Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium
|
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
| Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium | |
 | |
| A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium főbejárata | |
| Alapítva | 1687 |
| Alapító | Széchényi György |
| Hely | Magyarország, Budapest |
| Korábbi nevei | Academicum et Universitatis Collegium |
| Típus |
|
| OM-azonosító | 035357 |
| Elérhetőség | |
| Cím | 1015 Budapest, Szabó Ilonka utca 2-4. |
| Elhelyezkedése | |
 Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 14″, k. h. 19° 02′ 06″47.503950°N 19.034894°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 14″, k. h. 19° 02′ 06″47.503950°N 19.034894°E | |
 | |
| A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium témájú médiaállományokat. | |
A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium, Budapest legrégebbi, török kor utáni középiskolája. Széchényi György hercegprímás, esztergomi érsek alapította, 1687-ben, Academicum et Universitatis Collegium néven. A gimnázium jelenleg 12–18 éves korú fiatalokat nevel, vallásos szellemben, koedukált osztályokban, a Várnegyedben, a Szabó Ilonka u. 2–4. sz. alatt.
Története
[szerkesztés]A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium a főváros legrégibb középiskolája. Széchényi György esztergomi érsek 1687. március 19-i alapítólevelére támaszkodva, decemberben nyílt meg a Jézus Társasága budavári gimnáziumaként. Eredeti neve Academicum et Universitatis Collegium volt. Első hajléka a Budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) melletti épület – a mai Hilton szálló helyén – volt. 1698-ban vált teljes 6 osztályúvá.
1773-ban – a jezsuita rend feloszlatásakor, az uralkodó főkegyúri joga alapján – királyi katolikus gimnáziummá alakult; világi papok és tanárok vették át benne a tanítást. 1776-ban a Ratio Educationis – az 1777-ben Budára helyezett Tudományegyetemhez kapcsolva – egyetemi főgimnázium rangjára emelte. Így működött 1784-ig. Az Egyetem Pestre költöztetésekor Budán maradt.
1832-től 1851-ig a piaristák vezetése alá került. Eközben 1844-től a törvényi előírást követve tanítási nyelve latin helyett magyar lett. A neoabszolutizmus idején (1851–61 között) admonti bencések irányította nyolc évfolyamú, német nyelvű főgimnáziumként működött, amely az új tanrendek megfelelően érettségit is adott. 1861-ben ismét magyar nyelvű főgimnáziummá alakult, mígnem 1876-tól a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnázium elnevezést kapta.
Pénzügyi fenntartója a Széchényi prímás által a jezsuitáknak tulajdoni átruházás nélkül (kezelésre) adott – 1773 után a Mária Terézia-féle központi tanügyi pénzalapba, majd 1780-tól az ezen belül elkülönülő Egyetemi-, 1866-tól pedig (az egykori tanítvány) Eötvös József kultuszminiszter személyes gondoskodásának köszönhetően a Tanulmányi Alapba eredeti jogi státusszal bevitt – százezer forint értékű érseki vagyon volt.
A változó oktatási törvényeket követve 1924-től reálgimnáziummá, 1934-től újból gimnáziummá alakult át.
Felszámolása
[szerkesztés]1946-ban – a köztársaság megalakulásával – elnevezéséből törölték a „királyi” jelzőt, neve „Budapesti II. kerületi Egyetemi Katolikus Gimnázium" lett. Az 1948-ban, az egyházi iskolák államosításával egyiedejűleg – megszüntették katolikus jellegét és pedagógiai alapállását. 1948/1949-ben „Budapesti II. kerületi Állami Egyetemi Gimnázium” néven működött, miközben 1948. december végén a még mindig romos Ilona utcai épületbe költöztették az államosított Budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumot, (amelynek új neve 1948 szeptemberétől II. Kerületi Állami Rákóczi Ferenc Gimnázium és Általános Iskola lett, és hozzácsatolták az önálló épület nélküli Mátyás király gimnáziumot is), délelőtti-délutáni tanítással.[1] A tanév végén, 1949-ben a minisztérium az Egyetemi Gimnáziumot is beolvasztotta a Rákóczi Gimnáziumba, amely 1950-ben visszaköltözött a korábbi Érseki Katolikus Gimnázium épületébe (Keleti Károly utca). Attól fogva több évtizeden át a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium ápolta némileg az egyetemi gimnázium hagyományait.
Az Ilona utcai (később Szabó Ilonka utca) iskolaépületet után viszont 1950 után a Vági István (később Schulek Frigyes) Építőipari Szakközépiskola foglalta el.
