. A templomban két díszes sírkőlap is található 1636-ból és 1700-ból.
- Szent Vid tiszteletére szentelt temploma[5] a településnek a Boljuni mező felett emelkedő magaslaton fekvő temetőjében található. A templomot 1461-ben építették két apszissal, bennük freskókkal melyeket még abban az évben Konstanzi Albert mester festett. A templom déli falában egy 1570-ből származó faragott szarkofág, Mesaldo Barbo anyjának Barbara Waldersteinnek a befalazott szarkofágja található.
Források
[szerkesztés]- Cerovlje község hivatalos oldala (horvátul)
- Pazin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Magánszállások az Isztrián (horvátul)
- Paz az Istrapédián (horvátul)
- Paz az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6217.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-582.
