Wagner Nándor
| Wagner Nándor (Nándor Wagner) | |
 | |
| Született | 1922. október 7. Nagyvárad |
| Elhunyt | 1997. november 15. (75 évesen) Mooka |
| Állampolgársága |
|
| Házastársa | Chiyo Akiyama-Wagner |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wagner Nándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wagner Nándor (Nagyvárad, 1922. október 7. – Moka, Japán, 1997. november 15.) magyar szobrász, festő, alkotótevékenysége három országhoz kötötte: Magyarországhoz, Svédországhoz és Japánhoz.
Életútja
[szerkesztés]Magyarország
[szerkesztés]Iskoláit Nagyváradon végezte, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot és festészetet tanult. 1946-ban Budapestre költözött, az Ybl Bazárban kialakított műtermében alkotott. 1950-ben megbízást kapott a székesfehérvári István Király Múzeum új állandó kiállításának megrendezésére. A Rózsadombra tervezett gömb-kápolnába 1951-1952 között készítette Corpus Hungaricum című szobrát, melyet csak a művész halála után, 1999. október 6-án állították fel Székesfehérváron az evangélikus templom melletti téren.
1954-ben az Országos Képzőművészeti Kiállításon még kiállították József Attila-szobrát, amely azonban rövid idő után "süllyesztőbe" került; 2005. május 1-jén pedig a művész szülővárosában, Nagyváradon állították fel.
1955-ben állították fel Sztálinvárosban a Dózsa György téren Vízhordó leány nyolc békával címmel a szökőkút kőszobrát, alumíniumból öntött békákkal. Miután az 1956-os forradalom során beválasztották a Képzőművészek Szövetsége Forradalmi Bizottságába, a forradalom leverése után elhagyta az országot. Itthon maradt műveit barátai, tanítványai a székesfehérvári István Király Múzeum raktárába menekítették.
Svédország
[szerkesztés]1957-ben Svédországban telepedett le, és felvette a svéd állampolgárságot. A lundi egyetemen tanított rajzot. Új technológiákat dolgozott ki acélból készült szobrok zsugorodási problémáira, ötvözte a papírvésés és a festészet technikáját, valamint kifejlesztett egy, a fényenergia újszerű felhasználásán alapuló lámpatípust. Svédországi munkásságát nyolc köztéri szobor őrzi:
- 1963: Lund Északi temető, Angyal, a második világháború lengyel áldozatainak és menekültjeinek emlékműve, öntött krómacél.
- 1963: Alingsås, Domus Áruház, A gyermek a középpontban, rézlemez dombormű
- 1964: Oskarshamn, Forum, Zsonglőr (Pierrot), öntött krómacél
- 1964: Gävle, Valand-ház, Táncoló gyerekek, öntött krómacél. 1995-ben a szobor magángyűjteménybe került.
- 1965: Eslöv, Városi Kórház, Csendes szökőkút, fekete gránit. Áthelyezésre került, és ma Eskönben a Löberöd általános iskola udvarán látható
- 1965: Tranås, Falkberg negyed, Madár, öntött krómacél
- 1966: Eslöv, Bryggereit negyed, Lúd, öntött krómacél
- 1969: Oskarshamn, Városi Kórház, Fény és árnyék, beton
Szintén itt készült Menekülés Egyiptomba című grafikája, melynek lenyomatai bevételéből egy gyülekezeti otthon megvásárlását támogatták.
Japán
[szerkesztés]1967-ben második feleségével, Akiyama Chiyo képzőművésznővel Japánba költözött,[1] és felvette a japán állampolgárságot. Itt alkotta meg Selyem Út-sorozatát, melynek jövedelméből megalapította a Tao Intézetet, fiatal művészek támogatása céljából. A Narita repülőtér közelében levő szálloda előtt felállították az Utazók védőszentje című szobrát.