Újraindulása
[szerkesztés]A keresztény alapokon oktató és nevelő gimnázium közel fél évszázad után, 1997-ben indult újra, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye fenntartásában. Az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény alapján a területileg illetékes Főegyházmegye még abban az évben igényelte a a Szabó Ilonka utca 2-4. alatti épület tulajdonjogát is, de az ingatlant 1978 óta kezelő Fővárosi Önkormányzat pert kezdeményezett. A Főegyházmegye tehát csak négyéves tárgyalási sorozat után, 1997 februárjában vált az épület tulajdonosává, és azt teljes egészében csak 2000 augusztusában kapta meg, mikor a Schulek Frigyes Építőipari Szakközépiskola végleg kiköltözött.
A gimnázium 2001-től az alapítójáról elnevezett diákotthoni (kollégiumi) tagozattal egészült ki.
Épülete
[szerkesztés]A gimnázium a jezsuita időkben a Szentháromság tér és a Kollégium uta (Collegium Gasse, később Hess András tér) sarkán állt, majd a – a királyi várpalotában (az Egyetemmel közösen) való hét évi működésétől eltekintve – a mai Hess András térnek mind a négy sarkán álló épületekben talált elhelyezést, közel két évszázadig. Utoljára a tér keleti oldalán, a középkori domonkos templom tornyától északra (a későbbi Hilton szálló északi része helyén) működött.
A várbeli telek szűkössége miatt 1872-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium úgy döntött, hogy a gimnáziumot a Várhegy Duna-felőli oldalába, az akkor még beépítetlen Ilona utcába költözteti. Az új, impozánsnak szánt épület megtervezésére meghívásos pályázatot hirdettek, amelyen Diescher József, Lippert József, Szkalnitzky Antal és Ybl Miklós vettek részt. Végül Lippert József és a vele társult bécsi Friedrich von Schmidt neoreneszánsz stílusú tervét fogadták el.[2] Ez lett a gimnázium hatodik hajléka, amely négy év alatt, 1876 nyarára készült el. Mivel a munkálatok még szeptemberben is folytak, a tanítás abban az évben csak szeptember hó 12-én kezdődött.
Az épület a második világháború alatt, 1944/1945. telén több hétre Budapest ostromának frontvonalába került, és súlyos károkat szenvedett. Berendezése, szertárai még anyaköbyvei is elpusztultak. Az újjáépítés során az épület jelentősen egyszerűsített formát kapott.
Művelődéstörténeti jelentősége
[szerkesztés]- növendékei tartották az első újkori színelőadásokat Budán, 1751-től már magyar nyelvű darabokkal
- tanárai tervezték Buda első modern vízvezetékét, a Szentháromság emlékművet és a mai Hilton szálló épületét
- a török kiűzését követően ezt volt a mai Budapest területén
- a) az első, és 1717-ig az egyetlen működő közép- és felsőfokú oktatási intézmény
- b) itt alapították az első gimnáziumi Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéket (1843)
- c) a gimnázium volt az első magyar iskolai futballmérkőzés lebonyolítója (1885)
- d) az első cserkészcsapat megalakítója (1909–11)
Igazgatói
[szerkesztés]Nagy István akkori igazgató fáradozásainak eredményeképpen.
Volt növendékei
[szerkesztés]- Csáky István gróf, külügyminiszter
- Eötvös József báró, író és államtudós, az első magyar kultuszminiszter
- Fináczy Ernő, a magyar és az egyetemes pedagógiatudomány nagy alakja
- Gelsey Vilmos bankár
- Gyulay Ágost, a magyar és az egyetemes pedagógiatudomány nagy alakja
- Hollósy-Vadász Gábor pszichológus
- József Ferenc királyi herceg, József nádor dédunokája
- Kállay Miklós miniszterelnök
- Keleti Károly közgazdász, az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal megszervezője
- Kitaibel Pál, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója
- Koncság Nándor jezsuita felfedező és hittérítő, aki elsőként térképezte fel a Colorado torkolatvidékét és a Kaliforniai-félszigetet
- Lónyay Menyhért, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, pénzügyminiszter
- Lutter Tibor irodalomtörténész
- Márai Sándor író
- Nagysándor József honvédtábornok, aradi vértanú
- Nádler Herbert, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója
- Pauler Tivadar, vallás- és közoktatásügyi-, majd igazságügy-miniszter
- Pattantyús-Ábrahám Géza, a Műegyetem világhírű tanára
- Pongrácz Zoltán zeneszerző
- Prohászka Lajos, a magyar és az egyetemes pedagógiatudomány nagy alakja
- Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője”, a gyermekágyi láz ellenszerének felfedezője
- Széchenyi Zsigmond gróf, Afrika-kutató, vadász, író
- Török Ignác honvédtábornok, aradi vértanú
- Victor Babeș román orvosprofesszor, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bolyai János melletti társnévadója
- Wälder Gyula, a Műegyetem tanára
Lásd még: Az Egyetemi Katolikus Gimnázium diákjai
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ II. Kerületi Állami Rákóczi Ferenc Gimnázium és a vele kapcsolatos Általános Iskola évkönyve, 1948/1949.
