Uránia Nemzeti Filmszínház

Uránia Nemzeti Filmszínház
Település	Budapest VIII. kerülete
Cím	1088 Budapest, Rákóczi út 21.
Építési stílus	neomór építészet
Tervező	Schmahl Henrik
Hasznosítása
Felhasználási terület	mozi
Elhelyezkedése
Uránia Nemzeti Filmszínház Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 43″, k. h. 19° 03′ 54″47.495277777778, 19.065
Uránia Nemzeti Filmszínház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Uránia Nemzeti Filmszínház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Uránia Nemzeti Filmszínház egy mozi Budapest VIII. kerületében, a Rákóczi úton, amely az Art Mozi és az Europa Cinemas hálózatok tagjaként elsősorban filmvetítéseket tart, emellett számos más kulturális rendezvénynek ad otthont. Épülete országosan védett műemlék.

Története

Az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete az 1890-es évek közepén épült az akkori Kerepesi, a mai Rákóczi úton. Egyes források az 1893-as évet jelölik meg az építkezés kezdeteként, mások 1895-öt, az azonban biztos, hogy mulatónak, azaz korabeli kifejezéssel élve „orfeumnak” épült. Építtetője Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó volt, az épületet Schmahl Henrik tervezte, aki sikeresen ötvözte a velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítőelemeivel, így jött létre Budapest egyik legmeghatározóbb „mór” stílusú épülete. Az orfeum kezdetben Caprice néven működött, majd a tulajdonos Oroszi Antal tönkrementével Alhambra elnevezéssel üzemelt tovább. Később vándorkomédiások vették birtokba, egészen 1899-ig, amikor áprilisban, az egykori mulatóban megnyitották az Uránia Tudományos Színházat.

A XIX. század második felében világszerte tért hódított a felnőttek művelődését célzó szabad tanítás gondolata és mozgalma. 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére megalakult az Uránia Ismeretterjesztő Társaság, mely a tudomány népszerűsítését tűzte zászlajára, és rendszeresen tartott előadásokat, felolvasásokat a budapesti polgárok épülésére. Az Uránia Tudományos Színházat, ezt az új intézményt 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel – így indult útjára az immár több mint százéves Uránia filmszínház.

Az Uránia neve elválaszthatatlan A táncztól, ez lett a címe ugyanis az első, tudatosan rendezett magyar mozgófilmnek, melynek jeleneteit az Uránia Tudományos Színház tetőteraszán rögzítette Zsitkovszky Béla. A táncz kultúrtörténeti anyagát Pekár Gyula és Kern Aurél zenetörténész állította össze. A filmen Blaha Lujza, Márkus Emília, Pálmay Ilka, Fedák Sári és a budapesti Operaház balerinái különböző táncokat mutatnak be a csárdástól az angol táncig. A magyar filmtörténet nagy szomorúságára a filmből egyetlen példány sem maradt az utókorra, csak az előadás nyomtatott szövege, néhány állófotó a forgatásról és a színlap.

Az Uránia-beli tudományos-ismeretterjesztő előadások népszerűségét jelzi, hogy Karinthy Frigyes is megörökítette az Így írtok tiben, az írás címe: A bőr, „alcím: tudományos előadás három részben, 114 színesen vetített képpel és 18 mozgófényképpel”. Sokat idézett mondása e humoreszknek: „Már a régi görögöknél találjuk a bőrt...”

1916-tól kezdve az Uránia filmszínházi műsorok bemutatására tért át, a tudományos előadások délutánra szorultak, majd idővel teljesen megszűntek.

1930-ban új korszak nyílt az Uránia történetében. Pekár Gyula eladta a mozit a német UFA Filmgyárnak, ettől kezdve UFA Palota lett belőle, s főként az UFA filmjeit játszotta nagy sikerrel. A második világháború után a Szovexport mozija lett, 1945 februárjában itt tartották az első háború utáni filmelőadást, mely természetesen a győzedelmes Vörös Hadsereg küzdelmeit mutatta be. Később az épület újra visszakerült magyar tulajdonba, s a főváros kedvelt mozija lett.

A kulturális kormányzat 2002-ben eredeti szépségében újíttatta fel a több mint százéves épületet. Az összesen 425 fős díszterem mellé ekkor két 60 fős kamaratermet is kialakítottak az Uránia épületében. E termeket később filmtörténetünk két legendás alakjáról, Fábri Zoltán filmrendezőről és a színészóriás Csortos Gyuláról nevezték el.

A díszterem mellett erkélyt és páholyokat is helyreállították ezek azóta az egyetemes és a magyar filmtörténet klasszikus alkotásainak nevét viselik. (Aranypolgár (10 fős), Hyppolit (4 fős), A nagy Ábránd (8 fős), Aranyláz (4 fős), A táncz ( 8 fős), Casablanca (8 fős), A kék angyal ( 8 fős), Meseautó (4 fős), Körhinta 10 fős) ellátott.A táncz  a legszebb, a középső díszpáholynak kölcsönzi a nevét.

Mozi technikai eszközök: nagy teljesítményű 22000 ANSI Lumen fényerejű FULL HD moziprojektor, valamint két különböző méretű, felhúzható vetítő vászon található. A nagyvászon a teljes színpadteret betölti, mérete 8,2x4,8 cm. 2013-ban a hangélményt javították 8 db NEXO PS10L/R 10” szélessávú hangsugárzó, valamint a  2 db NEXO RS15-P 2x15” sub hangsugárzó beépítésével. A vászon előtti színpad területe 100 m2, belmagassága nagy. 3 db színházi öltöző és egy VIP öltöző áll a fellépők rendelkezésére.

