Rudas gyógyfürdő
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
Rudas gyógyfürdő | |
Település | Budapest I. kerülete |
Cím | Döbrentei tér 9. |
Építési adatok | |
Építési stílus | eklektikus |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 21″, k. h. 19° 02′ 52″47.489092°N 19.047867°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 21″, k. h. 19° 02′ 52″47.489092°N 19.047867°E | |
Rudas gyógyfürdő weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudas gyógyfürdő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Rudas gyógyfürdő Budapest egyik, nagyrészt a török hódoltság idejéből megmaradt török fürdője (ilidzsá vagy más néven kaplidzsá).
Fekvése
[szerkesztés]A Rudas gyógyfürdő az Erzsébet híd budai hídfőjénél található. Postacíme: 1013 Döbrentei tér 9.
Elnevezése
[szerkesztés]A fürdő török neve egykor a „Zöldoszlopos fürdő” (törökül yeşil direkli ılıca) volt, amelyet azért kapott, mert a fürdőmedencéje fölötti boltozatot tartó nyolc oszlop közül az egyik zöld színű volt. A magyar elnevezés kialakulásában megoszlik a kutatók véleménye. Vannak, akik szerint a Rudas elnevezés, a fürdő vendégeit Pestről átszállító komp rúdjára utal. Mások délszláv etimológiát sejtenek a szó mögött, a ruda (bánya) délszláv kifejezés alapján, ami ugyanazt jelenti, mint a Mineralbad német elnevezés. A fürdő törökül illidzse, a tabáni szerbek és bosnyákok Rudna-ilidzsának nevezték. A rudnából ered a ruda (bánya) főnév, szóösszetételeiben pedig ásványt, ásványost jelöl. Rudna ilidzse tehát annyit jelent, mint „ásványvízfürdő”. Vagyis a fürdő neve a délszláv-török Rudna ilidzsa elnevezésből német közvetítéssel magyar nyelven Rudas fürdő lett.
Története
[szerkesztés]1292-ből származó okirat említi először a Rudas gyógyfürdő forrásait az ún. alhévízi források között. Az Anjou-királyok korából ismert útleírások már „messze-földről keresett” gyógyforrásnak, és fürdőhelynek nevezték.[1] A telek a török hódoltság előtt a kalocsai érsek tulajdona volt. A mai fürdő közelében állt Szent Gellért-templom alapjait 1937-ben feltárták, és ugyanekkor egy fürdőmedence alapjait is megtalálták. Az eredeti fürdőt Ali budai pasa 1556-ban megkezdett munkálatokkal kijavíttatta, majd Szokollu Musztafa átépíttette, és Zöldoszlopos fürdőnek nevezte el. Evlija Cselebi részletesen beszámol a fürdőről úti leírásban:
A Zöldoszlopos hévíz leírása: (...) E nagy medence körül, a nyolc boltív alatt, nyolc darab hánefi mosómedence van. Elbűvölő, tiszta és szennytelen masszőrök is vannak ott, akik indigókék törülközőbe csavarják fehér testüket. A fülkékben a fürdőzők szolgálatára állnak, s kívánságuk szerint letisztítják őket. Ám ennek a hévíznek a vize mérsékelten meleg. (...) A öltözőterem fala kívülről négyszögletes, rajta egy zsindellyel fedett, nagyon széles hatalmas kupola van, amely alá ezer muszlim harcos is befér.[2]
A török uralom megszűnését követően a fürdő az Udvari Kamara birtokába került, majd 1703-ban I. Lipót császár és király adományozó levelével kísérten azt Buda városának ajándékozta. A Rudas gyógyfürdő így nemcsak a főváros, hanem az ország egyik legrégebbi, több mint háromszáz esztendős, ma is működő közintézménye.[1] Buda városa üzemeltetésre vállalkozóknak adta bérbe az igazgatást, akik 1794-ben ill. 1804-ben kibővítették az épületet.
