Aggházy Kamil
Aggházy Kamil | |
Született | 1882. november 1. Budapest |
Meghalt | 1954. szeptember 14. (71 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Rendfokozata | ezredes |
Szülei | Aggházy Károly |
Rokonai | Aggházy Károly, Aggházy Melinda Aggházy Gyula, Aggházy Katalin |
Iskolái | Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia |
Civilben | A Hadtörténeti Múzeum igazgatója, hadtörténész |
A Wikimédia Commons tartalmaz Aggházy Kamil témájú médiaállományokat. |
Vitéz Aggházy Kamil, névváltozat: Kamill, írói álnevein: Akárki, Spectator[1] (Budapest, 1882. november 1. – Budapest, 1954. szeptember 14.)[2] magyar királyi ezredes a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapítója. Katonai szakíró, hadtörténész. Verseket és elbeszéléseket is írt.
Családja
[szerkesztés]Édesapja Aggházy Károly zeneszerző, zongoraművész, édesanyja Farkas Alice. Nagybátyja Aggházy Gyula festőművész. Testvére Aggházy Melinda, féltestvére Aggházy Katalin.[3][4]
Első házasságát 1910-ben kötötte, de felesége, Wälder Anna Mária (1886-1914) fiatalon meghalt.[5] 1919-ben újra nősült, Negrelli Máriával (1896–1970). Két gyermekük született, Éva (Dr. Miltényi Dénesné, 1922–1993) és az ifjabbik Kamil (1930–1983).[6]
Életútja
[szerkesztés]1901-ben végezte el a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát. Ezt követően csapattisztként szolgált Veszprémben, Kőszegen, Sopronban és Budapesten. Részt vett az első világháborúban, ahol 1914 decemberében szerb hadifogságba esett. A hadifogságból szabadulva 1916-tól a Honvédelmi Minisztériumban levéltárnok.[7]
Tanulmányaiban a török idők, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, valamint az I. világháború hadtörténetével foglalkozott.
Közreműködött a katonai jelzések megújításában.[8]
Halálát érelmeszesedés, magas vérnyomás, baloldali végtagbénulás, tüdőgyulladás okozta. A Farkasréti temetőben lévő sírja (36/2-2-1) a Nemzeti sírkert[9] része.[7]
Ludovikás korában autodidakta régészként tevékenykedett, veszprémi csapatszolgálata idején Laczkó Dezső mellett segédkezett, Budapestre helyezése után részt vett a római hadiutak és a táti csatatér török temetőjének feltárásában. Aggházy meghatározó szerepet játszott a hadtörténelmi kutatások tudományos alapvonalainak meghatározásában. Aggházy Kamil ezredes és Gabányi János címzetes vezérőrnagy határozták el katonamúltunk és honvédelmünk őrzőjének, a Hadimúzeumnak a létrehozását. Többszöri próbálkozás után ez 1918 novemberében valósult meg.[10] Így nevéhez fűződik a Hadtörténeti Múzeum megalapítása, amelynek először igazgatóhelyettese, 1928. szept. 1-jétől[11] igazgatója lett.
Tagja volt, és a második világháború után rövid ideig az elnöke is, a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.[12]
Művei
[szerkesztés]- Hadimúzeumi Lapok (szerkesztő Aggházy Kamil)[13]
- Historia (szerkesztő Aggházy Kamil)
- Aggházy Kamil: Kovionai csata szerb hivatalos leírása 1914. dec. 11–13.[14]
- Aggházy Kamil, vitéz – Stefán Valér: A világháború 1914–1918 (Budapest, 1934. Országos Közművelődési Tanács Könyvosztálya.)
- Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben. (Szerk. Hermann Róbert. Munkatársak: Czaga Viktória, Kreutzer Andrea, Szoleczky Emese, Tóth Orsolya.) 2. kiad. Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2002. I. k. 503 o., 16 t.; II. k. 447 o. (Budapest Történetének Forrásai)
- De Sgardelli Caesar – Aggházy Kamil: Magyar Katonai Írók Köre első évkönyve 1924–1934. (antológia)
- Aggházy Kamil: Török hadak magyar földön. Az 1532. évi török–magyar–osztrák háború, különös tekintettel Kőszeg ostromára (Székesfehérvár, 1911)
- Aggházy Kamil: Vitézek albuma. Budapest, 1939.
Emlékezete
[szerkesztés]- 2003. május 23. szobrának felállítása a Hadtörténeti Múzeum díszudvarán[15][16]
- 2007-ben emléktáblát állítottak lakóházán a Budapest II. kerülete Szilágyi Erzsébet fasor 17. alatt.[17]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gulyás Pál: Magyar Írói Álnév Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 (516. oldal)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 651/1954. folyószáma alatt.
- ↑ hagyaték
- ↑ Rajta keresztül keletkezett rokoni kapcsolata a Herpy-családdal is.
- ↑ Halálozás. Soproni Napló, XVIII. évf. 52. sz. (1914. március 5.) 2. o. Hozzáférés: 2024. február 19. (Előfizetéssel online is megtekinthető.)
- ↑ nevpont.hu
- ↑ a b MEK
- ↑ Front
- ↑ NEKB
- ↑ Játékudvar
- ↑ Hadtörténeti Intézet és Múzeum. (Hozzáférés: 2023. február 11.)
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
- ↑ Opac
- ↑ Tanulmányok
- ↑ MEK OSZK
- ↑ köztérkép
- ↑ II. kerület
Források
[szerkesztés]- Szoleczky Emese 2000: Aggházy Kamil naplószerű feljegyzései 1937-ből. A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 3.
- ↑ II. kerület: II. kerület
- ↑ NEKB: Farkastéti temető. nekb.gov.hu. Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (Hozzáférés: 2014. január 10.) arch
- ↑ MEK OSZK: MEK OSZK
- ↑ MEK: Aggházy Kamil szócikke. mek.niif.hu. Magyar életrajzi lexikon (Hozzáférés: 2014. január 10.)
- ↑ EPA NIIF: epa niif
- ↑ köztérkép: Köztérkép online
- ↑ Front: MAGYAR FRONT
- ↑ opac: Monguz OPAC
- ↑ Játékudvar: Hadtörténeti Múzeum - Játékudvar
- ↑ Tanulmányok: és visszaemlékezések gyűjteménye.doc Tanulmányok[halott link]
- ↑ hagyaték: Lásd a cikk vitalapját.
Az Aggházy család (Aggházy-Herpy ág)
[szerkesztés]Családfa |
---|
- Magyar hadtudósok
- A Vitézi Rend tagjai
- Magyar levéltárosok
- Magyar költők
- Magyar írók
- Magyar hadtörténészek
- Budapesten született személyek
- Tüdőgyulladásban elhunyt személyek
- 1882-ben született személyek
- 1954-ben elhunyt személyek
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek
- Magyar hadifoglyok az első világháborúban