Hetyei templomrom
| Hetyei templomrom | |
| Törökhagyás | |
| műemlék | |
 | |
| Vallás | római katolikus |
| Egyházmegye | Kaposvári egyházmegye= |
| Védőszent | Szent János |
| Építési adatok | |
| Építése | 1200 körül |
| Stílus | romanikus, gótikus |
| Alapadatok | |
| Építőanyag | tégla |
| Elérhetőség | |
| Település |  Ádánd (egykor: Hetye) |
| Elhelyezkedése | |
 Hetyei templomrom
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |
 é. sz. 46° 50′ 25″, k. h. 18° 11′ 32″46.840278°N 18.192222°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 25″, k. h. 18° 11′ 32″46.840278°N 18.192222°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hetyei templomrom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A hetyei templomrom, közismert nevén Törökhagyás a Somogy vármegyei Ádánd község középkori műemléke.
Elhelyezkedés
[szerkesztés]A rom Ádánd külterületén, egy szántóföld közepén áll. A falut kelet (Szabadhídvég) irányában elhagyva dél felé, a szőlőhegy utcáján is közel lehet jutni hozzá, ám ekkor át kell kelni a Potoli-vízfolyáson. A szőlőhegyi úttól 800 méterre keletre egy másik földút is indul dél–délkeleti irányba, ezen haladva is el lehet jutni a rom közelébe. Mindkét esetben át kell vágni a szántóföldön is, mivel közvetlenül a templomhoz nem vezet út.
Története
[szerkesztés]Hetye falu már a 11. században létezett, 1327-ből már András nevű papjáról is van említés. Egy 1343-as feljegyzés arról tanúskodik, hogy az itteni templom védőszentje Szent János, 1427-ből pedig arról van adat, hogy plébánosát Miklósnak hívták. A török megszállás alatt a település elnéptelenedett. A templom megmaradt romjainál 1888-ban Szabó István régész végzett ásatásokat, a megtalált leletek (néhány csat, edény, kés, patkó, valamint egy kis méretű ezüstérem) a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét gyarapítják.[1] A későbbi, „rabló” jellegű ásatások és a romot övező szántóföldön zajló mezőgazdasági munkák, valamint a támfalak tégláinak elhordása miatt a 2010-es évek elejére a műemléket már az összedőlés veszélye fenyegette.[2] 2015-ben a megyei örökségvédelmi szakemberek és a kaposvári múzeum segítségével állagmegóvási célból tereprendezést végeztek a templom körül, a gödröket betemették, és kifelé lejtő rézsűt építettek ki, hogy a csapadékvíz ne gyűljön össze az építmény aljánál.[3]
Az épület
[szerkesztés]A templomból csak téglából épült tornya és az ahhoz csatlakozó fal csekély maradványa látszik. A torony első két szintje a romanika jegyeit mutatja, harmadik, felső szintje már gótikus. Az alsó szintek ikerablakait befalazták, a nyugati oldalán egy félköríves záródású ablak látható, amely felett hangrés helyezkedik el. A felső szint ablakai kőkeretesek. A keleti falon az egykori karzat boltozatának íve fedezhető fel, az egyik oldalon pedig egy rézsűs fedésű támpillér maradványa látszik. A templom körül egykor temető volt.[1]
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Nevezetességeink. Ádánd honlapja. [2017. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)
- ↑ A 800 éves hetyei templomromról. Ádánd honlapja. [2015. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)
- ↑ Tereprendezés. Ádánd honlapja, 2015. április 22. (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)[halott link]