Ugrás a tartalomhoz

Neomór építészet Magyarországon

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
neomór stílus (Magyarországon)
mórizáló stílus
A Szombathelyi zsinagóga egyike Magyarország neomór stílusban épült épületeinek
A Szombathelyi zsinagóga egyike Magyarország neomór stílusban épült épületeinek
Időszakkb. 1850-es évek – kb. 1910-es évek
ElterjedésMagyarország
Nevezetes alkotókLudwig Förster, Feszl Frigyes
Nevezetes alkotásokDohány utcai zsinagóga, Rumbach utcai zsinagóga, Pesti Vigadó

A magyarországi neomór építészet vagy mórizálás[1] a 19. század második felében jelen lévő építészeti stílusirányzat volt a historizmuson belül.

A neomór építészet

[szerkesztés]

A neomór építészet (angolul: Moorish Revival architecture, franciául: Architecture néo-mauresque, németül: Orientalisierende Architektur) a 19. századi historizmus neostílusainak egyike volt, és a középkori dél-spanyolországi arab építészetet használta mintának saját épületei megvalósításakor. Az eredeti mór stílus: „az iszlám művészet egyik építészeti stílusa. Észak-Afrikában, valamint a középkori Spanyolországban és Portugáliában az arab (mór) uralom időszakában (711–1492) virágzott. Jellemző rá a patkóív forma, a geometrikus és növényi formák alkalmazása, a kupolás építési mód használata. Előnybe részesítette a vörös tégla és a hármas árkádsor alkalmazását is.”[2]

A stílus gyakran keveredett már neostílusokkal is, például Ludwig Förster épületei esetében neoromán és egyéb (nem mór) keleti elemekkel.[3] Hasonlóan járt el Feszl Frigyes is.[4]

Magyarországon

[szerkesztés]

Zsinagógaépítészetben

[szerkesztés]

Magyarországon a stílus nem volt túlzottan elterjedt. Elsősorban a zsinagógaépítészetben használták a 19. század közepétől.[1] Viszonylag korai, még a romantikus építészet időszakára tehető a hatalmas, mór elemeket felvonultató budapesti Dohány utcai zsinagóga (Ludwig Förster, 1854–1859).[5] Mór stílusban épült meg a régi, Öntőház utcai budai zsinagóga is (Knabe Ignác, 1865–1866). Ez az épület ma már nem található meg, a második világháborúban elpusztult.[6][7][8] Már a romantikát követő historizmus időszakában épült meg a mórizáló budapesti Rumbach utcai zsinagóga (Otto Wagner, 1870–1873).[9] A század vége felé mór stílusban épült meg az újpesti zsinagóga is (talán Jakob Gartner, 1885–1886).[10]

A neomór stílus közkedvelt volt a vidéki zsinagógák esetében is. Ilyen stílusban épült a miskolci Kazinczy utcai zsinagóga (Ludwig Förster, 1856–1863),[2] a kecskeméti zsinagóga (Zitterbarth János, 1863–1871),[11] a veszprémi zsinagóga (Zitterbarth János, 1863–1865, elpusztult),[12] a balassagyarmati zsinagóga (építész nem ismert, 1868, elpusztult),[13] a székesfehérvári ortodox zsinagóga (építész neve nem ismert, 1870),[14] a szombathelyi zsinagóga (Ludwig Schöne, 1880–1881),[2] az esztergomi zsinagóga (Baumhorn Lipót, 1888),[2][15] a makói ortodox zsinagóga (építész neve nem ismert, 1895),[2] a debreceni neológ zsinagóga (Jakob Gartner, 1896, elpusztult),[16] a szekszárdi zsinagóga (Hans Petschnig, 1897),[17] a salgótarjáni zsinagóga (Szvoboda Gyula, 1901–1902, elpusztult),[18] a zalaegerszegi zsinagóga (Stern József, 1903).[2]

Neogót stílusú, de hatalmas kupolával és móros díszítéssel készítette el Schömer Ferenc és Foerk Ernő tervét a Lipótvárosi zsinagóga épületére 1899-ben. A terv első helyezést ért, az építkezés viszont a magas költségek miatt nem történt meg később.[19] Ugyanerre az épületre keleties, az iszlám építészettől inspirált tervet adott még be Baumhorn Lipót,[20] Bálint Zoltán és Jámbor Lajos (építész),[21] illetve Scheer Izidor és Pollák Manó.[22]

