Momjan
| Momjan | |
 | |
| Momjan látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Buje |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Edi Andreašić |
| Irányítószám | 52462 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 239 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 280 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 20″, k. h. 13° 42′ 32″45.439000°N 13.709000°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 20″, k. h. 13° 42′ 32″45.439000°N 13.709000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Momjan témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Momjan (olaszul: Momiano) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Bujéhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 16 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re északkeletre, a Bujština területén, a szlovén határ közelében a Dragonja folyó völgye feletti magaslaton fekszik, melytől a Poganja (Argilla) patak által kivájt völgy választja el. A falu két részből, Donji Momjanból (a vár és környéke), valamint Gornji Momjanból (a tulajdonképpeni falu) áll.
Története
[szerkesztés]Az emberi település első nyomai a történelem előtti időre mennek vissza (Monte Fineda, pećina Cingarela, Oskoruš). Első írásos említése II. Konrád német-római császár 1035-ben kelt oklevelében és II. Ulrik isztriai grófnak 1102-ben kelt, az aquileiai pátriárka részére írt adománylevelében történt. A pátriárka a 13. században a duinoi grófoknak engedte át. Már ebben az időben állt ezen a helyen valamilyen vár, melyet a következő évtizedekben a pietrapelosai uradalomhoz tartozott és a görzi grófok által kinevezett kapitányok igazgattak. A vár súlyos károkat szenvedett a 14. század közepén a velenceiek támadásai következtében, de a Habsburgok újjáépítették. 1548-ban Simeone Rota vásárolta meg és trapézoid alaprajzú, saroktornyos várrá építtette át, melyen belül a lakosság számára felépíttette a Szent István kápolnát. A 16. és 17. században a háborúk és járványok következtében kipusztult lakosság pótlására a tengerpartról és Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1857-ben 801, 1910-ben 1065 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. Kulturális-művészeti és sportegyesületét 1947-ben alapították. Több énekkar és egy kis könyvtár is létesült. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban újraalakították a történelmi Buje községet. 2011-ben 275 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főként szőlő, olajbogyó és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A vidék nevezetes termékei a momjaki muskotály és az olívaolaj, de fejlődik a vadászati turizmus is.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu északi szélén áll Momjan várának romja, melynek alaprajza nem szabályos, mivel annak a sziklának az alakját követi amelyre épült. Régen négy négyszögletes saroktornya volt, melyek közül ma már csak egy áll az eredeti magasságában. A várba kezdetben egy fából ácsolt, később kőből épített hídon lehetett bemenni. Ennek maradványai ma is láthatók. A várfalak több szakaszon is emeletnyi magasságban állnak.
- Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma a 15. században épült egy korábbi kora gótikus templom átépítésével. 1859-ben meghosszabbították. A templomnak öt oltára van. Értékesebb berendezései a márvány főoltár, a Madonnát gyermekével ábrázoló faszoborral és a domborműves ajtajú szentségtartóval (1559). Keresztelőmedencéje a falba van építve, fém ajtó zárja. Harangtornya 22 méter magas.
- A település magjában több 17–19. századi gazdag polgárház áll. A Rota-ház 1600 körül épült.
- A 18. században épült Szent Péter templom nagyon rossz állapotban van.
- A Szent Rókus temetőkápolnát 1840-ben építették.
- Momjanban találták meg az Isztriai határbejárás okiratának egyik másolatát 1584-ből, melyet a megyei levéltárban őriznek.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 801 | 848 | 954 | 995 | 1060 | 1065 | 1075 | 1041 | 709 | 431 | 386 | 268 | 255 | 284 | 289 | 275 |
További információk
[szerkesztés]- Buje város hivatalos oldala (horvátul)
- Buje turisztikai irodájának honlapja[halott link] (horvátul)
- Momjan az Istrapédián (horvátul)
- Momjan az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
