Gótikus építészet Magyarországon
Magyarország gótikus stílusú építészete a 13. század második felében kezdett meghonosodni és a 16. század elejéig virágzott.[1]
A magyarországi gótika fontos terjesztője volt a ciszterci rend, majd fokozódóan a koldulórendek: a ferencesek és domonkosok templom- és kolostorépítkezéseinek volt nagy szerepe. Kezdetben francia, majd németországi mesterek munkájának a jellegzetességei mutatkoznak. Utóbb pedig Ausztria, Csehország és Szilézia hatása mutatkozott, a területükről hívott mesterek révén.[1]
A hazai gótika alkotásai – az európaival összevetve – méreteikben és kiképzésükben is szerények. Az alkotások a törökök által megszállt területeken jórészt elpusztultak, többnyire csak a meg nem szállt, nyugati, északi, északkeleti régióban, továbbá Felvidéken és Erdélyben maradtak meg.[1] Sok templom a 18. századi barokk újjáépítésnél, vagy a 19. századi restaurálás során vesztette el eredeti alakját. A várak nagy részét a 17-18. század fordulóján császári parancsra felrobbantották, a gótikus városi lakóházak zöme pedig háborús pusztításoknak vagy átépítéseknek esett áldozatul.
Korszakai
[szerkesztés]A hazai gótikus építészet három elkülöníthető korszaka [1]:
- 13. század második fele - 14. század eleje – korai szakasz
- Nagy Lajos és Zsigmond uralkodása – virágkor
- Mátyás király és II. Ulászló uralkodása – késői virágzás
Építmények
[szerkesztés]Buda lett a királyi székhely, elkezdték építeni a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomot, és a Szent Miklós-templomot. Jelentős gótikus emlékek voltak a korai időkből még a soproni Bencés (Kecske) templom, a felvidéki várak, és sok falusi templom is.
Nagy Lajos építette meg a budai várkápolnát, és magasabb színvonalra fejlesztette Visegrádot. Ő építette meg Diósgyőr várát is, ami szabályos négyszög alaprajzú királyi rezidencia, nagy termekkel, kétszintes kápolnával. Ez idő tájt a koldulórendek is nagy támogatásokat kaptak, ekkor épültek városaink megmaradt középkori kőházai, kapualjukkal, ülőfülkéikkel.
A magyar gótika Zsigmond alatt virágzott, az ő uralkodása idején épült a budai Friss-palota, a bazilikális rendszerű templomokat csarnoktemplommá építette át. A nagyurak is jelentős építkezéseket folytattak. Ekkor épült ki Siklós, Csesznek, Gyula és Kisnána vára. A városok fejlődése felgyorsult, a legtöbb városfal is ekkortájt épült.
Mátyás alatt Európában második országként, Magyarországon is megjelent a reneszánsz,[2] de a gótika még sokáig élt. Erre példa a nyírbátori minorita és a későbbi református templom, a szegedi ferences templom, a sárospataki csarnoktemplom, a kassai dóm, a kolozsvári Farkas utcai templom, a jászberényi ferences kolostor, vagy a csütörtökhelyi kápolna. Egerben is ekkor épült a gótikus székesegyház. Jelentős városi házépítések is zajlottak ez időben, például Budán, Fehérvárott, Sopronban, a Szepességben, Szászföldön, Erdélyben. Ekkortájt jelentek meg a külsőtornyos várak is (például Kőszeg). A magyar gótika alulmaradt a franciához képest, de a nagy csarnoktemplomok nyugodt belső és külső tere a mai napig lenyűgözi a szemlélőt, még díszítetlenül is.
Falusi templomok
[szerkesztés]Nagy számban épültek kisméretű, változó igényességű falusi templomok is. Túlnyomó többségük csak romokban maradt ránk. Ezek a templomok legtöbbször egyhajós épületek voltak, sokszög záródású szentéllyel. Többnyire faragatlan terméskőből falazták őket. Csak a nyíláskeretek, a falsarkok és a támpillérek vége, a lábazati és ereszpárkány, valamint a boltozati bordák készültek faragott kőből. Egyes vidékeken hagyományosan téglatemplomok épültek. A homlokzatokat és a belső falfelületeket vakolták és meszelték, a belsőket, néha a homlokzatokat is figurális és dekoratív falfestményekkel díszítették.[1]
Példák
[szerkesztés]A gótikus építészet példái Magyarországon:
Budapest
[szerkesztés]- Belvárosi plébániatemplom (részben barokk)
- Budai Várnegyed egyes épületei:
- Az egykori budavári királyi palota (később más stílusokban bővített)
- Budavári Várkápolna
- Mária Magdolna-templom (nagyrészt elpusztult)
- Mátyás-templom
- Úri utca több háza
- Lakóház, Tárnok u. 14.[1]
- Margitszigeti ferences kolostor
Baranya megye
[szerkesztés]- Siklós, várkápolna
- Siklós, Szentháromság-templom