Határon túlra került magyar területek zsinagógaépítészetében

[szerkesztés]
Az ungvári zsinagóga

Ugyan a trianoni békediktátum óta Románia területére került, de eredetét tekintve a magyar építészethez tartozik az 1890-ben felépült neomór stílusú nagyváradi ortodox zsinagóga (Bach Nándor).[23] Neomór stílusban épült fel 1891-ben a szatmárnémeti Várdomb utcai zsinagóga (Bach Nándor) is.[24]

Egyéb példák teljes, illetve részleges mórizálásra:

Egyéb felhasználási helyeken

[szerkesztés]

Néhány esetben világi épületeken is előfordult a stílus. Feszl Frigyes Pesti Vigadóját (1859–1865) szokták példának említeni.[4] Feszlnek a Dohány utcai zsinagóga (két lakóépület, és közöttük, hátrébb a templom),[40] az Országház[41] és a Magyar Tudományos Akadémia épületére készített, de meg nem valósult tervei szintén igénybe vették ezeket az elemeket.[42][43] Ismert tőle egy mór fürdő terve,[44] és lehet, hogy ő készítette az 1857-es királylátogatás keleties díszépítményének tervét is.[45] (A fentiektől függetlenül a Dohány utcai zsinagóga belső kialakítását is végezte el, a külső Ludwig Förster munkája.)[46][47]

A stílust Ybl Miklós az Unger-ház esetében használta fel (Budapest, Múzeum körút 7.).[48] Alpár Ignác az 1896-os millenniumi ünnepségekre beadott, történelmi főcsoport pályázatára móros formájú egységet tervezett.[49] A főcsoport, a mai Vajdahunyad vára (Budapest, Városliget) végül Alpár tervei alapján készült el, de nem az eredeti, hanem egy később beadott újabb terve szerint.[50]

1896-ban épült meg ideiglenes jelleggel a Konstantinápoly Budapesten nevű városrész is felhasználva az iszlám építészet elemeit. A művárost már abban az évben lebontották.[51] Hasonló szórakoztatónegyed volt az Ős-Budavára (1896, tervezte: Vidor Emil és Vogl Lajos), amelyben ugyancsak épültek móros jellegű épületek (pl. egy mecset). Ez a létesítmény 1910-ben került elbontásra. A valamivel korábbi, 1885-ös Országos Általános Kiállításon az úgynevezett Keleti pavilon volt ilyen stílusú.[52] A szomszédos Angol Park (a későbbi Budapesti Vidám Park) területén is álltak keleties épületek.[53][54]

A század végén Schmahl Henrik munkásságát jellemezte egyfajta neomór-historizálás. Mór elemek fedezhetőek fel a Caprice-mulató (ma: Uránia Nemzeti Filmszínház, 1893/1895, Budapest, Rákóczi út 21.),[55] a mára már elpusztult Stern-bérház (1898, Budapest, Rákóczi út 72.),[56][57] és Schmahl utolsó, legnagyobb szabású műve, a Párizsi udvar (Belvárosi Takarékpénztár, 1909–1912, Budapest, Ferenciek tere 10.) homlokzatán,[58] illetve passzázsán.[59] Hasonló elemeket alkalmazott Pollák Manó az 1899-ben felépült Róheim-villa (Hermina út 45.) belső kialakításánál.[60]

1911-ben Pártos Gyula adott be móros tervet a Fővárosi Könyvtár pályázatán.[61]

Freund Vilmos a Kozma utcai izraelita temető ravatalozóját (1891, Budapest, Kozma utca 6.),[62] Ray Rezső Lajos a Népgőzfürdőt (1893, Budapest, Frankel Leó út) készítette el neomór stílusban.[63] (A Kozma utcai izraelita temetőben móros stílusú sír Weisz Imréé.)[64]

Mór elemeket is felhasznált Pártos Gyula 1903-ban a Rudas gyógyfürdő (Budapest, Döbrentei tér 9.) palotává fejlesztő tervében. (Az épület végül nem készült el.)[65] Nem épült meg az új budai zsinagóga sem, amelyre 1912-ben Gondos Imre neoromán-morizáló, Löffler Samu Sándor és Löffler Béla szecessziós-morizáló terveket adott be.[66] Nem készült el a székesfővárosi krematórium sem, erre Gerey Ernő 1915-ben neoromán-morizáló tervet készített.[67]

