Kisboldogasszony-templom (Gyöngyöspata)

Kisboldogasszony-templom
Település	Gyöngyöspata
Cím	3035 Gyöngyöspata, Templom utca 1.
Építési adatok
Építés éve	12. század
Építési stílus	román stílusú, majd gótikus és barokk az átépítések után (ma)
Hasznosítása
Felhasználási terület	plébániatemplom katolikus templom
Elhelyezkedése
Kisboldogasszony-templom Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 52″, k. h. 19° 47′ 23″47.814336111111, 19.789755555556
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisboldogasszony-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kisboldogasszony-templom Gyöngyöspata római katolikus temploma, műemlék.

Története

A 12. században kis román templom épült itt, amelynek félköríves szentélye volt. Az alapfalait a mai templom északnyugati negyedében tárták fel. Az agyagba rakott patakkőből falazott templom hajója 8,5×6,6 méter területű volt, amelyhez kelet felé 3,5 méter mélységű félköríves szentély csatlakozott.

A 13. században tornyot építettek eléje és az északi oldalon kápolnával bővítették. A kutatás azt is kiderítette, hogy a francia előképek szerint megformált szegedi Szent Demeter-templomhoz hasonlóan, alul négyzetes formájú volt, feljebb nyolcszögű hasábban folytatódott. A tatárjárás idején építhették az északi oldalhoz a Szent András-kápolnát, amikor a főesperes leköltözött a faluba.

Nekcsei Demeter egyenes záródású szentéllyel bővítette és kifestette az épületet egyes feltételezések szerint(forrás:Tájak-Korok) Károly Róbert király Bolognában tanult festő mesterével, Hertul mester-rel. Később a 14. század végén a déli oldalához sokszög záródású hajó épült, szintén falfestményekkel díszítve.

A 15. század végén lényegében elkészült a mai templom, háromhajóssá alakították a teret, új sokszögzáródású szentélyt építettek hozzá, megépült a gótikus torony is. A 16. század végén készült a hazánkban egyedülálló Jessze-oltár a középkori szárnyas oltár pótlására. A dombtetőn emelkedő templomot kerítőfal övezte, ennek rekonstruálására és a terület esztétikus rendezésére is sor került. Hatalmas, alul négyszögletes, a sarkokban haránt állású támpillérekkel megerősített, felül nyolcszögletes, négyszintes torony áll a homlokzat előtt. Ablakai gótikusak , a második emeleten részben mérművesek.

Felül barokk óra és barokk jellegű körbefutó fatornác van, csúcsos, magas toronysüveggel. A torony homlokzatán lépcsős díszű kapuzat látható, amely a kassai dómmal rokonítja az épületet.

A déli oldalon késő gótikus előcsarnok, a hajó és a szentély falain mérműves ablakok és támpillérek találhatók. A homlokzat bal oldalán jól kivehető az első román templom homlokzata. A templombelső háromhajós, késő gótikus bordázattal, a bordákat alátámasztó konzolokon maszkszerű emberfejekkel.

A déli mellékhajó végében a 17. századi oltár, az északiban klasszicista Szent Sír kápolna méltó a figyelemre.

A templomban őrzik Károly Róbert tárnokmestere – és a falu szülötte – Nekcsei Demeter által szerkesztett Nekcsei-biblia egy másolatát.

• 
• 
• 
• 
  Mária születése, 14. századi freskó
• 
  Hitetlen Tamás, 14. századi freskó
• 
  Jessze-oltár
• 
  A boltozat egyik bordakötegének alakos gyámköve
• 
• 
  Szentségtartó

A Jessze fája oltár

A Jessze fája oltár

A kő oltárasztalt burkoló faborításon virágos rétet faragott a szobrász. Középen a gyertyapadon Izai (Jessze, vagy ahogy a pataiak nevezték Jekse) életnagyságú szobra fekszik, akinek a törzsökéből hatalmas fa sarjad, annak ágai tojásdad alakban keresztezik a Mária születését ábrázoló festményt. A fa ágain Jézus ősei (királyok, próféták, köztük Salamon és Dávid) ülnek, az összehajló ágak felett Mária trónol a kisdeddel. A fa két oldalán egy-egy kandelábert tartó angyal áll, gyertyák világítják meg a fatörzsön nyíló tabernákulumajtót. 1806-ban a szobor elé copf stílusú oltárszekrényt állították, ekkor csonkították meg a szépen faragott, ősz hajú Jesszét. A 8 méter magas Jessze-fa törzsén iratszalagok kígyóznak az Énekek énekéből vett idézetekből. 1868-ban földrengést követő tűz okozott kárt az oltárban. A tűzkár nyomait 1878-ban Reinhard és Hatzunder pesti aranyozó tüntette el.

Források

• Gyöngyöspata: Plébániatemplom (Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 156, szerk.:Haraszti Gábor, 2008, 7. kiadás, ISBN 963-555-236-X)

További információk

• A templom. Műemlékem.hu|gyöngyöspata