2019-ben a nagyterem befogadóképességénél már 460 főt tüntet fel a filmszínház honlapja, tehát 35 fő-vel emelték a befogadóképességet. Az alagsori két 60 fős kamaraterem jelen pillanatban nem üzemel.

Összehasonlításképen a legnagyobb mozi vászon Magyarországon a Corvin mozi 460 fős Korda termében működik: 17,4 m x 7,4 m. A második legnagyobb vászon a szegedi Belvárosi mozi Zsigmond Vilmos termében működik 15 m x 6,5 m. Ez utóbbiban lévő Zsigmond Vilmos terem 550 fős befogadóképessége révén a legnagyobb magyarországi még működő klasszikus filmszínház.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2006-ban a kiemelkedő műemléki helyreállításért megkapta az Európai Unió műemlékvédelmi díját, az Europa Nostra-díjat. Budapest legszebb mozija ma ismét a film és moziszerető közönség otthona, filmfesztiválok, díszbemutatók és más rangos filmszakmai események helyszíne.

2005 februárja óta az intézmény igazgatója Bakos Edit volt, 2015 márciusa óta pedig Elekes Botond.

Épülete

A színház díszes mennyezete

Részletek Bor Ferenc és Fehérvári Zoltán tanulmányából

"Uránia Magyar Tudományos Színház – Uránia Mozi"

In: Budapesti mozik 100 éve. Budapest: Ernst Múzeum, 2001. pp. 92–111.

„Rimanóczy Kálmán építőmester 1895 nyarán nyújtotta be a tanácshoz Kerepesi úti építkezésének engedélyezési kérelmét. A négyemeletes bérház és a vele kapcsolatosan kialakított hangverseny- és táncterem terveit Schmahl Henrik műépítész készítette.

A hamburgi születésű Schmahl (1846-1913), a kései historizmus egyéni stílussal rendelkező mestere kőművesből küzdötte fel magát önálló építésszé. Ybl Miklós mellett dolgozott a Fővámház és az Operaház építésénél. Tervezői praxist az 1880-as évek elejétől folytatott. Kezdetben ő is a korszellemnek megfelelő neoreneszánsz modorban tervezett, majd a 90-es évek elejétől fokozatosan kialakította saját, összetéveszthetetlen stílusvilágát, melyet a velencei gótika és a mór díszítőelemek tettek jellegzetessé. Andrássy úti kiemelkedő minőségű bérházai (13, 28, 52, 102) mellett több jelentős bérpalotája áll a Nagykörúton is. Schmahl már az 1880-as években specialistája lett a vasszerkezetet is alkalmazó üzlet-lakóház típusnak. Ilyen jellegű alkotása a Kossuth Lajos utca 9., melyet a Rákóczi út 7. és 21. (Uránia), valamint az elpusztult Deutsch-üzletház (József Attila u. 22. helyén) követett. Kései fő műve a Párisi udvar néven ismert Belvárosi Takarékpénztár épülete, ahol kedvenc mór stílusjegyei már szecessziós hangszerelést kaptak. A fentiek mindegyikének korábbi tervváltozatain nyomon követhető az építész stílusfordulata: a velencei-mór elemek megjelenése és térhódítása.”

„A zártsorú beépítésben álló négyemeletes, historizáló stílusú épület eredetileg lakóháznak készült, jelenleg alsó két szintjén mozi található. […] Az 5 tengelyes, 1-3-1 ritmusú főhomlokzat a quattrocento végi velencei palazzók áttört, légies, erőteljes fény-árnyékhatásra épülő homlokzat- kiképzését követi, de az architekturális tagozatok díszítése mór jellegű.”

„A belső funkcionálisan két részre különül el. A mozi az első két szinten kívül a gépház kialakítása miatt részben a második emeletre is felnyúlik. Belsőjében a keleti jelleg a mindent elborító ornamentális díszítésnek, aranyozásnak, a sötét és misztikus fényviszonyoknak köszönhetően erőteljesebben érvényesül. A Színház- és Filmművészeti Egyetem a második emelettől felfelé az egykori bérházrészt használja.” „A szerkezeti és a dekoratív elemek többségének kialakítása illuzionisztikus: semmi sem az, aminek látszik, szinte minden festett gipszből készült: a "famennyezetek", a konzolok, a pillérek borítása. A falak ornamentális kifestése is megtévesztő, tapéta hatását kelti.”

„A rendkívül sokszínű budapesti historizmusban is külön hely illeti meg Schmahl műveit. E jeles művész olasz és német reneszánsz stílusú munkái az átlag fölötti érdekes, igényes alkotások, későbbi egyéni modorú épületei jellegzetesek, összetéveszthetetlenek, csak rá jellemzőek. Munkásságának külön is említendő értéke a századvégi igények indukálta vegyes funkciójú épületek sora. […] Az Uránia is kettős funkciójú épület: a szórakoztatásra szánt helyiségek mellett az utcai front három emeletén lakásokat építettek. A hasonló rendeltetésű építmények között – sem a színházaknál, sem a mulatóknál – nem ismerünk hasonló együttest. Az Uránia egyedülálló épülettípusa és – a változó időhöz igazított – mindmáig őrzött eredeti funkciója miatt is kulturális örökségünk megbecsülésre méltó darabja.”

Források

• http://www.urania-nf.hu/

További információk

• Az ismeretlen Uránia. Fejezetek egy filmszínház történetéből; szerk. Buglya Zsófia; Uránia Nemzeti Filmszínház, Bp., 2021