Érdekesség, hogy a két világháború között is épült egy mór stílusú középület. Ez a Mohácsi Városháza (Árkay Aladár, 1924–1926).[68]

Ugyanebben az időben építették a Dohány utcai zsinagóga – eredeti stílusához hasonló – árkádos melléképületét (1929–1931), illetve az art décos, de keleti elemeket szintén hordozó Hősök templomat (1931).[47]

Iszlám elemek a szecesszióban

[szerkesztés]

Érdekesség, hogy az 1890-es évektől szecesszió is sokat merített az iszlám építészetből, azonban annak ilyen irányú alkotásait (pl. a Fővárosi Állat- és Növénykert Kapuépülete, a Fővárosi Állat- és Növénykert Elefántháza) már nem szokták a neomór építészethez sorolni.

Az átmenet a szóhasználatban a szecesszió kezdetén, annak egyik első emblematikus épületénél figyelhető meg. A Lechner Ödön által tervezett Iparművészeti Iskola és Múzeum (1893–1896, Budapest, Üllői út 33–37.) stílusát „mórizáló”-nak nevezték,[69] de az Iparművészeti Múzeum nyomán épült, arra hasonlító épületeket már nem. (Ettől függetlenül, mint fentebb látszik, később is épültek „hagyományos” neomór stílusban épületek, például zsinagógák, Schmahl-féle házak.)

Lechner Ödön egyébként iszlám építészeti formákat használt a Kecskeméti városi gőz- és kádfürdő (1884),[70] és a Kőbányai Szent László-templom első terveinél is. A fürdőépület nem valósult, a Kőbányai Szent László-templom pedig végül ugyan Lechner tervei szerint, de más, gótikus-szecessziós stílusban épült fel.[71][72]

1914-ben moreszk elemekkel díszített bérházat tervezett Román Miklós és Jellinek Frigyes a Budapest Pannónia u. 30. számú telekre.[73]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Székely, i. m., 57. o.
  2. ↑ a b c d e f Orbán, i. m.
  3. ↑ https://kultura.hu/a-romantika-epitomestere-feszl-frigyes/
  4. ↑ a b https://www.theatre-architecture.eu/hu/db/?theatreId=534
  5. ↑ Archivált másolat. [2023. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 11.)
  6. ↑ https://2.kerulet.ittlakunk.hu/templom/130224/akkor-es-most-szepvolgyi-uti-kormeneti-kapolna
  7. ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20200324_paar_eszter_szilvia_virtualis_seta_a_budavari_siklo_szuletesenek_150_evfordulojan_mit_lathattak_a_magasbol_az_utasok_1870_ben
  8. ↑ https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/23726/?list=eyJxdWVyeSI6ICJrbmFiZSBpZ25cdTAwZTFjIn0
  9. ↑ https://epiteszforum.hu/megujult-a-rumbach-utcai-zsinagoga--ismet-vallasi-es-kulturalis-elet-koltozik-az-epuletbe
  10. ↑ https://www.or-zse.hu/resp/harumne/harumne-ujpestizsin2007.htm
  11. ↑ https://m.utisugo.hu/latnivalok/zsinagoga-kecskemet-45135.html
  12. ↑ https://vportre.hu/cikk/145-veka
  13. ↑ http://www.balassagyarmatizsidosag.hu/hu/hitkozseg/balassagyarmati-zsido-hitkozsegrol-es-muzeumrol
  14. ↑ https://bennemeloeredet.hu/2022/07/02/sem-a-vitak-sem-a-gyulolet-puspoke-nem-tudta-legyozni-fehervar-zsidosagat/
  15. ↑ http://archiv.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/egy-mor-stilusu-zsinagoga-legendaja-1706
  16. ↑ https://geocaching.hu/caches.geo?id=4936
  17. ↑ Archivált másolat. [2023. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 11.)
  18. ↑ https://betonfalakharmoniaja.hu/varoskozpont-deli-reszenek-atepitese/
  19. ↑ (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, ISBN 978-615-5445-52-1, 128. o.
  20. ↑ https://www.centropa.org/sites/default/files/centropa/d.jpg
  21. ↑ https://24.hu/app/uploads/2015/09/tumblr_ns93ljra611qawvjfo9_1280.jpg
  22. ↑ https://zsido.com/wp-content/uploads/2019/11/Scheer-Izidor-%C3%A9s-Poll%C3%A1k-Man%C3%B3-terve-MZsL.jpg
  23. ↑ https://keletnyugat.hu/ujjaszulettek-a-nagyvaradi-zsinagogak/
  24. ↑ Archivált másolat. [2023. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 14.)
  25. ↑ https://akibic.hu/2022/05/09/kozel-40-ev-utan-nyilt-meg-ujra-temesvar-egyik-legfontosabb-zsinagogaja/
  26. ↑ https://www.welcometoromania.eu/Timisoara/Timisoara_Sinagoga_Fabric_m.htm
  27. ↑ Arhitectura istorica din Timisoara. Primaria Municipiului Timisoara, 256. o. (2014) 
  28. ↑ https://www.zothmar.ro/municipii/carei/sinagoga/index.html.hu.html
  29. ↑ https://www.explorecarpathia.eu/hu/magyarorszag/brasso-brasov/neolog-zsinagoga
  30. ↑ https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/zsido-vilag/kolozsvar-utolso-finomitasok-a-megujult-neolog-zsinagoga-epuleten-1
  31. ↑ https://maszol.ro/kulfold/Jovojet-tervezi-a-desi-magyarsag
  32. ↑ https://keletnyugat.hu/a-legszebb-erdelyi-zsinagogak/
  33. ↑ https://zsido.com/uj-tetovel-buszkelkedhet-egy-szlovakiai-zsinagoga/
  34. ↑ https://ma7.sk/tajaink/pozsony-az-elveszett-varos-elveszett-zsinagogaja
  35. ↑ https://religiana.com/synagogue-malacky
  36. ↑ https://religiana.com/status-quo-synagogue-trnava
  37. ↑ https://busport-online.hu/tip/tip_260.html
  38. ↑ https://nkozphoto.com/index.php/2019/03/02/a-forgotten-moorish-synagogue-amidst-uzhgorods-tangled-ethnic-history/
  39. ↑ https://jewish-heritage-europe.eu/serbia/heritage-and-heritage-states/
  40. ↑ Komárik, i. m., 21. o.
  41. ↑ Komárik, i. m., 14. o.
  42. ↑ Komárik, i. m., 47-50. o. + III. színes melléklet hátul
  43. ↑ Egyéb irodalom: A Magyar Tudományos Akadémia Palotájának pályázati tervei 1861, Budapest, 1996
  44. ↑ Komárik, i. m., 35. o.
  45. ↑ Komárik, i. m., 56. o.
  46. ↑ Komárik, i. m., 42-46. o.
  47. ↑ a b https://lechnerkozpont.hu/cikk/160-eves-a-dohany-utcai-zsinagoga
  48. ↑ https://welovebudapest.com/cikk/2022/11/15/latnivalok-es-kultura-az-unger-haz-tortenete-muzeum-korut
  49. ↑ Székely, i. m., 38. o.
  50. ↑ Székely, i. m., 39-41. o.
  51. ↑ Bővebben: (szerk.) Kovács Máté Gergő: Konstantinápoly Budapesten, TERC Kft., Budapest, 2021, ISBN 9786155445842
  52. ↑ https://pestbuda.hu/gallery/2020%20marc/iparcsar_VasarnapiUjsag_1885__pages249-249-page-001.jpg
  53. ↑ https://images-hu-secure.gs-static.com/products/800x600/2024/04/21/5a8e856a3d093de9664f94e888661263.jpg
  54. ↑ https://m.blog.hu/bu/budapest14/image/angol_park01130.jpg
  55. ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20210217_mor_jegyek_egy_csipetnyi_velencevel_125_eves_az_urania_nemzeti_filmszinhaz_epulete
  56. ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20220713_a_pesti_foutvonalak_epitesze_110_eve_halt_meg_schmahl_henrik
  57. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Orokseg_2010/?query=%22S.+Szab%C3%B3+Ferenc%22&pg=10&layout=s
  58. ↑ https://epiteszforum.hu/ujra-tundokol-a-parisi-udvar
  59. ↑ https://index.hu/urbanista/2019/06/03/a_parisi_udvar_szebb_lett_mint_valaha/
  60. ↑ https://budapest14.blog.hu/2020/09/19/seta_a_hermina_uton
  61. ↑ https://lajta.bparchiv.hu/index.php/hu/partos-gyula-palyaterve-homlokzat
  62. ↑ https://24.hu/kultura/2016/02/25/ismeretlen-budapest-a-felbecsulhetetlen-ertekkel-teli-pusztulo-kozma-utcai-zsido-temeto/
  63. ↑ https://24.hu/kultura/2021/01/22/ismeretlen-budapest-nepgozfurdo-frankel-leo-ut-furdo-duna-ipoly-nemzeti-park-felujitas/
  64. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=10&cim=kozma-u-6-m&cimtxt=Kozma%20utca%206%20&scrwidth=1920
  65. ↑ Székely, i. m., 73. o.
  66. ↑ Székely, i. m., 89. o.
  67. ↑ Székely, i. m., 95. o.
  68. ↑ Brunner Attila: Magyarországi városházák, Holnap Kiadó, Budapest, 2023, ISBN 9789633493601, 220-221. o.
  69. ↑ Székely, i. m., 31. o.
  70. ↑ Lechner összes, 305. o.
  71. ↑ https://gyujtemeny.imm.hu/szecesszios-epiteszet/szent-laszlo-templom-budapest-szent-laszlo-ter-25-/452
  72. ↑ https://24.hu/kultura/2015/09/15/ilyen-is-lehetett-volna-budapest-meg-nem-valosult-epulettervek-a-xx-szazadbol/
  73. ↑ https://szecessziosmagazin.com/magazin7/bolla-zoltan-ujlipotvaros-epiteszete.php

