Schmahl Henrik
| Schmahl Henrik | |
 | |
| Született | 1849. október 3. Hamburg |
| Elhunyt | 1912. július 13. (62 évesen) Stuttgart |
| Nemzetisége | magyarországi német |
| Munkái | |
| Jelentős épületei | Uránia Nemzeti Filmszínház, Párizsi udvar, Haggenmacher-palota |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schmahl Henrik témájú médiaállományokat. | |
Schmahl Henrik (Hamburg, 1849. október 3. – Stuttgart, 1912. július 13.)[1] magyarországi német építész.
Életpályája
[szerkesztés]
Schmahl az akkor még önálló városállamban, Hamburgban született. Eredetileg kőművesnek tanult, ipariskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Mivel otthon nem talált munkát, így világnak indult, melynek eredményeképp Budapesten kötött ki; az Első Magyar Általános Biztosító székházának építkezésén dolgozott. Ezután a Vámpalota (a mai Corvinus Egyetem központi épülete) 1870-ben indult építkezésén kapott munkát, mint segédpallér. Itt figyelt fel a fiatal német tehetségére a palota tervezője, Ybl Miklós. A szárnyai alá vette és saját költségén kitaníttatta építésznek. Schmahl Ybl irodájában többek között a Budapesti Operaház építésén is munkálkodott, mielőtt önállósította volna magát.
Önálló munkáit eleinte reneszánsz stílusban tervezte (pl. a Haggenmacher-palota az Andrássy út 52. alatt), majd egyre több elemet kezdett átvenni a velencei gótikus, illetve a mór építészeti stílusból, amiket a korban népszerű eklektika elvei mentén kevert. Utóbbi tervezései közül kiemelkedik az Uránia mozi épülete, illetve a Belvárosi Takarékpénztár székháza, a Brudern-ház (avagy Párizsi udvar) a Ferenciek terén. Budapesten kívüli munkái közül a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár épülete az egyik legkiemelkedőbb alkotása.
Egészségügyi okokból 1912-ben Drezdába utazott, ahol bélműtétet hajtottak végre rajta, a beavatkozás azonban végzetesnek bizonyult. Utolsó munkáját, a Brudern-házat már az emlékiratai alapján Lipták Pál építésvezető fejezte be.
Ismert épületeinek listája
[szerkesztés]- Haggenmacher-palota, Budapest, Andrássy út 52. (1881–1883)
- Palotaépület, Budapest, Andrássy út 28. (1882)
- Városháza (XIX. ker.), Budapest, Városház tér 18-20. (1884)[2]
- Palotaépület, Budapest, Andrássy út 102. (1885)
- Schossberger-ház (I.), Budapest, Teréz körút 1. (1885–1886)
- Schossberger-ház (II.), Budapest, Teréz körút 3. (1885–1886)
- Schossberger-ház (III.), Budapest, Teréz körút 5. (1885–1886)
- Drasche-Wartinberg-ház, Budapest, Teréz körút 22. (1886–1887)
- Politzer-ház (I.), Budapest, Teréz körút 25. (1886–1887)
- Politzer-ház (II.), Budapest, Teréz körút 32. (1886–1887)
- Politzer-ház (III.), Budapest, Teréz körút 47. (1887–1888)
- Stern-bérház, Budapest, Rákóczi út 7. (1890)[3]
- Uránia Mozi épülete, Budapest, Rákóczi út 21. (1893/1895)
- Stern-bérház, Budapest, Rákóczi út 72. (1898) – 1956-ban lebontották[3]
- Püspöki jószágkormányzóság, ma: a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár épülete, Veszprém, Komakút tér 3 (1901–1902)
- „Hangya” szövetkezet áruháza, Budapest, Közraktár utca 32. (1905) – 2006-ban elbontották[4]
- „Hangya” szövetkezet bérháza, Budapest, Közraktár utca 34. (1905)[4]
- Párizsi udvar, Budapest, Ferenciek tere 10. (1909–1912)
Források
[szerkesztés]- Újra eladó lehet a Párizsi Udvar Archiválva 2012. március 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, hg.hu, 2012. február 18.
- Életrajza Inː Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Torma Ágnes: Schmahl Henrik három épülete a mór művészet 19. századi recepciójának tükrében, In: Ars Perennis, 127–133. oldal, Budapest, 2009. ISBN 9789638882509
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hamburgi és stuttgarti anyakönyvi adatok nyomán. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13560.htm
- ↑ https://budapest.hu/Documents/BP_VE_I.18%20M%20web.pdf
- ↑ a b https://pestbuda.hu/cikk/20220713_a_pesti_foutvonalak_epitesze_110_eve_halt_meg_schmahl_henrik
- ↑ a b https://egykor.hu/index.php/budapest-ix--kerulet/hangya-szovetkezet-szekhaz-es-kozponti-epuletek/3104
Egyéb irodalom
[szerkesztés]- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. ISBN 963-85433-5-3
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
- arch.hu Archiválva 2019. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kelecsényi Kristóf: Schmahl Henrik; Holnap, Budapest, 2020 (Az Építészet Mesterei)
- Kelecsényi Kristóf: Egy német kőműveslegény kétszáz éve. Budapest, 2012. december (35. évfolyam) 12. szám, 12. o.
- Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945, 80-84. o.
- (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2015, ISBN 978-615-5445-12-5