Bács-Kiskun megye
[szerkesztés]- Kecskemét, Szent Miklós-templom és romkert (a templom barokk és copf stílusban átépítve)
- Tompa, Szent Anna-templom
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
[szerkesztés]- Miskolc, avasi templom
- Miskolc, diósgyőri vár
- Miskolc, bükkszentléleki pálos kolostor (romos)
- Miskolc, tapolcai bencés apátság (rom)
- Miskolc, Nagyboldogasszony-templom (1544-ben elpusztult)
- Abaújvár, református templom
- Bogács, Szent Márton-templom
- Gönc, pálos kolostor (rom)
- Martonyi, pálos kolostor
- Rudabánya, református templom
- Sajószentpéter, református nagytemplom (reneszánsz és barokk átépítéssel)
- Sárospatak, Szent Erzsébet-bazilika
- Sátoraljaújhely, pálos templom és kolostor
Csongrád-Csanád megye
[szerkesztés]- Szeged, Alsóvárosi ferences templom
- Szeged, Dömötör-torony
Fejér megye
[szerkesztés]- Székesfehérvár, egykori Nagyboldogasszony-bazilika (eredetileg román)
- Székesfehérvár, Szent István-székesegyház (ma már főként barokk, de eredetileg gótikus)
- Székesfehérvár, Szent Anna-kápolna
- Székesfehérvár, volt vármegyeháza
- Székesfehérvár, Mátyás király-emlékmű
- Székesfehérvár, Oskola utcai lakóház
Győr-Moson-Sopron megye
[szerkesztés]- Győr, Nagyboldogasszony-székesegyház (barokk és klasszicista stílusban átépítve)
- Sopron belvárosának egyes lakóházai (pl. az Új utcában, Szent György u. 3-5.)[1]
- Sopron, Fabricius-ház udvari szárnya
- Sopron, Kecske-templom
- Sopron, Keresztelő Szent János-templom
- Sopron, Ózsinagóga
- Sopron, Szent György-templom (barokk stílusban átépítve)
- Sopron, Szent Mihály-templom
- Sopron, sopronbánfalvi karmelita kolostor
- Fertőd, Szent András-templom
- Pannonhalma, Bencés Főapátság (a bazilika része)
Heves megye
[szerkesztés]- Eger, gótikus székesegyház (elpusztult, rekonstruálását tervezik)
Komárom-Esztergom megye
[szerkesztés]- Esztergom, Szent Adalbert-székesegyház (a 16.–17. században elpusztult)
Nógrád megye
[szerkesztés]- Egyházasdengeleng, Szent Imre-templom
- Mátraverebély, római katolikus templom
- Nógrádsáp, Kisboldogasszony-templom
Pest megye
[szerkesztés]- Budajenő, Árpád-kori temetőkápolna
- Nagykőrös, református templom
- Pusztavacs, templomrom
- Szentendre, Keresztelő Szent János-templom
- Visegrád, királyi palota
Somogy megye
[szerkesztés]- Kaposvár, kaposszentjakabi bencés apátság (romos)
- Ádánd, hetyei templomrom
- Andocs, Nagyboldogasszony-bazilika (barokk stílusban átépítve, a szentély gótikus)
- Kőröshegy, Szent Kereszt templom
- Marcali, Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom (barokk stílusban átépítve)
- Somogyvámos, pusztatemplom
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
[szerkesztés]- Csenger, református templom
- Jánkmajtis, római katolikus templom
- Nagyszekeres, református templom
- Nyírbátor, református templom
- Nyírbátor, minorita templom
Tolna megye
[szerkesztés]- Bátaszék, Ciszterci apátság
Vas megye
[szerkesztés]- Szombathely, ferences templom és kolostor
- Kőszeg, Szent Jakab-templom
- Őriszentpéter, Szent Péter-templom
Veszprém megye
[szerkesztés]- Veszprém, Gizella-kápolna
- Veszprém, Margit-romok
- Veszprém, Szent Mihály-székesegyház (szentély)
- Hosztót, Nagyboldogasszony-templom (barokk és klasszicista stílusban átépítve)
- Kővágóörs, ecsérpusztai templomrom (rom)
- Várvölgy, alsózsidi templom (neogótikusként átépítve)
Zala megye
[szerkesztés]- Belezna, Szűz Mária neve templom (csak a torony)
- Egervár, Alexandriai Szent Katalin Plébániatemplom (külső gótikus elemek)
- Keszthely, Magyarok Nagyasszonya-templom
- Zalaszántó, Szent Kozma és Damján-templom
A mai Magyarország határain kívül
[szerkesztés]- Kassai Szent Erzsébet-dóm
- Kolozsvári Szent Mihály-templom
- Brassói fekete templom
- Segesvári kolostortemplom
- Pozsonyi Szent Márton-dóm
- Pozsonyi klarisszák temploma
- Zágrábi dóm és Szent Márk-templom
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g Szentkirályi-Détshy
- ↑ Louis A. Waldman; Péter Farbaky; Louis Alexander Waldman (2011). Italy & Hungary: Humanism and Art in the Early Renaissance. Villa I Tatti. ISBN 978-0-674-06346-4.
Források
[szerkesztés]- ↑ Szentkirályi-Détshy: Szentkirályi Zoltán – Détshy Mihály: A építészet rövid története. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1986.