A 19. század elején már a Rudas a társasági élet központja volt, a gyógyudvarban zenekar játszott. Számos apróbb alakítást követően Offner Ferenc polgármester megbízásából Dankó József tervei alapján 1831-ben fejezik be fürdő átalakítását, átépítését. Buda városa a régi török fürdőhöz kád- és kőfürdőt építtetett, valamint egy 15 szobából álló „vendég-szállást” azaz szállodát is létesített, ebédlővel és biliárdteremmel. Ez a klasszicista épületegyüttes Budapest ostroma során elpusztult.
A fürdőbelépő 1831-től 24 krajcár és 1 forint 30 krajcár között mozgott, a viszonylag magas ár ellenére azonban jó kihasználtsággal működött a fürdő.
1866-ban újból átépítették a fürdőt, majd Buda városa saját kezelésbe vette. Az első intézkedések egyike az volt, hogy megtiltották a nők és férfiak közös fürdőzését.
1876-ban Ybl Miklós tervei alapján belül is átépítik a fürdőt és bővítik az ún. Dankó-szárnyat. 1883-ban a főváros átépítette a fürdőt, ekkor a törökfürdőt egybenyitották az akkor megépült gőzfürdővel. 1894-ben megnyílt a Rudas úszócsarnoka, melyet azonban csak a nyári hónapokban üzemeltettek, ugyanis a vendégforgalom a téli időszakban nagyon gyér volt. Úgy tervezték, hogy a fürdő iránti érdeklődés a szomszédos Erzsébet híd átadását követően ugrásszerűen meg fog nőni, azonban a látogatói létszám csak lassan emelkedett. A fürdő forgalma az első világháború alatti időkben érte el a csúcspontját, amikor már az éjszakai nyitvatartást is fontolóra vették. A nagy forgalomra való tekintettel 1908-ban a főváros közgyűlése határozatot fogadott el, a mindinkább elavult, helyenként több mint százesztendős részek teljes felújítására, amelyre azonban a világháború kitörése miatt nem került sor.[1] A látogatók elsősorban a fürdőrészt látogatták, az "Aranybárány" szállodát több lépésben átalakították.
Főváros közgyűlésének 1916. április 12-i ülésén határozatot hozott, hogy az akkori nevén Eskü-téri híd (ma: Erzsébet híd) építésekor feltörő Hungária forrás vizét palackozva is forgalomba hozza. A gyógyvíz közel 90 éven keresztül „Harmatvíz” márkanéven volt kapható.[3] Erre a célra a szálloda kevéssé kihasznált épületét ásványvíz-palackozó üzemmé alakították át. A változások elsősorban a földszinti szobákat érintették, amelyek egybenyitásával jött létre a töltőüzemrész. A korábbi lépcsőházat elbontották, szélesebb, új építésűvel helyettesítették. Új födém készült, új ablakok kerültek a régebbiek helyére. 1944 elején a pince és a földszinti részen félköríves vasbeton töltőrészt alakítottak ki, e változások mai napig megőrződtek.
1933-ban a Rudast gyógyfürdővé nyilvánították, 1936 szeptemberében a nők számára megszűnt a gőzfürdő, ugyanis a női napokon (heti három délután) alig 20-30 vendég volt, míg férfinapokon több mint 120. Az úszócsarnokot 1930-ig a férfiak és nők csak felváltva vehették igénybe. A főváros közgyűlésének 1936. június 26-ai határozata alapján a fürdő homlokzatának teljes felújítása kezdődhetett meg, valamint a Juventus kádfürdőkabinok számát 10 helyiséggel növelték. 1936. november 27-én a főváros közgyűlése hozzájárult a meglévő, és korábban már működő rádiumos kádfürdőhelyek számának hárommal történő kibővítésére, valamint külön orvosi kezelők létesítéséről, továbbá a szállodai helyek növeléséről döntött, a korábbiak felújításával összekötve. Így ez az épületrész immáron 23 szobával – hivatalos nevén is – „gyógyszállóként” működött. A munkálatok különböző ütemben, de összességében 1937 őszén fejeződtek be. Átadták mindezekkel egy időben a felújított étteremrészt is, ahol a főváros kívánalmainak megfelelően már az új diétás étrend dominált. Tervbe volt véve a műemlék jellegű kupolás csarnok, továbbá az egyes ivócsarnokok közötti összeköttetés megteremtése, de ennek megvalósítására nem került sor.
A Rudas épülete a második világháborúban súlyosan megsérült. 1951–52-ben Tőkés György tervei alapján a fürdőt újjáépítették, 1954-től 28 ágyas kórházi osztályt is létrehoztak. Ivócsarnokát 1965-ben adták át. Az uszodarészt 1986-ban Tóth Tamás tervei alapján állították helyre.[4]
2012-ben a fogadócsarnokot és az épület homlokzatát állították helyre. A homlokzatot és a tetőszerkezetet az 1800-as évek végi állapotnak megfelelően állították helyre, korabeli fotók és tervrajzok alapján.[5]
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
2014-ben a Rudas fürdő egy wellnessrészleggel bővül, melyben több új medence és egy szaunavilág kap helyet. A fürdő tetőteraszán egy termálvizes jakuzzit is kialakítanak.
Épülete
[szerkesztés]A fürdő hosszúkásan elnyúló épülete három részből áll: a déli épületrészben korábban palackozóüzem működött, ezt 2014-ben teljesen átépítették wellnessrészleggé. Érdekessége a tető déli végén kialakított szabadtéri medence, ahonnan a fürdőzők a rakpart és a Duna forgalmát a szabad térből figyelhetik meg. Ettől északabbra az uszoda épülete található, az épületegyüttes északi végében pedig a török kori fürdő kupolás épülete található. A törökfürdő és az uszoda között helyezkedik el a fogadócsarnok.
A fürdő medencéi, szaunák, gőzfürdő
[szerkesztés]A Rudas fürdő saját fedett úszómedencével, Budapest legmelegebb, gyógyvizes uszodájával rendelkezik (29 °C-os). A medence két részre van osztva, a keskenyebb sáv a mellúszóknak van fenntartva. Az úszócsarnokban egy szauna is található.
Az épület külön részében található a gőzfürdő. Itt van Budapest legmelegebb gyógyvizes medencéje (42 °C). A gőzfürdőben további három meleg vizes (30, 33, 36 °C), egy langyos vizes (28 °C), valamint egy hideg vizes (16 °C merülőmedence) medence található.
A fürdő gyógyvize
[szerkesztés]A Rudas fürdő közelében 21 meleg vizű forrás található, a legnagyobbak az Árpád I., II., III., a Beatrix, a Mátyás, a Gül Baba, a Török, a Kossuth, a Kara Musztafa és a Rákóczi, valamint Hygieia és a Diána (utóbbi kettőből elsősorban az uszodát táplálják). Az ivócsarnokban az Attila- (kénes), a Hungária- (hidrogénkarbonátos) és a Juventus-forrás (rádiumos) vize iható. A források feltárását és a víz elemzését Weszelszky Gyula végezte el a 20. század elején.
A radioaktív hévíz tartalmaz nátriumot, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátot és szulfátot, továbbá a fluoridion-tartalma igen jelentős. A fürdőzés javasolt az ízületek degeneratív betegségeivel, idült és félheveny ízületi gyulladással, porckorongsérvvel, idegzsábával, valamint a csontrendszer mészhiányával küszködők részére.[6]
Proxy-órás rendszer
[szerkesztés]A Rudas gyógyfürdőben ún. proxy-karórás beléptető rendszer működik. A „karórában” egy, bizonyos információk tárolására alkalmas csip van. Ezeket különböző leolvasó-berendezéssel jeleníthetjük meg. A ruhafogas piktogrammal ellátott, a fürdő számos pontján megtalálható berendezéssel például megtudhatjuk, melyik szekrényben vagy kabinban helyeztük el ruhánkat. Ha például szekrényes belépőt veszünk, akkor a számozott szekrény gombjához nyomva vagy a kabin ajtajához érintve proxy-óránkat, azt a szekrényt ill. kabint magunknak lefoglaljuk, s ezután csak saját „óránkkal” tudunk nyitni ill. zárni.
