A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója
| A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója | |
 | |
| A ravatalozó épülete a Kozma utcai izraelita temető bejáratánál | |
| Cím | 1108 Budapest, Kozma utca 6. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1894–1895 |
| Építési stílus | neomór |
| Tervező | Freund Vilmos |
| Építész(ek) | Freund Vilmos |
| Vállalkozó(k) | Strobl Alajos (szobrok) |
| Kivitelező | Wellisch Sándor és Wellisch Gyula építőmesterek |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Tulajdonos | MAZSIHISZ |
| Elhelyezkedése | |
 A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 51″, k. h. 19° 11′ 03″47.480833°N 19.184167°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 51″, k. h. 19° 11′ 03″47.480833°N 19.184167°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója Magyarország legnagyobb izraelita ravatalozója. A Kozma utcai izraelita temető bejáratánál áll, 1894–95-ben épült.
Története
[szerkesztés]Keresztúridűlő területén (a városrész, ahol a temető található) a főváros közgyűlése 1883-ban 429 holdat jelölt ki a városi legelők területéből az Új köztemető részére.[1] A pesti Chevra Kadisa kérésére ennek közvetlen szomszédságában (egyetlen, kiépítetlen utca van köztük) járult hozzá a fővárosi közgyűlés a Kozma utcai izraelita temető kialakításhoz 1891-ben,[2] melynek monumentális ravatalozóját 1894–95-ben építették fel Freund Vilmos tervei alapján. Az engedélyezési terveken csak a kivitelért felelős építőmesterek Wellisch Sándor és Gyula aláírásai szerepelnek.
Az épület szobrászati munkáit Strobl Alajos végezte, kapuzata neomór stílusú. A ravatalozó három részre tagozódik; az előtéren kívül van egy nagyobb, első osztályú szertartásterem, valamint a szegényebbek számára egy külön másodosztályú szertartásterem.
Az első osztályúban a falak szürke és fehér festésűek, a fény három nagy, díszes, Dávid-csillag mintázatú ablakokon keresztül jut be, melyek a temető felőli oldalfal tetején kerültek kialakításra. Szintén itt található még egy faragott szószék, négy nagy, díszes, feketére festett menóra, valamint két ugyancsak díszesen kimunkált és feketére festett bronz csillár.
A szószék két oldalán külön padsor van a közeli hozzátartozóknak, míg a szélesebb közönség tőlük elválasztva, a szószékkel szemben található padsorokon foglalhat helyet. A másodosztályú teremben is vannak faragott padok, de ott inkább az egyszerűség dominál. Mindkét teremben külön jelzés mutatja, hogy a nők az egyik, míg a férfiak a másik oldalon foglalhatnak helyet, ahogy a nők és a férfiak búcsúztatása is ilyetén felosztás szerint történik.
Az épület előcsarnokában hatalmas emléktáblákon gyűjtötték össze az elpusztult vallási épületeknek, megszűnt vidéki zsinagógáknak a listáit, illetve a holokauszt vidéki áldozatainak az emléktábláit. Szintén itt található egy sírt formázó holokauszt emlékmű, melyet Zoltai Gusztáv adományozott a holokauszt 50. évfordulójára 1995-ben.
Az épületről ma már hiányzanak a kupolaaljak négy sarkánál lévő fáklyadíszek és főhomlokzati tornyok párkányán lévő frízek.[3]
Árkádsor
[szerkesztés]
Mauzóleumok
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Kozma utcai temető: hazánk legnagyobb zsidótemetője, IN: Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők, 7. oldal, mult-kor, 2004. november 12.
- régi fénykép
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1883. 35/1883 közgyűlési határozat p. 13.;
- ↑ Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891. 858/1891 közgyűlési határozat p. 18.
- ↑ (szerk.) [[Rozsnyai József (művészettörténész)|]]: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, ISBN 978-615-5445-52-1, 29. o.
