Nagyváradi ortodox zsinagóga
Nagyváradi ortodox zsinagóga | |
Település | Nagyvárad |
Ország | Románia |
Vallás | zsidó |
Irányzat | ortodox |
Építési adatok | |
Stílus | mór |
Építés kezdete | 1890 |
Építés befejezése | 1890 |
Tervező | Bach Nándor |
LMI-kód | BH-II-m-B-01060 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 03′ 08″, k. h. 21° 55′ 57″47.052199°N 21.932402°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 08″, k. h. 21° 55′ 57″47.052199°N 21.932402°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyváradi ortodox zsinagóga témájú médiaállományokat. |
A nagyváradi ortodox zsinagóga műemlék épület Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-B-01060 sorszámon szerepel. Az épület valamivel kisebb "ikertestvére" Szatmárnémetiben található.
Története
[szerkesztés]Az építés idején a zsidó közösség volt az egyik legnagyobb és gazdaságilag legerősebb közösség Váradon. Az épület emblematikusnak nevezhető, ami annak köszönhető, hogy az építés során figyelembe vették a kulturális és vallási tradíciókat, ugyanakkor ebben a közösség gazdasági ereje is nagyban közrejátszott.
1890-ben, Knapp Ferenc vezetésével építették, aki Bach Nándor építész tervei alapján dolgozott.
Jelenleg ez az egyetlen működő zsinagóga Nagyváradon; a váradi zsidók száma jelentősen megcsappant a II. Világháború idején, amikor sokukat deportálták, illetve a kommunizmus idején, mikor is legtöbben az anyaországot, Izraelt, Európa nyugati államait vagy éppen Amerikát választották emigrációs célpontként.
Leírása
[szerkesztés]Eklektikus stílusú épület, amelyen azonban mór hatások is felfedezhetők, például a frízeken. Ezek az utóbbi évek javításai során is túlsúlyban maradtak. A zsinagóga 1050 személy befogadására alkalmas – 600 férfi a földszinten és 450 nő az erkélyen.
Az utca vonalával párhuzamosan, előkertes elrendezésben épült téglány alaprajzú, kelet-nyugat tájolású eklektikus épület gazdagon díszített főhomlokzatán elsősorban román kori, mór és iszlám építészetre jellemző díszítőelemek jelennek meg.
A főhomlokzaton négy, a főpárkány fölé emelkedő, ötoldalú, változó nagyságú urnákkal lezárt falpillér három tengelyt különít el egymástól. A két középső, toronyszerű, párkányokkal és félköríves záródású ablakokkal tagolt pillér közötti falsík tengelyében található a főbejárat, oldalain egy-egy félköríves záródású ablakkal. A bejárati rész fölött egy nagyméretű, félkörívvel közrefogott, háromosztatú, patkóíves záródású, áttört oromzatú ablak foglal helyet.
A főbejárat két oldalán egy-egy egyszerűbb kiképzésű, a nők számára fenntartott, a karzatra vezető bejárat, fölöttük pedig egy-egy félköríves záródású ablak található. A nyílászárókat stilizált kockafejezetű féloszlopok díszítik.
A főtengely kiképzése mellett a főhomlokzat jellegét jelentősen meghatározza a homlokzat felső, harmadik szintjének kiképzése. Itt a pilaszterekkel határolt falsíkokat háromszög alakú, ívsoros párkánnyal díszített, körablakokkal áttört, téglaarchitektúrájú oromzatok zárják le. Az oromzatok csúcsaira különböző díszítőelemek, urnák, palmettadíszek, Dávid-csillagok kerültek, középen pedig a Tízparancsolat kezdősorait tartalmazó héber feliratos kőtábla található.
A főbejárat fölötti feliratos táblán bibliai idézet olvasható, a tőle balra található márványtábla pedig a Holokauszt áldozatairól emlékezik meg.
Az oldalhomlokzatok egyszerű kialakításúak. Az északi és déli homlokzatokon a falakat tagoló pilaszterek és az egymás fölé helyezett félköríves záródású ablakok hat tengelyt különítenek el egymástól. A falak a főbejárat felőli tengely emeleti szintjének kivételével, vakoltak. Mindkét oldalon a középtengelyben egy-egy, féloszlopokkal közrefogott, mellékbejárat nyílik.
A zsinagóga főbejárata az előcsarnokba vezet, itt található a rituális kézmosó és a női karzatra felvezető két lépcsőház. A teknőboltozatú csarnokteret három hajóra osztó, U alakban körbefutó karzat díszes fejezetű öntöttvas oszlopokra támaszkodik. A belső tér meghatározó része a középen elhelyezkedő bima vagy Tóraolvasó asztal és az ezzel szemben, a „keleti fal"(mizrah) előtt, félköríves fülkébe mélyített frígyszekrény. A frígyszekrény (más néven tóraszekrény) felső részén Mózes törvénytábláira utaló díszítés látható. A tóraszekrényt díszítő stilizált fejezetű oszlopokra támaszkodó párkányokon a tóratekercsek végződésére utaló motívumok láthatóak.
Figyelemreméltó a falak és a boltozat dekoratív, keleties hangulatú, stilizált geometrikus ornamentikája valamint a falakat tagoló, kör illetve patkóíves, ólomkeretes táblákból álló színes üvegablakok.
Források
[szerkesztés]- Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- http://oradea.travel/hu/?p=1961 Archiválva 2020. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- https://sites.google.com/site/egyvaradi/home/nagyvaradi-neolog-zsinagoga/nagyvaradi-ortodox-zsinagoga Archiválva 2020. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben