Idegzsába

Idegzsába
BNO-10	M79.2
BNO-9	729.2
MedlinePlus	001407

Az idegzsába (neuralgia) rohamok alakjában fellépő heves fájdalom, amely valamely érzőideg lefutása mentén jelentkezik. Az ilyen ideget megnyomva élénk fájdalom jelentkezik.

Leírása

Előfordulhat minden korban, de főleg középkorú egyéneken. A serdülés, a terhesség, a gyermekágy és a menzesz kimaradása olyan időszakok, amelyek zsábákra rendkívül hajlamosíthatnak. Legfontosabb okok közül a stressz, kimerítő betegségek, vérszegénység, fertőző betegségek (tífusz, influenza stb.), mérgezések (alkohol, arzén, ólom stb.), külső sérülések, s főleg a meghűlés említendők. A fájdalomroham néhány percig, olykor néhány óráig is tarthat; nem folytonos, hanem lökésszerűen jön, szúró, szaggató, fúró jelleggel. A rohamot könnyezés, nyáladzás, helyi izzadás, elsápadás vagy kipirulás, helyi püffedés, sőt hólyagos bőrkiütés kísérheti. Jellemzők a zsábákra a nyomási pontok, azaz a megbetegedett idegre gyakorolt nyomás egyes körülírt helyeken igen élénk fájdalmat kelt. A baj huzamos fennállása a közérzet zavaraihoz vezet. Az idegzsába természetét illetőleg azt tartjuk, hogy ez az idegnek finomabb táplálkozási zavara, anatómiai elváltozások nélkül. A betegség friss esetekben aránylag jó, míg idült esetekben igen rossz arányban gyógyítható.

Kezelése

Elsősorban javasolt a testmozgás, illetve az adott testterület vérrel való ellátása (intenzív mozgás, illetve masszírozás). Az étrend változatossá tétele is nagyon fontos az idegzsába elkerüléséhez. A túlzott alkoholfogyasztást, a fűszeres étrendet és a túlságosan húsos étrendet el kell kerülni. Friss zsábák esetén az izzasztás javasolt. Maláriás zsábáknál a kinin is használ, általában pedig arzén adható, vérszegénységnél pedig vasas készítmények adagolandók. Fémmérgezéseknél izzasztó fürdőt kell venni. Ezenkívül a fájdalomcsillapító kenőcsök is hatásosak. Meg kell említeni még a gyógyfürdők jótékony hatását is.

Népies nevei: isiász, hexensussz (a. m. „boszorkányszúrás”).

Forrás

A Pallas nagy lexikona