Érdekességek
[szerkesztés]- A Martinovics-összeesküvés leleplezése után az összeesküvésben részt vevők közül többen itt vetettek véget életüknek. A 19. században is számos ember követett el öngyilkosságot a Rudasban.
- Az 1988-ban bemutatott Vörös zsaru című amerikai Schwarzenegger-film első jeleneteit itt forgatták.
- A CTV és a Showtimes által Budapesten forgatott Borgiák című angol tv-sorozat első évadának 9. részében látható nápolyi fürdőjelenetet a Rudas fürdőben forgatták.[7]
A Rudas gyógyfürdő archív felvételeken
[szerkesztés]-
A Rudasfürdő 1907
-
A törökfürdő 1940 körül
-
A Hungária ivóforrás
-
A fürdő épülete a második világháború után
-
A fürdő épülete 1960-ban
-
A Hungária ivóforrás
Képgaléria
[szerkesztés]-
A fürdő légi felvételen
-
A fürdő 2018-ban
-
Az úszómedence a felújítás előtt
-
Az úszómedence a felújítás után (29 °C)
-
A 30 °C-os termálmendence
-
Wellnessbejárat
-
Szaunavilág
-
Sókamra
-
Finn szauna
-
Élményzuhany
-
Hőlégkamra
-
Aroma szauna
-
A 36 °C-os élménymedence
-
A 32 °C-os élménymedence
-
A 42 °C-os (Juventus) medence
-
Ivóvízkút
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c A Zöldoszlopos fürdő újjászületése – A Pesti Városháza, 1937, november, 11. szám, 6. oldal
- ↑ Idézi: Sudár Balázs: Török fürdő a hódoltságban, Megjelent: Történelmi szemle 45(2003[2004]):3/4. 213-263.
- ↑ 2001-ben az OGYFI engedélyezte, a kút tulajdonosa pedig hozzájárult, hogy a Harmatvíz márkanév helyett a „Gellérthegyi Kristályvíz” néven forgalmazza a palackozott vizet. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa határozata 2004-ben megtiltotta ezen a néven az ásványvíz további forgalmazását. (Dr. Dobos Irma: Változások a főváros palackozott ásványvíz-térképén, 2009) http://www.fava.hu/siofok2009/osszefoglalok/dobos.pdf
- ↑ Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998. ISBN 963 8376 78 3 18-21. oldal
- ↑ Befejeződött a Rudas Gyógyfürdő felújítása | Térport. www.terport.hu. [2020. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ Rudas Gyógyfürdő és Uszoda - Víz összetétele. [2018. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
- ↑ Képek a forgatásról: http://jeremyirons.net/2011/09/29/the-borgias-behind-the-scenes-season-1/borgias-bts-9-rudas-bath/ Hozzáférés: 2012. augusztus 21.
Források
[szerkesztés]- A Rudas fürdő kiépítése a 19. században Archiválva 2009. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Rados Jenő: Magyar építészettörténet (161-168. o.) – 1961., Műszaki K., Budapest – ETO 72 (439) 091
- Fülep L. (szerk.): A magyarországi művészet története (371-372. o.) – Budapest 1961. Képzőműv. Alap K., Budapest – Kossuth Ny. 61.3465
- Budapest Fürdőváros ISBN 963-029-932-1
- Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája – Gondolat K., Budapest, 1981 ISBN 963-280-607-7
- Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9
- H. Stierlin. Türkei – Architektur von Seldschuken bis Osmanen – Taschen Weltarchitektur ISBN 382287857X
- H. Stierlin: Iszlám művészet és építészet – Alexandra K., Budapest ISBN 963-368-127-8