Képtár

[szerkesztés]
  • Mecset az Ős-Budavára területén, Budapest
    Mecset az Ős-Budavára területén, Budapest
  • Dohány utcai zsinagóga, Budapest
    Dohány utcai zsinagóga, Budapest
  • Rumbach utcai zsinagóga, Budapest
    Rumbach utcai zsinagóga, Budapest
  • Újpesti zsinagóga, Budapest
    Újpesti zsinagóga, Budapest
  • Kazinczy utcai zsinagóga, Miskolc
    Kazinczy utcai zsinagóga, Miskolc
  • Zsinagóga, Kecskemét
    Zsinagóga, Kecskemét
  • Zsinagóga, Balassagyarmat
    Zsinagóga, Balassagyarmat
  • Zsinagóga, Esztergom
    Zsinagóga, Esztergom
  • Ortodox zsinagóga, Makó
    Ortodox zsinagóga, Makó
  • Neológ zsinagóga, Debrecen
    Neológ zsinagóga, Debrecen
  • Zsinagóga, Zalaegerszeg
    Zsinagóga, Zalaegerszeg
  • Pesti Vigadó, Budapest
    Pesti Vigadó, Budapest
  • Unger-ház, Budapest
    Unger-ház, Budapest
  • A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója, Budapest
    A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója, Budapest
  • Népgőzfürdő, Budapest
    Népgőzfürdő, Budapest
  • Uránia Nemzeti Filmszínház
    Uránia Nemzeti Filmszínház
  • Belvárosi Takarékpénztár (Párizsi-udvar)
    Belvárosi Takarékpénztár (Párizsi-udvar)
  • Mecset, Ős-Budavára
    Mecset, Ős-Budavára
  • lakóház, Budapest, Pannónia u. 30.
    lakóház, Budapest, Pannónia u. 30.

Források

[szerkesztés]

Egyéb szakirodalom

[szerkesztés]
  • P. Brestyánszky Ilona: Budapest zsinagógái, Ciceró Könyvkiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-539-251-6
  • Podonyi Hedvig: Zsinagógák Magyarországon, Viva Média Holding, Budapest, 2005, ISBN 963-761-972-0
  • (szerk.) Gerő László: Magyarországi zsinagógák, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-10-8231-8
  • Katona József: A 90 éves Dohány-utcai templom. Grünvald Fülöp – Naményi Ernő: Budapesti zsinagógák, Országos Magyar Zsidó Múzeum, Budapest, 1949 (2 mű egy kötetben)
  • Klein Rudolf: Zsinagógák Magyarországon 1782–1918, TERC Kft., Budapest, 2011, ISBN 9789639968011
  • Pejin Attila: Tornyos zsinagógák Magyarországon (restancia.hu)
  • Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák–Magyar Monarchiában 1867–1918, Corvina Kiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-13-2096-0, 39-44. o.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Neomór_építészet_Magyarországon&oldid=27633028”