Szent Ferenc sebei templom (Budapest)
Szent Ferenc sebei templom | |
Vallás | katolicizmus |
Egyházmegye | Esztergom-budapesti |
Egyházközség | Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánia |
Építési adatok | |
Építése | 1741 |
Stílus | barokk |
Elérhetőség | |
Település | Budapest I. kerülete |
Hely | 1011 Budapest, I. kerület Fő utca 41–43. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 02′ 18″47.507344°N 19.038311°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 02′ 18″47.507344°N 19.038311°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Ferenc sebei templom témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Szent Ferenc sebeiről elnevezett katolikus templom a 18. század derekán épült barokk stílusban Budán, a mai Batthyány tér közvetlen közelében.
Története
[szerkesztés]Buda török megszállása idején a katolikus hívek lelki gondozását a 17. század közepétől a boszniai rendtartományhoz tartozó ferences szerzetesek végezték, akik 1686 után a városban maradtak, sőt 1703-ban kolostor és templom építésébe kezdtek. A ma látható templom alapkőletétele 1731-ben, felszentelése pedig 1757-ben történt. A ma is látható barokk berendezési tárgyak többségét (oltárok, szószék és padok) a szerzetesek saját műhelye készítette.
Elkészült épületüket viszont II. József császár rendelete értelmében 1785-ben át kellett adják a Bécsből ide jövő, betegápoló Erzsébet-apácáknak, akik a kolostort kórházzá alakították. A „gyámolatlan betegeknek” szóló ápolási szolgálatukat egészen a kommunista diktatúráig, 1950-ben történt feloszlatásukig végezték. Akkor 69 nővérnek kellett távoznia. A diktatúra megszűntével, 1990-ben már csak néhányan térhettek vissza. A diktatúra éveiben a kórházban és a kolostorban idősek otthona működött, amelyet jelenleg Gondviselés Háza Idősek Otthona néven a Máltai Szeretetszolgálat vezet.
A második világháborúban súlyosan rongálódott templom külső homlokzatának megújítása 1971 és 1973 között,[1] a belső szakszerű műemléki restaurálása 1984 és 1990 között zajlott.[2] 2020-ra elkészült a templom alapos műemléki kutatásokon alapuló újabb külső rekonstrukciója, s ekkor a korábbi rózsaszín hatású homlokzat Szent Erzsébet kék ruhás alakját idéző acélkék színt nyert.[3] A templom alatt kripta van, ami azonban a Duna gyakori magas vízállása miatt nem látogatható.
A templomot 1989-től a budapesti német ajkú katolikus hívek lelkészsége is használja.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lásd Vizler Imre részletes ismertetését a homlokzatról. Megjegyzés: Az Immaculata szobor két oldalán lévő szoborfülkékben szereplő ferences szentek meghatározása fordított, Assisi Szent Ferenc áll a feszülettel, és Páduai Szent Antal a kis Jézussal a karjában.
- ↑ Tóth Tamás: A Fő utcai Erzsébet-apácák temploma. Műemlékvédelem, 1986, 1. szám, 69–75. oldalak
- ↑ Molnár Ádám: Árpád-házi Szent Erzsébet kék ruhája — A Budai Erzsébet-apácák Szent Ferenc Sebei templomának felújítása. (A restaurálást dokumentáló ismertető) Építészfórum honlap, 2020. október 24.
Források
[szerkesztés]- Vizler Imre: Budapest, Szent Ferenc Sebei templom (Erzsébet apácák temploma). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
- Tóth Tamás: A Fő utcai Erzsébet-apácák temploma. Műemlékvédelem, 1986, 1. szám, 69–75. oldalak
- Molnár Ádám: Árpád-házi Szent Erzsébet kék ruhája — A Budai Erzsébet-apácák Szent Ferenc Sebei templomának felújítása. (A restaurálást dokumentáló ismertető) Építészfórum honlap, 2020. október 24.
Galéria
[szerkesztés]-
Főoltár: Szent Ferenc stigmatizációja
-
Szent Anna-oltár, festménye 1829-ből
-
Szent Anna
-
Szent Flórián-oltár, (az oltár 1740, a festmény 1829-ből való)
-
Szószék az evangélistákkal, 1752
-
Szent Kereszt mellékoltár
-
Pestisszentek oltára, 1742
-
Pieta
-
Nepomuki Szent János mellékoltár részlete
-
Szent Antal
-
Duna vízszintje 1838. 03.15-én
-
Oltár-részlet
-
Oltár-részlet
-
Mellékoltár részlet
-
Keresztúti stáció
-
Díszesen faragott padok
-
Az orgona
-
Az orgona játszó-asztala
-
Ferences dombormű a templom külső homlokzatán
-
Kovácsolt vas ablakrács a templom homlokzatán
-
II. József átadja az Erzsébet-nővérek budai kolostorának alapítólevelét
-
Batthyany tér 1785-ben az Erzsébet apácák érkezésekor
-
A budai Víziváros, balra az egytornyos Szent Ferenc Sebei templom
-
A Szent Ferenc Sebei-templom, a Szent Anna-templom tornyából nézve
-
A 2020-ra megújult (kék tónusú) homlokzat