Ugrás a tartalomhoz

Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Hadtörténeti Múzeum
A múzeum adatai
Teljes neveHM Hadtörténeti Intézet és Múzeum
ElhelyezkedésBudapest
Magyarország
CímTóth Árpád sétány 40.
Alapítva1918
Megnyílt1918
Tömegközlekedés16-os, 16A, 116-os, 916-os busz
IgazgatóTöll László ezredes[1]
TulajdonosHonvédelmi Minisztérium
Elhelyezkedése
Hadtörténeti Múzeum (Budapest)
Hadtörténeti Múzeum
Hadtörténeti Múzeum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 01′ 38″47.504167°N 19.027222°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 01′ 38″47.504167°N 19.027222°E
Térkép
A Hadtörténeti Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadtörténeti Múzeum témájú médiaállományokat.

Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Budapest I. ker., Tóth Árpád sétány 40. / Kapisztrán tér 2–4.). A múzeum 2023. május 21-től bezárt. A Hadtörténelmi Levéltár és a Hadtörténeti Könyvtár a kutatók számára továbbra is nyitva áll.

A budavári épületbe a Honvédelmi Minisztérium vezetője, és egyes szervezeti egységei költöztek be 2023 júniusában.[2][3]

Története

[szerkesztés]

A budapesti Hadtörténeti Levéltárban a magyar hadtörténelmi emlékekkel együtt felgyűjtött muzeális tárgyakból jött létre a Hadtörténeti Múzeum 1918-ban. Az alapítók, vitéz Aggházy Kamil ezredes és Gabányi János címzetes vezérőrnagy. 1922-től önállósult, önálló múzeumi épületet később kapott. Az 1847-ben klasszicista stílusban épült Ferdinánd-laktanya – amelyet 1880-as évektől Nádor-laktanyának neveztek – nyugati szárnyát 1926-tól alakították át Hadimúzeum céljára.[4] Majd az 1920-as évek végén, ill. az 1930-as években költöztek be. Az állandó kiállításait 1937-ben nyitották meg a közönség előtt. A második világháború idején a gyűjtemény kétharmada elpusztult.

2022-ben találgatások kaptak szárnyra, hogy a múzeumnak ki kell költöznie az épületből, aminek esetleg az az oka, hogy a Honvédelmi Minisztérium akar oda beköltözni. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a kiköltözés tényét július 19-én megerősítette, amit azzal indokolt, hogy az intézménynek jobban megközelíthetőnek kell lennie, és meg kell felelnie a 21. század kihívásainak. Arról hogy várhatóan mikor és hol találnak a múzeumnak új helyet még csak találgatások vannak, de akár 2-3 évbe is beletelhet.[1][5][3]

Az új fővárosi múzeumépület megnyitásáig Székesférváron ideiglenes hadtörténeti kiállítás látogatható 2023 augusztusától[6]

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023 novemberében bejelentette, hogy a múzeum véglegesen a jelenleg újjászülető, a Dísz téren álló Honvéd Főparancsnokság épületében kap helyet, amelybe várhatóan 2026-ban költözhet be.[7] A miniszter a múzeum parancsnokát 2024 áprilisában miniszteri biztossá nevezte ki, aki a katonai identitásért lesz felelős, „tevékenységének legfőbb célja, hogy az évszázadokon át méltán híres magyar harcos szellemet adaptálja a jelen és a jövő kihívásaira felkészülő Magyar Honvédségre, hogy nemzeti haderőnk önazonossága úgy testületként, mint az egyes honvédek esetében kizárólag ebből fakadjon”.[8]

Szervezete

[szerkesztés]
  • Parancsnokság
  • Hadtörténeti Kutató Intézet
    • Hadtörténeti Kutató Osztály
    • Szerkesztőség
  • Hadtörténeti Múzeum
    • Tárgyi Gyűjteményi Osztály
    • Dokumentációs Osztály
    • Múzeumpedagógia és Kiállítási Osztály
    • Hadirégészeti Részleg
    • Kiállítás Üzemeltető Részleg
  • Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár
    • Hadtörténeti Könyvtár
    • Bécsi Kirendeltség
    • Hadtörténelmi Levéltár
    • Hadtörténeti Térképtár

Gyűjteménye

[szerkesztés]
A múzeum egykori épülete madártávlatból
Az aradi vértanúk szobra a budavári épület udvarán

A második világháború után újra jelentős gyarapodásnak indult a gyűjtemény, ma már fegyvergyűjteménye 50 ezernél több múzeumi tárgyat tartalmaz kézi-, gépfegyverekből és egyéb haditechnikai eszközökből. A múzeum katonai egyenruha-tára 30 ezer tételnél több, ezek közül mintegy 300 db teljes öltözetet tartalmaz. Becses emlék az ötezer darabos zászlógyűjtemény és a 28 ezer darabból álló éremgyűjtemény. Könyv-, képzőművészeti, fotó-, bélyegző-, plakát- és nyomtatványgyűjteménye is van.

