A brutalista építészet a modern mozgalomból eredő, az 1950-es években Angliából kiinduló stílusirányzat,[1][2][3] amelyet Le Corbusier művei és főleg a marseille-i Unité d'Habitation inspirált. Az 1970-es évekig nagy népszerűségnek örvendett.
A brutalizmus inkább egy időszakot, semmint mozgalmat jelöl.[4]
Jellemző vonásai a látszóbeton alkalmazása, a szigorú, monumentális formák,[4] valamint a technikai és funkcionális részletek építészeti látványelemként való használata.
A kifejezést, nybrutalism (új brutalizmus), Hans Asplund svéd műépítész alkotta 1950-ben, amikor viccesen jellemezni akarta a Bengt Edman és Lennart Holm tervezte uppsalaiVilla Göth épületet. A szót Svédországban látogatást tett angol kollégák átvették és elterjesztették fiatal építészek körében Angliában.
A hátteréről különböző elméletek vannak. Az angol XIX. századi építészt William Butterfieldet (1814–1900) erősen kritizálták a hagyományos klasszikus elemektől eltérő építészetéről. Állítólag dicsőítette a „csúnyát” és a brutalizmus fogalmát az ő építészetére használták. Feltehetőleg ez a brutalizmus az, amire Asplund utalt, amikor Holmot és Edmant „új brutalistáknak” nevezte. Valószínűleg ez az oka annak is, hogy Reyner Banham a „The New Brutalism” kifejezést használja.
Egy másik elmélet ellenben azt sugallja, hogy a kifejezés nem a brutális szóból származik, hanem a franciabéton brut-ból, ami nagyjából nyers betont jelent.
A megjelölést Angliában az 50-es évek elején keletkezett stílusra alkalmazták, amelyet többek között a Alison és Peter Smithson képviselt. Eredetileg inkább az építési feladathoz való hozzáállás, a megrendelők és a közösség elvárása volt a döntő, s kevésbé az esztétikai és technikai szempontok.
A stílusnak mindenekelőtt Nagy-Britanniában volt nagy hatása. Az 1950-es évek úttörőivel, mint például Alison és Peter Smithson, indult és az 1960-as években vált különösen népszerűvé olyan építészek mint Rodney Gordon, Ernő Goldfinger és Owen Luder jóvoltából. Számos jól ismert épület készült ekkor, mint a Trinity Square, St. Peter's Seminary och Robin Hood Gardens. Az épületek különböző sorsra jutottak, sokat közülük a népi elégedetlenség után lebontottak, míg másokat a bontás megakadályozására kulturális örökségé nyilvánítottak.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Brutalism című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Birmingham központi könyvtára
.svg)