Šorići
| Šorići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Kanfanar |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 52352 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 85 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 166 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 14″, k. h. 13° 44′ 53″45.104000°N 13.748000°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 14″, k. h. 13° 44′ 53″45.104000°N 13.748000°E | |
 | |
Šorići (olaszul: Sorici) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Kanfanarhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztria középső részén, Pazintól 25 km-re, községközpontjától 8 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időben, az ókorban és a kora középkorban is lakott volt. Eredeti népességét a járványok és a háborúk pusztították ki. Helyükre a 16. és 17. században Dalmáciából a török elől menekülő horvátok érkeztek. A településnek 1880-ban 60, 1910-ben 98 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 85 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal (szőlő, olajbogyó és gabonatermesztéssel) foglalkoznak.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt temploma[2] a falutól 2 km-re délnyugatra áll. A templomot a 13. században építették, a 18. században bővítették és 1981-ben restaurálták. Négyszög alaprajzú épület külső félköríves apszissal. Mindössze két kis ablaka van az északi és a déli oldalon, ezen kívül két kis nyílás van rajta az apszison és a nyugati falu felső részén. Kapuját kőből faragott gerendák keretezik. Kőből épített, 1706-ban készített domborműves táblával díszített oltára van. 14. századi falfestményei az északi és a déli falon, a diadalíven és az apszisbna is fennmaradtak. Az apszis falfestménye a dicsőséges Krisztust, a diadalív az angyali üdvözletet ábrázolja. Az oldalfalakon Krisztus alakja homályos környezetben, a lovon ülő a sárkánnyal harcoló Szent György, Szent Péter és Pál apostolok, és a láncát kezében tartó Szent Lénárd, valamint egy ismeretlen püspök alakja látható. A freskókon nyolc glagolitabetűs felirat is található, melyeket a 16. és 17. századra datált az ismert horvát művészettörténész Branko Fučić.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 60 | 86 | 87 | 98 | 0 | 0 | 82 | 66 | 71 | 57 | 49 | 50 | 41 | 85 |
Források
[szerkesztés]- Kanfanar község hivatalos oldala (horvátul)
- A Mária Magdolna templom az Istrapédián (horvátul)
- Šorići az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5390.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
