Ugrás a tartalomhoz

Cukrići

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cukrići
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségSvetvinčenat
Jogállásfalu
PolgármesterDalibor Macan
Irányítószám52342
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség172 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 01′ 30″, k. h. 13° 51′ 36″45.025000°N 13.860000°EKoordináták: é. sz. 45° 01′ 30″, k. h. 13° 51′ 36″45.025000°N 13.860000°E
SablonWikidataSegítség

Cukrići (olaszul: Zuccari) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Svetvinčenathoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Isztria délkeleti részén, Pólától 20 km-re északra, községközpontjától 9 km-re délre a Vodnjan-Svetvinčenat úttól nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falunak 1880-ban 89, 1910-ben 144 lakosa volt. Az első világháború után Olaszországhoz került. Az Isztria az 1943-as olasz kapituláció után szabadult meg az olasz uralomtól. A második világháború után Jugoszlávia, majd Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 154 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoznak.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 89 78 136 144 0 0 242 223 209 159 107 129 140 154

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Kvirin tiszteletére szentelt kápolnája[4] egyhajós épület 1629-ből származó tágas előcsarnokkal. A kápolna a 8. század végén vagy a 9. század elején egy kora román háromhajós bazilika főhajója fölé épült. A kora román templomból a szentély maradványai maradtak fenn, amelyek három apszissal zárultak. Közülük a nagyobb középső apszist lizénákkal erősítették meg, a kisebb oldalsók pedig patkó alakúak. Jól láthatók az északi és a déli körítőfalak is, a magasban pedig láthatók a boltívek (patkó alakú ívek a négyszögletes keresztmetszetű oszlopokon), amelyek elválasztották a templom hajóit, de mára beépültek a kápolna oldalfalai közé. A régi diadalívet a barokk kápolna homlokzati falába illesztették. Az ókeresztény és a román kor előtti korszakból származó kődomborművek sok töredékét is megtalálták ezen a helyen.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]