Ecsérpusztai templomrom
Ecsérpusztai templomrom | |
Árpád-kori templom, 9939. számú műemlék | |
Építési adatok | |
Építése | 12-13. század |
Bezárása | 1548 (leégett) |
Stílus | román, gótikus |
Elérhetőség | |
Hely | Révfülöp, Rétsarki út |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 49′ 53″, k. h. 17° 36′ 28″46.831300°N 17.607800°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 53″, k. h. 17° 36′ 28″46.831300°N 17.607800°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ecsérpusztai templomrom témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az ecsérpusztai (vagy ecséri) műemlék templomrom egy 12-13. században román stílusban épült templom maradványa Révfülöp mellett, Kővágóörs közigazgatási területén. A háromhajós, íves szentélyű, sekrestyével és csontházzal kiegészített, 13. századi templomrom, az Árpád-kori építészetünk egyik jelentős emléke.
Története
[szerkesztés]A középkori Ecsér falu már egy 1082. évi oklevélben szerepel. A falu papjáról először egy 1333-ban keletkezett pápai tizedjegyzékben olvashatunk. Az itteni templomot 1353-ból való oklevelek említik először hitelt érdemlően.
A templom építéséhez valószínűleg felhasználták egy korábbi épület alapjait, római kori maradványok láthatók a felhasznált kövek között. 1430 körül a falu kegyura, Ecséri László királyi altárnokmester búcsúengedélyt szerzett a templomnak, majd gótikus stílusban átalakította és sekrestyét, valamint előcsarnokot épített hozzá.
1548-ban a törökök a faluval együtt felégették. Ezt követően az elhagyott templom pusztulni kezdett, a balatonfelvidéki vöröshomokkőből faragott[1] köveit a környékbeliek széthordták.
Feltárása
[szerkesztés]A templom és a falu feltárását 1962-ben Sz. Czeglédy Ilona régész végezte. 1963-ban a templomromot az Országos Műemléki Felügyelőség Koppány Tibor tervei alapján konzerváltatta. A millenniumi eseménysorozat keretében 1999–2000-ben felújították.
-
Templomrom légifelvételen, Ecsérpuszta
-
Ecsérpusztai templomrom légi fotón
-
A rom és környéke drónfelvételen (2018)
Leírása
[szerkesztés]A háromhajós templom keletelt szentélye ívesen záródik, ezzel eltér a Balaton-felvidék más középkori templomaitól, melyek négyszögletes szentélykialakításúak. A szentély lépcsője előtt az Ecséri család tagjainak sírjait fedezték fel.
Az északkeleti oldalon állt a sekrestye és a csontkamra (ossarium), délen pedig az előcsarnok. A hajó nyugati végén egykor álló toronynak csak az alapozása maradt meg, viszont a keresztelőmedencét megtalálták. Ugyancsak fennmaradt a gótikus belső háromíves fal, a karzat, a felvezető lépcső, és a támpillérek.
A romokon felfedezhetők Szent Kristófot, a hajósok védőszentjét ábrázoló freskó nyomai, a templomot feltehetően neki szentelték.
A templomot körülvevő derékmagasságú kőkerítés az eredetileg temetkezésre használt területet lezáró fal rekonstrukciója. A templom környezetében a föld alatt a hajdani falu házainak maradványai rejtőznek, a plébánosházat fel is tárták.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Balatonfelvidéki Homokkő Archiválva 2016. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, termeszetvilaga.hu
Források
[szerkesztés]- balatoniromok.blogspot.hu
- turautak.com
- www.gothic.hu
- vendegvaro.utazom.com[halott link]
- geocaching.hu
További információk
[szerkesztés]- Ecsérpusztai templomrom. Műemlékem.hu
- Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 54-55. oldal.ISBN 978-963-357-649-6
- Balaton körül - Ecséri templomrom, youtube.com