Ugrás a tartalomhoz

Budai Színkör

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budai Színkör
A Színkör bejárata, Alagút utca (1937)
A Színkör bejárata, Alagút utca (1937)
Korábbi nevek:
Budai Nyári Színház
Budai Nyári Színkör
TelepülésBudapest
CímBudapest, I. ker. Horváth-kert (Alagút utca / Krisztina körút sarkán)
Építési adatok
Építés éve1843
Rekonstrukciók évei1925
Bezárás1937
Lebontás éve1937
Lebontás okaavulás, tűzrendészet
Építési stílusfaépület
TervezőSágody Ferenc
Hasznosítása
Felhasználási területszínház
Tulajdonos1843–1844 Michel János
1859-től Buda városa
Elhelyezkedése
Budai Színkör (Budapest)
Budai Színkör
Budai Színkör
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 01′ 59″47.496785°N 19.033073°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 01′ 59″47.496785°N 19.033073°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Színkör témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Budai Színkör Budán, a Krisztinavárosban álló faépület volt, a Horváth-kert északi részén. 1843-ban épült a Budai Nyári Színkör számára, 1859-ben Buda városa vette át, 1870-ig német, majd magyar színdarabokat játszottak benne. Megépítésekor Budai Nyári Színház, 1842-től Budai Színkör, 1870–1915 között Fővárosi Nyári Színkör, 1915–1937 között ismét Budai Színkör néven működött. 1937-ben lebontották, helyén emléktábla és Déryné-emlékszobor áll.

Története

[szerkesztés]

A német nyelvű színház

[szerkesztés]

1838-ban Nötzl Fülöp (Philipp Nötzl) temesvári és nagyszebeni német színigazgató Budán megalapította a Budai Nyári Színházat. Az új társulatnak nem volt saját színpada. A társulat a Várszínházban, nyaranta pedig az Osztrák Császárhoz címzett budai vendégfogadóban, a Fő utca 341. szám alatt tartotta előadásait, német nyelven.[1]

A társulat számára 1842-ben Huber Ignác (Ignaz Huber) színigazgató kezdeményezésére egy faépületet építettek a Horváth-kert északi végén, az akkori Fabrikgasse (a mai Alagút utca) és a Johannesgasse (később Szent János utca, a mai Krisztina körút) sarkán. Az 1200 ülőhelyes színházépületet, melyet Ságody Ferenc (más forrás szerint Ságody József) műépítész tervezett, kezdetben Arénának nevezték el. Mellette díszesen berendezett kertvendéglő is épült. A faszerkezetű színházépületben már a következő évtől, 1843-tól német nyelvű vándor színtársulatok játszották előadásaikat a nyári szezonban.[2] 1844-ben az épületet Michel János (Johannes Michel) pesti lakatosmester vásárolta meg.[1]

A magyar nyelvű színház

[szerkesztés]
A Horváth-kert és a Krisztinaváros 1875-ben: Középen a Budai Színkör, mögötte a Krisztina-templom, háttérben a Karátsonyi-palota és a Déli pályaudvar indóháza
A Horváth-kert és a Krisztinaváros 1875-ben: Középen a Budai Színkör, mögötte a Krisztina-templom, háttérben a Karátsonyi-palota és a Déli pályaudvar indóháza

1859-ben a színházépületet Buda városa vette át.[2] 1861-től a színház – Molnár György színész, színigazgató, a budai Népszínház alapítójának kezdeményezésére – magyar nyelvű előadásokat is felvett repertoárjába.[1] 1870-től Buda város Tanácsa határozatot hozott, mely szerint a budai színházak kizárólag magyar nyelvű darabokat adhattak elő.[2]

Az 1870-es elöljárósági határozat – a német nyelvű színielőadások tilalma – után a Színkör élén több magyar igazgató-rendező váltotta egymást, mérsékelt sikerrel. 1888–1915 között a színház igazgatója Krecsányi Ignác volt. Az elöljáróság rendelkezését és a közízlés változását követve klasszikus színműveket tűzött műsorra (Szigligeti Ede, Vahot Imre, Edmond Rostand, Szigeti József, később Makszim Gorkij drámáit is), magyar nyelven.[1]

1915 után Sebestyén Géza lett a színház igazgatója, aki 1925-ben a tűzveszélyessé vált faépületen nagyobb arányú felújítást végeztetett.[2] A repertoárt egy-egy tehetséges művész személyére építette. Sebestyén igazgatóságának idején itt aratott sikereket és lett híressé Honthy Hanna is.[1]

Bontása, emlékezete

[szerkesztés]

A mindvégig nyári színházként működő épületet 1937-ben lebontották. Helyén, a Horváth-kert északi részén 1935-ben felállították Déryné Széppataki Róza egész alakos márványszobrát, Ligeti Miklós művét. Budapest ostroma idején a szobor elpusztult. Helyén 1961-ben egy szökőkutat, és Ferenczy Béni „Ülő nő” c. bronzszobrát állították fel. Az 1970-es évekre a szökőkút műszaki berendezései tönkrementek. A 2010-es évek elején teljesen felújították, és korszerű díszvilágítással felszerelve ismét üzembe helyezték.

2010-ben a Budavári Önkormányzat (eredeti helyétől távolabb) ismét felállította Ligeti Miklós 1935-ös Déryné-szobrának másolatát, Polgár Botond művét.[2] A szobor körül díszlépcső és pihenőhely is létesült.

  • A Színkör 1936-ban, a Krisztina körút–Alagút utca sarkáról (Háttérben a József főhercegi palota)
    A Színkör 1936-ban, a Krisztina körút–Alagút utca sarkáról (Háttérben a József főhercegi palota)
  • A Színkör utolsó hirdetőtáblái, 1937
    A Színkör utolsó hirdetőtáblái, 1937
  • A Színkör a bontás előtt, 1937
    A Színkör a bontás előtt, 1937
  • A Budai Színkör bontása, 1937
    A Budai Színkör bontása, 1937
  • Déryné Széppataki Róza 2010-ben állított szobra
    Déryné Széppataki Róza 2010-ben állított szobra

Jegyzetek

[szerkesztés]
Commons:Category:Budai Színkör
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Színkör témájú médiaállományokat.
  1. ↑ a b c d e A volt Budai Színkör. Sztárok ugródeszkája.. Urbface.com. (Hozzáférés: 2017. május 22.)
  2. ↑ a b c d e Budai Színkör. Egykor.hu, 2014. július 14. (Hozzáférés: 2017. május 22.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budai_Színkör&oldid=27714414”