Szintén Japánban alkotta legismertebb művét a Filozófiai kertet (angolul: Garden of Philosophy). Elképzelése szerint ennek három példányát Budapestnek, New Yorknak és Tokiónak akarta ajándékozni.[2] A szoborcsoport tagjait a világvallások reprezentánsait ábrázolják; Ábrahám, Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce egy körív öt pontján, valamint Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma, Gandhi, egy, a körhöz kapcsolódó egyenlő oldalú háromszög oldalán helyezkednek el. Wagner Nándor halála előtt a szoborcsoport felállításáról sikerült Budapesttel megállapodnia, és azt a Gellért-hegyen avatták fel 2001. október 18-án. Wagner szerint a világvallások alapítóinak és küldötteinek a szellemi üzenete nem e vallások különbözősége, hanem az, ami összeköti őket. Ezért is került Európa szívébe, Közép-Európába: „Mi vagyunk a kapcsolópont Kelet és Nyugat között.”[3] A szoborcsoportot 2006. október 16-ról 17-re virradó éjszaka megrongálták, szétfűrészelték; helyreállítására 2010 júliusában került sor.[4] A szoborcsoport tizenegy alakos változatát 2009. december 4-én avatták fel a magyar–japán diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. és újrafelvételének 50. évfordulóján a Tokió Nakano kerületében található Filozófiai Parkban.[5]
Szintén Tokióban található Hammurapi, Justinianus és az első japán alkotmány megteremtőjének, Shotoku hercegnek a szobra.
Szapporo Marujama parkjában 2010. november 18-án avatták fel Földanya című szobrát, amely az anyai szeretet ábrázolása. A szobor avatása a 2012. október 7-én történt a Budai Várban.[6]
1997. november 15-én hunyt el Moka városában. Sírja fölött a Reinkarnáció szobra áll, melyet még Svédországban készített, onnan vitette át Japánba.
Idézet
[szerkesztés]- „Az én működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Én hiszek a munkám fontosságában. Biztos vagyok abban, hogy a hazám javát szolgáltam munkámmal. Széchenyi István útján kell járni, ha élni akar a Nemzet! Annyi szenvedésből és megalázó ostobaságból kiútra van szükség! Hiszem, hogy munkám egy kis lépés ebben az irányban.” (Wagner Nándor)
Emlékezete
[szerkesztés]2022 novemberétől, születésének 100. évfordulója alkalmából, a budapesti Műcsarnokban nagyszabású kiállítással emlékeztek meg Wagner Nándorról.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Wagner Nándor 100 A bölcselet szobrásza. Műcsarnok. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
- ↑ Filozófiai Kert ajándékozása (Presentation of Garden of Philosophy) – wagnernandor.com
- ↑ Húsz éve avatták fel a Filozófiai kertet a Gellért-hegyen (PestBuda, 2021. október 18.
- ↑ Haviszobor: a helyreállított Filozófiai Kert (Fővárosi blog, 2010. július 14.)
- ↑ The Garden of Philosophy (Tetsugakudo Park, Japan, angol nyelven)
- ↑ Földanya (Wagner Nándor honlapja)
Források
[szerkesztés]- Wehner Tibor: Wagner Nándor – A Filozófus Szobrász. Budapest: Holnap. 2006. 232. o.
- Művek és idézetek. Országépítő, 2. sz. (2002)
- Makk István: A Filozófia Kertje a Gellért-hegyen. Országépítő, 4. sz. (2001)
- Wagner Chiyo: Wagner Nandor [fotóalbum és műjegyzék két kötetben japán és angol nyelven]. 2006. 98 és 128. o.
- Erdős Bartha István: Wagner Nándor Lundban. Ághegy, 30. sz. (2010) 4081–4088. o. arch Hozzáférés: 2018. november 21.*
További információk
[szerkesztés]- Wagner Nándor emléklapja
- A stockholmi Új Kéve 2005/3. száma Wagner Nándorról (12–16. oldal
- Makk István: A Filozófia kertje a Gellérthegyen – Új kéve, 2005/4. száma (11–13. oldal)
- Wágner Nándor Filozófiai kert - Wehner Tibor művészettörténész (YouTube – Wagner Nándor 100,2022. október 6.)