Néhány nevezetes műtárgya

[szerkesztés]

Kiállítások

[szerkesztés]

Állandó kiállítások

[szerkesztés]

A múzeum bezárt.

Külső kiállítóhelyek

[szerkesztés]
  • Bálna, 175 éves a Magyar Honvédség[9]
  • Székesfehérvári Szent István Király Múzeum Rendház épülete, „Hadi múltunk kincsestára” időszaki tárlat (2023. augusztus 15. – december 3.)[6]
  • Lajta Monitor Múzeumhajó (átmenetileg zárva)
  • Katonai Emlékpark Pákozd
  • Keceli Haditechnikai Park
  • Komárom - Monostori Erőd
  • Székesfehérvár - Helyőrségtörténeti Emlékgyűjtemény
  • Szolnoki Hadkiegészítési Szakgyűjtemény
  • Szombathely Katonatörténeti kiállítás

Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeuma

[szerkesztés]

Az MH Geoinformációs Szolgálat épületében működik a Magyar Katonai Térképészeti Múzeum (Budapest, II. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 7-9.), a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kihelyezett gyűjteményeként. A Múzeumot 1981-ben hozták létre. Célja és rendeltetése a katonai térképészet munkálatainak, történetének bemutatása, emlékeinek gyűjtése, megőrzése és közkinccsé tétele. A gyűjtemény jelenlegi formája mintegy tizenöt év alatt alakult ki.

A múzeum (jobbra) a Sas-hegyről. Háttérben az Árpád és az Újpesti vasúti híd, távolban Dunakeszi és a Cserhát
„ A földrajz térbeni történelem, a történelem időbeni földrajz és mindkettő közös nyelve a térkép. ”
– prof. dr. Klinghammer István, akadémikus

Két nagyobb termében a magyar térképészet kezdeteiből (XVI. sz.) napjainkig terjedő történelmét mutatják be. Ezen belül a térképezés módszereinek, eszközeinek, munkarészeinek és termékeinek bemutatásával szemléltetik a fejlődést. A Múzeumban elhelyezték a szolgálat szakmai-társadalmi életének, hazai és külföldi kapcsolatainak emlékeit is.

Három csatlakozó emlékszobában a térképezést támogató légifényképezés, az 1:25 000 méretarányú felmérés emlékeivel és az elmúlt évtizedekben használt műszerekkel ismerkedhet meg a látogató. A szakmatörténeti gyűjtemény betekintést nyújt a katonatérképészek szép és érdekes, de kemény helytállást, hivatásszeretetet kívánó életébe is.

A Múzeum készséggel mutatja be anyagait érdeklődő vendégeinek. A gyakorlati működés előzetes megkeresésre történő látogatást tesz lehetővé. Célszerűségi szempontból az előzetesen egyeztetett csoportos látogatást ajánlatos, de egyéni érdeklődőket is szívesen látnak.

Legismertebb kiadványa

[szerkesztés]
  • Hadtörténelmi Közlemények: negyedévente megjelenő folyóirat a magyar hadi történetírás fejlesztésére. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyóirata. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. ISSN 0017-6540. A szakfolyóirat első száma 1888-ban jelent meg, azóta (két hosszabb megszakítástól eltekintve) folyamatosan él.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Lefejezték a Hadtörténeti Múzeumot, az új honvédelmi miniszter állítólag szemet vetett az épületre (Népszava, 2022. július 4.)
  2. ↑ Bezárta kapuit a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (magyarmuzeumok.hu)
  3. ↑ a b A miniszternek kellett a kilátás: így lett földönfutó a százéves Hadtörténeti Múzeum (Válasz Online, 2023. augusztus 9.)
  4. ↑ Ferdinánd, Nádor laktanya, Hadtörténeti Múzeum. egykor.hu. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. ↑ Tényleg költöznie kell a Hadtörténeti Múzeumnak a Várból, hogy helyet csináljanak a miniszternek (HVG, 2022. július. 19.)
  6. ↑ a b Hadtörténeti Múzeum kettős bemutatkozása Székesfehérváron (militaria.hu)
  7. ↑ A Honvéd Főparancsnokság épületébe költözik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Honvédelmi Minisztérium, 2023. november 13.
  8. ↑ Új miniszteri biztost nevezett ki a honvédelmi miniszter, Honvédelmi Minisztérium, 2024. április 9
  9. ↑ MH 175

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Museum and Institution of Military History in Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadtörténeti Intézet és Múzeum témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hadtörténeti_Intézet_és_Múzeum&oldid=27512924”