Lipták Pál (mérnök)
Lipták Pál | |
Született | 1874. április 13. Békéscsaba |
Elhunyt | 1926. május 15. (52 évesen) Balatonfüred |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Gábriel Emma |
Szülei | Lipták Pál Keller Judit |
Foglalkozása | pedagógus, mérnök, vállalkozó, államtitkár |
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1920–1922) |
Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipták Pál témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lipták Pál (Békéscsaba, 1874. április 13. – Balatonfüred, 1926. május 15.[1][2]) magyar tanár, mérnök, vállalkozó, államtitkár.
Élete és munkássága
[szerkesztés]Szülővárosában végezte el az általános és középiskolai tanulmányait. 1889–1892 között részt vett a Vaskapu szabályozásában, ahol 16 évesen több száz munkást irányított. 1907-ben műszaki doktorátust szerzett, Magyarországon második építészként. 1908-ban Budapesten egy kis műhelyt hozott létre, amelyből később megalakult a dr. Lipták és Társa Építési- és Vasipari Rt., amelynek 1916-ig vezetője volt. Az 1910-es évek elején a legnagyobb építőipari cégek egyikének számított. 1916-ban kivált a cégből és vállalkozó lett. Az első világháború után a cég megszűnt. 1920–1922 között tagja volt a nemzetgyűlésnek. 1922-ben a Kereskedelemügyi Minisztériumban államtitkárként dolgozott.
Ismert épületei
[szerkesztés]Tervezések
[szerkesztés]- 1908: Szent Angelina-mozaikos ház, Budapest, Váci utca 63.[3]
- 1908–1909: MÁVAG-kolónia, Budapest, Vajda Péter utca 4-6.[4]
- 1913–1916: magyar királyi 29-es és 30-as gyalogsági ezredet honvéd gyalogsági laktanyája (ma: Petőfi Sándor laktanya), Budapest, Budaörsi út[5]
- 1924–1925: Lipták-villa, Budapest, Hermina út 3.[6]
- 1903: Vezelka Venanto: iroda és raktárépület, Budapest, Balzac u. 5. (az 1920-as években Tauszig Béla és Róth Zsigmond tervei alapján bővítették, Baumhorn Lipót emeletet épített rá, majd Lipták Pál tervei alapján lakó- és üzletházzá alakították)[7]
Kivitelezések
[szerkesztés]- 1909–1913: a Schmahl Henrik által tervezett Párizsi udvar (Budapest, Ferenciek tere 10.)[8]
- 1910–1911: a Jónás Zsigmond és Jónás Dávid által tervezett Goldberger-ház (Budapest, Arany János utca 32.)[9]
A Magyar Posta Központi Járműtelep (Budapest, Egressy út 35-51.) vasbeton felhasználási terveit is ő készítette el.[10]
Művezetőként dolgozott a Fasori evangélikus templom és Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium templom (Budapest, Városligeti fasor 17-21.) építésénél Rerrich Bélával közösen (1903–1906).[11]
Képtár
[szerkesztés]-
Szent Angelina-mozaikos ház
-
MÁVAG-kolónia
-
Lipták-villa
Művei
[szerkesztés]- Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez (1906)
Emlékezete
[szerkesztés]- Budapest XVIII. kerületében ma az egyik telep viseli nevét.
- 2011-ben egykori lakhelye, amely Zeg-Zug Zuglói Gyermekház néven működött felvette a Lipták Villa nevet. Emléket állítva a ház építtetőjének és első tulajdonosának.[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halotti bejegyzése a balatonfüredi polgári halotti akv. 17/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 5.)
- ↑ Lipták Pál gyászjelentése. (Hozzáférés: 2019. július 5.)
- ↑ https://www.kozterkep.hu/19239/Szent_Angelina_mozaik_Budapest_1908.html
- ↑ https://egykor.hu/budapest-viii--kerulet/mav-gepgyar-lakotelep/2414
- ↑ https://mek.oszk.hu/18100/18127/18127.pdf
- ↑ https://14.kerulet.ittlakunk.hu/holmi/kultura-szorakozas/liptak-villa
- ↑ Bolla, i. m., 64. o.
- ↑ https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-NlljeTJ5V3JjVTdGbHJjM1VIZnJOZz09
- ↑ https://budapest100.hu/house/arany-janos-utca-32/
- ↑ Gottdank Tibor: Dinasztiák: Bierbauerek és Borbirók – térben és formában (epiteszforum.hu, 2021. febr. 21.)
- ↑ Déry, i. m., 653. o.
- ↑ Lipták Villa - Bemutatkozás. liptakvilla.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- https://web.archive.org/web/20120417024206/http://web.bmk.hu:8080/jadox/images/csabai_%20eletrajzok.pdf
- Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény
- Déry Attila: Terézváros–Erzsébetváros – VI–VII. Kerület, TERC Kft., Budapest, 2006, ISBN 9789639535374 (Budapest épitészeti topográfia 3.)
- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528