- ↑ Hell A: Das neu kön. ung. acad. kath. Ober-Gymnasium, Budapest, II. Bezirk. Bauzeitung für Ungarn, (1877) 33–35. o. Országh Sándor: Budapest középítkezései 1868–1882. Budapest: (kiadó nélkül). 1884. 119–120. o. – Kolbenheyer Ferenc (1841–1881) miniszteri építész nekrológjai nyomán terjedt el az a tévedés, hogy ő lett volna az Egyetemi gimnázium tervezője. Vö. Gábor Eszter: A Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Minisztérium első vezető építésze. Kolbenheyer Ferenc (1841-1881). Soproni Szemle, LXII. évf. (2008) 317–318. o.
Irodalom
[szerkesztés]- A Gimnázium honlapja
- Bosnyákovics Beáta – Szerdahelyi Andor: Négy évtized tanárai 1948–1987 (In: Nagy István szerk.: A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium jubileumi emlékkönyve 1687–1987)
- Hajnády György: Az alapítástól az államosításig. Iskolatörténeti összefoglaló Budapest, 2001
- Horváth Jenő szerk.: A 250 éves Budapesti Királyi Egyetemi Katholikus Gimnázium 1687–1937 Budapest, 1930-as évek
- Madzsar Imre: A budai jezsuita Akadémia története Budapest, 1926
- Nagy István: Az Egyetemi Katolikus Gimnázium 17. századi indulása és 20. századi újraindulása Piliscsaba, PPKE, 2004. Szakdolgozat
- Nagy István: Fejezetek egy 300 éves iskola történetéből (In: Budapest folyóirat, 1987/március)
- Nagy István: A Jézus Társaság budai collegiumától a Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumig (In: Nagy István szerk.: A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium jubileumi emlékkönyve 1687–1987)
- Nagy István: A Jézus Társaság budai gimnáziuma. Grammar school of the Jesuit order in Buda (In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. Regnum 15. 2003. 1-2, pp. 89–106)
- Nagy István: A Jézus Társaság budai gimnáziuma (In: Távlatok 63. 2004. 1, Mell. 16-31)
- Nagy István: Mesélő helyszínek. Iskolánk működésének színterei egykor és ma... (In: Nagy István szerk.: A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium jubileumi emlékkönyve 1687–1987)
- Nagy István: Szécheny György 1687. március 19-én Pozsonyban kelt iskolaalapító okleve (In: Nagy István szerk.: A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium jubileumi emlékkönyve 1687–1987)
- Nagy István: Szécheny György életműve (In: Nagy István szerk.: A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium jubileumi emlékkönyve 1687–1987)
- Nagy István – Virághalmy Lea szerk.: A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium Jubileumi Szentévi Évkönyve az 1999–2000. tanévről Budapest, 2000
- Patonay József: Intézetünk igazgatói, nevesebb tanárai és tanítványai (In: Horváth Jenő szerk.: A 250 éves Budapesti Királyi Egyetemi Katholikus Gimnázium 1687–1937 Budapest, é. n.)
- Szalay Gyula: A Királyi Egyetemi Katholikus Gimnázium története 1687–1937 (In: Horváth Jenő szerk.: A 250 éves Budapesti Királyi Egyetemi Katholikus Gimnázium 1687–1937 Budapest, é. n.)
- Szalay Gyula: Iskolánk történetének rövid áttekintése (In: A Budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium 1971–72-es évkönyve)
- Szalay Gyula: Tíz év története 1937–1947 (In: A Budapesti II. ker. Egyetemi Katolikus Gimnázium 1946–47-es évkönyve)
| Piarista iskolák |
|  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Egyéb intézmények |
| |||||||||||
| Személyek | ||||||||||||
| Épületek |
| |||||||||||